Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben:

• 96. Egyéb bevételek
  • 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele
  • 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke

• 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevétel

• 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
  965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése)
  966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
  967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás
  968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege
  969. Különféle egyéb bevételek

Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben:

• 86. Egyéb ráfordítások
  • 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

• 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke
• 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai

• 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
  865. Céltartalék képzése
  866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
  867. Adók, illetékek, hozzájárulások
  869. Különféle egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban:

• • III. (V.) Egyéb bevételek (+)

Ebből: visszaírt értékvesztés

• • VII. (VI.) Egyéb ráfordítások (–)

Ebből értékvesztés

• A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Egyéb bevételek [Szt. 77 § (1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.

Az egyéb bevételek között kell elszámolni: [Szt. 77 § (2)]:

• a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
• a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
• a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti évben, években hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,
• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,

• a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,

amennyiben az a tárgyévhez, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez, évekhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni: [Szt. 77 § (3)]:

• a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését),
• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét,
• a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg,
• az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor,
• az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az értékesítéskor,
• a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget.

Egyéb bevételként kell elszámolni [Szt. 77 § (4)]: a halasztott bevételként elhatárolt, negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget.

Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni [Szt. 77 § (5)]: az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét.

Egyéb ráfordítások [Szt. 82 § (1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó költségek, kifizetések, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni [Szt. 82 § (2)]:

• az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket,
• a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét,
• a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti évhez kapcsolódó – befizetések összegét,
• a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét,
• a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét,
• a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni [Szt. 82 § (3)]:

• az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget,
• a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét,
• az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét,
• a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét,
• az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.

Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni [Szt. 82 § (4)]: az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét, a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegét.

Minden vállalkozónak a saját számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy mit ért rendszeres tevékenység (üzletmenet) alatt illetve, hogy a törvény által meghatározott gazdasági események mértékét milyen esetben tekinti szokásos mértéket meg nem haladónak, vagy szokásos mértéket meghaladónak.

Az egyéb bevételek és ráfordítások kapcsolata a kiegészítő melléklettel:

• Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az egyéb bevételekből mennyi volt a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összeg.