Előállítási költség tartalma, alkalmazási területei

Előállítási költség:

  • azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők,
  • Tartalma:
    • Eszköz előállítás esetén – mindazok a költségek, amelyek
      • az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása során közvetlenül felmerültek,
      • az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók),
      • megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).
    • Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén – mindazok a költségek, amelyek
      • a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül felmerültek,
      • e tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak,
      • megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).

Az előállítási költség tehát a termék (eszköz) és szolgáltatás közvetlen önköltsége.

Az előállítás közvetlen önköltségének két esete:

  • maximalizált közvetlen önköltség:
    • a vállalkozás arra törekszik, hogy lehetőleg minden felmerült költséget termékhez, szolgáltatáshoz kössön, vagyis minden költséget megoszt,
  • minimalizált közvetlen önköltség:
    • a vállalkozás semmi olyan költséget nem oszt meg év végén a termékek, szolgáltatások között, amit év közben nem tudott termékhez, szolgáltatáshoz kötni.

Néhány olyan költség, amelyek jellemzően csak év végén megosztással terhelhetők az egyes termékekre, szolgáltatásokra:

  • energia szolgáltató egységek szolgáltatásainak költségei,
  • szállítási tevékenység szolgáltatásainak költségei,
  • tárgyi eszközök értékcsökkenése (közösen használt tárgyi eszközöknél),
  • univerzális gyártóeszközök költségei.

Nem képezheti az előállítási költség részét:

  • az értékesítés és forgalmazás költségei, még akkor sem, ha azok a termékhez egyedileg hozzárendelhetők,
  • az igazgatási és az egyéb általános költségek.

Önköltségszámítás: az a tevékenység, amellyel a termék, szolgáltatás, kalkulációs egység előállítási költségét megállapítjuk.

Utalványozás: a költségek a kalkulációs egységhez történő hozzárendelése.

Önköltség-számítási szabályzat:

  • Amennyiben az értékesítésnek az ELÁBÉ értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az 1 milliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. E kötelezettsége alól a vállalkozó a feltételek ismételt teljesülése esetén sem mentesül.

Önköltségszámítási séma:

  • 1. Közvetlen anyagköltség
  • 2. Közvetlen bérköltség
  • 3. Közvetlen bérek járuléka
  • 4. Gyártási különköltség
  • 5. Egyéb közvetlen költség
  • 6. Közvetlen önköltség (1 + 2 + 3 + 4 + 5)
  • 7. Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség
  • 8. Szűkített önköltség (6 + 7)
  • 9. Értékesítés, igazgatás és egyéb általános költség
  • 10. Teljes önköltség (8 + 9)

Közvetlen anyagköltség:

  • A kalkulációs egység terhére utalványozható vagy elszámolható anyagok értéke:
    • felhasznált nyers- és alapanyagok,
    • fűtőanyag és energia (technikai energia), ha mérhető,
    • vásárolt félkész termékek és alkatrészek,
    • továbbfelhasznált saját termelésű félkész termékek.
  • A hulladék és melléktermék értéke csökkenti az anyagköltséget:
    • Hulladék: olyan anyagmennyiség, amely a gyártás-előkészítés által utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik.
    • Melléktermék: olyan anyag, amely a gyártási folyamatban keletkezik és hasznos tulajdonságokkal rendelkezve felhasználhatóvá válik.
  • A hulladékot és a mellékterméket piaci áron, vagy a használati értéknek megfelelő áron kell szerepeltetni a kalkulációban.
  • A selejt anyagköltsége az utókalkulációban jelenik meg.
  • A selejt javítása közvetlen bérköltség.
  • A kalkulációban az anyagköltség összege mellett a nyers- és alapanyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is célszerű feltüntetni.
    • Anyag-kihozatali mutató = nettó norma / bruttó norma
    • Hulladék = bruttó norma – nettó norma

Közvetlen bérköltség:

  • Alapbér, törzsbér:
    • Időbér: munkaidő nyilvántartólap (jelenléti ív); a munkavállaló által a munkahelyen töltött időt rögzíti.
    • Teljesítménybér: munkautalvány; utasítás a munka elvégzésére, meghatározza a feladatot, a teljesítménynormát és az időt.
  • Bérpótlék:
    • A törzsbérhez járuló, a munkavégzés különleges feltételeit, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezésére szolgáló bérösszeg
    • Például: műszakpótlék, a munka különleges körülményei miatt fizetett pótlék, beosztás, vagy képesítés alapján fizetett pótlék, kollektív szerződésben meghatározott pótlék.
  • Kiegészítő fizetés:
    • A le nem dolgozott munkaidőre, a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve más szabály alapján járó munkabér
    • Például: szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény, munkaszüneti napok, sztrájk.
  • Egyéb bér:
    • Az állományba nem tartozók kereseteként elszámolandó kifizetések.
    • Például: alkalmi munkavállaló, felmondási idő, munkakörrel össze nem függő bér, szakértő díja.
  • Prémium: az előre megállapított feladatok teljesítése esetén, a munkavállaló részére az alapbéren felül fizetett összeg.
  • Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg; például a 13. havi fizetés.

Közvetlen bérek járulékai:

  • A bérjárulékok a kiegészítő fizetéseket, a bérpótlékokat és az így számított összes bért terhelő TB járulék összegét foglalják magukban.
  • Az összes bér à fizetési jegyzék
  • Előkalkuláció à tervezett pótlékkulcs
  • Utókalkuláció à tényleges pótlékkulcs

Gyártási különköltség:

  • A kalkulációs egység helyszíni szerelésével, beépítésével kapcsolatban felmerült költségek:
    • speciális készülékek,
    • szerszámok, minták,
    • különleges gyártóeszközök,
    • találmányi, szabadalmi,
    • újítási díjak, licence díjak, szakértői díjak

kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható összegei.

Egyéb közvetlen költségek:

  • A vállalkozás sajátosságaitól függően egyéb közvetlen költségként számolhatók el a termelőberendezések működtetésének és üzemeltetésének költségei, amennyiben azok kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő jellemzők segítségével megállapítható.
  • Ilyenek például:
    • termelőberendezések energiaköltségei, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag, gáz, víz stb.,
    • a gépkezelők és gépkiszolgálók közvetlen munkabérként el nem számolt munkabére,
    • a termelőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos segédanyagok és fogyóeszközök értéke,
    • a termelő berendezések fenntartásának költségei.
  • Nem lehet része azoknak a tárgyi eszközöknek a működtetési és fenntartási költségei, amelyek az üzem egészét szolgálják, és így azok költségei nincsenek okozati kapcsolatban a kalkulációs egység mennyiségével és/vagy összetételével.

Az önköltség-számítási szabályzat tartalma:

  • Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egység kijelölése.
  • A kalkulációs séma (a költségtényezők tagolása, a kalkulációs tételek tartalmának meghatározása).
  • Kalkulációs módszerek megállapítása.
  • A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása.
  • A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk készítésének időpontja, gyakorisága.
  • A költségszámítás bizonylati rendje.
  • Felelősség az önköltségszámításért.
  • Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége biztosításának módja.

Önnek mi a véleménye?