Bíróságok

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik

Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.

A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, jogviták eldöntése.

A bírósági ügyeket két nagy csoportra osztjuk: polgári peres ügyek és büntető ügyek. A polgári peres ügyek szereplői a felperes, aki a keresetet beadja és az alperes, akit perelnek. A büntető ügyek  szereplői a vádlott és az ügyészség.

Az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolhatják:

  • legfelsőbb bíróság: elbírálja a megyei bíróság, vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
  • ítélőtáblák: jogi személyek, törvényben meghatározott ügyekben elbírálják a helyi, megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat.
  • 19 megyei + 1 fővárosi bíróság, első fokon járnak el és másodfokon bírálják el a helyi bíróságok határozataival szemben előterjesztett fellebbezést.
  • városi, területi és munkaügyi bíróságok első fokon járnak el, a munkaügyi bíróság a munkaviszonyból származó jogvitákban dönt.

A hatáskör az ügyeknek a bíróságok közötti megoszlását, az adott ügy érdemi eldöntésére való jogosultságot jelenti. Egymáshoz való viszonyuk szempontjából megkülönböztetünk első fokú és fellebbviteli bíróságokat.

Első fokon ítélkezik a helyi bíróság és a Polgári Perrendtartásban meghatározott ügyekben a megyei bíróság. Ilyen ügyek pl. 5 M Ft feletti vagyoni perek, közigazgatási perek (bírságolás, engedélyezés) szabadalmi ügyek, fellebbezések.

Másodfokon ítélkezik a helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben a megyei bíróság, a megyei bírósághoz tartozó ügyekben az illetékes ítélőtábla, az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság, melynek feladata a bírói jogegység megteremtése.

Az elsőfokú bíróság népi ülnökök nélkül (egyes bíróként), törvényben meghatározott perekben pl. munkaügyi egy bíróból és 2 népi ülnökből álló tanácsként ítélkezik, a peres ügyekben először dönt. A másodfokon eljáró tanács mindig három bíróból áll, a fellebbezést tárgyalja.

Az azonos hatáskörű bíróságok közötti ügymegosztást az illetékesség fejezi ki, ami területi hatáskör. Általában a közigazgatási területbeosztáshoz igazodik, de a törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Az illetékesség valamilyen jogi jelentőséggel bíró tényen, körülményen, helyzeten alapul, vagyis illetékességi okon. Az illetékességi ok lehet általános, vagylagos, kizárólagos, alávetéses.

Általános illetékesség esetén az alperes lakóhelyén lévő bíróság jár el. Vagylagos illetékesség esetén a felperes és az alperes lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. A felperes döntheti el, hogy az ügyet melyik bíróságon tárgyalják (kártérítési ügyek, vagyonjogi ügyek).

Kizárólagos illetékesség esetén a per csak meghatározott bíróság előtt indítható meg (pl. szabadalmi perek, végrehajtási igényper)

Az alávetéses illetékesség lényege, hogy vagyonjogi perekben az a bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát, feltéve, ha ezt közokiratba vagy magánokiratba foglalták.

A bíróság hatáskörének és illetékességének alapja a keresetlevél beadásának időpontja.

A hatáskör és illetékesség tekintetében előfordulhat összeütközés, ami lehet pozitív vagy negatív. Pozitív, ha valamely eljárásra több bíróság is megállapítja a hatáskörét. Negatív akkor ha a bíróságok hatáskör és illetékesség hiánya címén mind elutasítják az ügyet. Ekkor ki kell jelölni az eljáró bíróságot. Az ügyben a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén működő bíróságok közt áll fenn, minden egyéb esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt.

Polgári peres eljárásban jogorvoslati szakaszként a fellebbezési és felülvizsgálati szakasz különböztethető meg. Az első fokú ítélet jogerős, ha az ellen nem nyújtanak be fellebbezést. Amennyiben az első fokú ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be, úgy a másodfokú bíróság ítélete minden esetben jogerős. Jogerős ítélet esetében jogorvoslatra perújítás vagy felülvizsgálati kérelem keretében van lehetőség.

A fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes másodfokú bíróságnak címezve az elsőfokú bíróságon kell benyújtani. A fellebbezésnek az első fokú itéletre halasztó hatálya van.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát vagy helyben hagyja, azaz a fellebbezést elutasítja, vagy megváltoztatja az elsőfokú ítéletet, ill. új eljárás lefolytatására kötelez, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi, azaz a fellebbezésnek helyt ad.

Felülvizsgálati szakaszról beszélünk akkor, ha jogerős ítélet ellen perújítással, ill. felülvizsgálati kérelemmel élnek a jogosultak. Perújításra csak abban az esetben van lehetőség, ha lényeges új tény merül fel az ügyben. Előterjesztésének határideje az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap, vagy a lényeges tény felmerülésétől számított 6 hónap 5 éven belül. Az első fokú bírósághoz kell benyújtani. Az első fokú bíróság ítéletet hoz, mely ellen fellebbezni lehet.

A jogerős ítélet felülvizsgálatát a legfelsőbb bíróságtól csak egy alkalommal, jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az első fokú bírósághoz. A felülvizsgálat során a legfelsőbb bíróság tanácsban jár el. Ha az első fokú ítélet a jogszabályoknak megfelel hatályában fenntartja, ha jogszabálysértő akkor új határozatot hoz, a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja az első vagy másodfokon eljáró bíróságot. Felülvizsgálati eljárás esetében kötelező az ügyvédi képviselet.

Önnek mi a véleménye?