Céltartalék számvitele

A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben:

• 42. Céltartalékok
  • 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
  • 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
  • 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék
  • 429. Egyéb céltartalékok

A céltartalékok helye a mérlegben:

• E. Céltartalékok
  • 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
  • 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
  • 3. Egyéb céltartalék

Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.

Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a rá képzett céltartalék is megszüntetendő.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

Céltartalék a várható kötelezettségekre:

• Olyan ráfordítások, amelyek
  • harmadik féllel kapcsolatban,
  • várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben,
  • múltbéli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, és
  • azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította.
• Képzése kötelező
• Fajtái:
  • garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék
  • függő kötelezettségekre (olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként való szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ) képzett céltartalék (kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, stb.)
  • biztos jövőbeni kötelezettségekre (olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető) képzett céltartalék (határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettség, stb.)
  • korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék
  • végkielégítés miatt képzett céltartalék
  • környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék

Céltartalék a jövőbeni költségekre:

• Olyan költségek, amelyek
  • valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan)
  • időszakonként ismétlődően
  • jelentős összegben
  • a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé
• Képzése csak lehetőség
• Fajtái:
  • fenntartási díjak
  • átszervezési költségek
  • környezetvédelmi költségek
• A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

Egyéb céltartalék:

• Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék.
• Lehet kötelezően előírt és “önálló elhatározás” alapján képzett céltartalék is.
• Fajtái:
  • halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteségre képzett céltartalék
  • külön kormányrendelet által szabályozott céltartalék.

A céltartalékok főkönyvi elszámolása:

• céltartalékok nyitása: T 491 – K 42 (könyv szerinti érték),
• előző évi céltartalék megszüntetése: T 42 – K 965 (a megszüntetésre került összeg),
• céltartalék képzése: T 865 – K 42 (a képzett összeg),
• céltartalékok zárása: T 42 – K 492 (könyv szerinti érték)

A céltartalékok analitikus nyilvántartása:

• A céltartalékok jogcímenként elkülönítetten kerülnek rögzítésre.
• Könnyen beazonosításra kerülhetnek a főkönyvi számlákon könyvelt összegek.
• Megtalálhatók a céltartalék képzés számításai, illetve megfelelő dokumentáltság biztosítható a kötelezettségek esetében.
• Világosan megtalálhatók a képzés időpontjára és a megszüntetés idejére vonatkozó információk.
• Tartalmaznia kell az érintett kötelezettségek dokumentumait, illetve információit is.

A céltartalékok leltározása:

• Az analitikus nyilvántartás adatait dokumentumokkal és számítási adatokkal kell alátámasztani, amelyek a céltartalékok jogosságát és számszerű helyességét bizonyítani képesek.
• A céltartalékok leltározása egyeztetéssel történik.

A céltartalékok kapcsolata az eredménykimutatással: a tárgyévi céltartalékot csak felhasználáskor, csökkenéskor kell egyéb bevételként elszámolni, nem lehet a képzést és a feloldást minden évben oda-vissza könyvelni. Képzése egyéb ráfordítás, feloldása egyéb bevétel.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• a fordulónappal lezárt évre képzett összegeket jogcímenként részletezve,

• • a képzett céltartalék összegét,
  • a felhasznált céltartalék összegét,
• környezetvédelmi garanciális kötelezettségek adatait (tárgyévi, előző évi költségek és képzett céltartalék összege)
• mérlegben nem szereplő, de várhatóan felmerülő környezetvédelmi károkat, kötelezettségeket,
• bármely jogcím esetén, az előző évi értéktől való lényeges eltérés indoklását,
• ezeket az adatokat az egyszerűsített éves beszámolóban nem kötelező szerepeltetni.

A céltartalékoknak az üzleti jelentéssel nincs közvetlen kapcsolata.