Eredménykimutatás, üzleti jelentés célja, tartalma, felhasználása

Eredménykimutatás:

  • Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.
  • Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:
    • + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
    • + Pénzügyi műveletek eredménye
    • = Szokásos vállalkozási eredmény
    • + Rendkívüli eredmény
    • = Adózás előtti eredmény
    • – Adófizetési kötelezettség
    • = Adózott eredmény
    • + Osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék
    • – Jóváhagyott osztalék, részesedés
    • = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
  • Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg:
    • összköltség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként;
    • forgalmi költség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként.
  • Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredmény-megállapítás két módjának lehet „A” és „B” változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető, amelyek közül választhat a vállalkozó.
  • Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással (illetve ezeken belül az „A” vagy „B” változat szerint), illetve fordítva készíti az eredmény-kimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell.
  • Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.
  • Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének a törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le.
  • Az eredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha
    • azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek,
    • azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését,
    • az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül.
  • Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket.
  • Nem kell az eredmény-kimutatásban feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel.

Üzleti jelentés:

  • Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.
  • Az üzleti jelentésben ki kell térni:
    • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
    • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében);
    • a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra;
    • a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;
    • a telephelyek bemutatására.
  • Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:
    • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét;
    • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat;
    • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;
    • a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.
  • Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Önnek mi a véleménye?