Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:

• 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök
  • 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
    • 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 172. Egyéb tartós részesedés
    • 177. Részesedések értékhelyesbítése
    • 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
  • 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    • 181. Államkötvények
    • 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
    • 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
    • 184. Tartós diszkont értékpapírok
    • 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
  • 19. Tartósan adott kölcsönök
    • 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
    • 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
    • 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
    • 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása
    • 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök
    • 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban
    • 197. Egyéb tartós bankbetétek
    • 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés

A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:

• A. Befektetett eszközök
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
    • 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
    • 3. Egyéb tartós részesedés

• 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
• 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
• 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
• 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:

• amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert,
• befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

A befektetett pénzügyi eszközök fajtái:

• tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések),
• tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
• tartósan adott kölcsönök.

A befektetett pénzügyi eszközök minősítése:

• A Számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatásra kerülő részesedések, értékpapírok minősítése a vállalkozó feladata.
• A minősítési szempontot azonban már a törvény határozza meg, amely szerint befektetett pénzügyi eszközként csak olyan eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább egy éven túl – szolgálják.
• Ha valamely befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott eszköz már nem tartósan szolgálja a vállalkozás tevékenységét, akkor azt át kell sorolni a forgóeszközök közé.
• A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.

Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések):

• Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba (használatba) vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít az értékpapír, okirat birtokosának. [Szt. 3 § (6) 3.]
• Ilyenek például: részvény, üzletrész, részjegy, vagyonjegy, vagyoni betét, kockázati tőkejegy, kockázati tőkerészvény, határozatlan futamidejű befektetési jegy.
• A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kiemelten kell bemutatni:
  • a kapcsolt vállalkozásban (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás),
  • az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat, vagy annak leányvállalata közvetlenül, vagy közvetetten sem rendelkezik a szavazatok 20 százalékával, hitelintézeteknél 10 százalékával),
  • és a részesedési viszonyban nem lévőket.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

• Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, továbbá annak kamatát, egyéb hozamát a hitelezőnek (az értékpapír birtokosának) megfizeti. [Szt. 3 § (6) 2.]
• Ilyenek például: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, célrészjegy, takaréklevél, kárpótlási jegy, hajóraklevél, közraktárjegy, árujegy, zálogjegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetései jegy.
• Azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek
  • lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és
  • a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

A Befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok tartalma:

• Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban: kapcsolt vállalkozásban tulajdoni részesedést jelentő részvény, üzletrész, vagyoni betét,
• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: kapcsolt vállalkozásban tartós pénzkölcsön, pénzügyi lízing miatti, részletre történő értékesítés miatti, halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti tartós követelés, tartós bankbetét,
  • a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem tartalmazhatja a pénzügyi lízinggel kapcsolatos járó kamat összegét, vagyis a lízingbe adott eszköz tőke része miatti követelés összegét tartalmazza, és nem tartalmazza az ÁFA-t,
  • a járó és esedékes lízingdíj kamatrésze egyéb követelés, a járó, de nem esedékes összeg aktív időbeli elhatárolás,
• Tartós részesedés, kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: minden egyéb tartós befektetés, kölcsön, bankbetét, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, ami nem minősül kapcsolt vállalkozásnak,
• Egyéb tartósan adott kölcsön: nem részesedési viszonyban álló adóssal szembeni tartós pénzkölcsön, bankbetét követelés,
• Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: hitelviszonyt kifejező értékpapírok, amelyek lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is kívánja azt a következő évben értékesíteni,
• Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: csak a tartós tulajdoni részesedést jelentő részesedés piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet tartalmazhatja.

A Befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke:

• Mérlegérték =
  • + Bekerülési (beszerzési érték)
  • – Értékvesztések
  • + Értékvesztések visszaírása
  • ± A devizában fennálló részesedések mérleg-fordulónapi értékeléséből származó jelentős árfolyam-különbözetek összege
  • + Értékhelyesbítés
• Az eszközöket beszerzéskor a beszerzési értékükön (költségükön) kell állományba venni (az előállítási költség ezen eszközcsoportnál nem értelmezhető.)
• A beszerzési érték a bekerülés módjától függően lehet:
  • a vételár,
  • az alapító okirat szerinti érték,
  • a kiváltott követelés könyv szerinti értéke,
  • a csődegyezség szerinti érték,
  • a felszámolási javaslat szerinti érték,
  • a csereszerződés szerinti érték,
  • a könyv szerinti érték (átsorolásnál),
  • az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték,
  • állományba vétel időpontjában meglévő piaci érték.
• A tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke az az összeg, amelyért a vállalkozó megvásárolta. Részletekben történt vásárlás esetén a részesedés bekerülési értéke a ténylegesen kifizetett összeg.
• A gazdasági társaságban tulajdoni részesedést jelentő részvényekhez, üzletrészekhez, vagyoni betétekhez nem vásárlás útján jutott hozzá a vállalkozó, akkor az alapító okiratban meghatározott alapításkori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni.
• A részesedések állományba vételénél az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték elkülönítetten is kimutatható (feltétele: közvetlen irányítást biztosító befolyás, a szavazati jogok 75 %-a), nem kell az ellenérték többletét értékvesztésként elszámolni, hiányát értékhelyesbítésként kimutatni.
• A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, értékpapír esetén a bekerülési (beszerzési) érték része a hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak fizetett bizományi díj és a vásárolt vételi opció kiírójának fizetett opció díja.
• A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, felhalmozott kamat összegét.
• A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni.

A bekerülési érték (BÉ) és a névérték (NÉ) közötti kapcsolat:

• BÉ < NÉ: nyereség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén AIE-ként kell elszámolni a tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva),
• BÉ > NÉ: veszteség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén PIE-ként kell elszámolni a tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva),
• Ha az értékpapír nem kibocsátáskor került beszerzésre, akkor a nyereség, illetve veszteség jellegű különbözet elhatárolásakor a beszerzéstől az év végéig hátralévő hónapok számával kell számolni.

Értékvesztés elszámolása:

• Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél
  • Értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentős összegben meghaladja a piaci értéket. Visszaírás a már elszámolt értékvesztés összegéig lehetséges. Értékhelyesbítés csak a részesedéseknél.
  • A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:
    • a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,
    • a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáját,
    • a megszűnő társaságból a várhatóan megtérülő összeget,
    • a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke, illetve a befektetés könyv szerinti értéke/névértéke viszonyát, arányát.
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál
  • Értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke tartósan és jelentős összegben meghaladja a felhalmozott, kamattal csökkentett piaci értéket. Visszaírása maximum a bekerülési értékig, vagy ha ez magasabb a névértéknél, akkor a névértékig (nem egyéb bevételként, hanem a pénzügyi ráfordítások csökkentéseként).
  • A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:
    • a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,
    • a befektetés osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáját,
    • az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését,
    • vizsgálni kell, hogy az értékpapírt beváltáskor várhatóan a kamatokkal együtt visszafizetik-e, illetve milyen arányban fizetik vissza.

A Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése:

• A törvény lehetőséget biztosít, hogy a befektetett pénzügyi eszközei közül a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseit évenként piaci értékükön értékelje.
• Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérleg-fordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, úgy a leltárral alátámasztott különbözet
  • növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés összege meghaladja az előző évit,
  • csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés összege alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérleg-fordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
• A piaci érték meghatározásának módszerét a vállalkozás számviteli politikájában rögzíteni kell.
• Az értékelés történhet más vállalkozó által végzett vagyonértékeléssel, illetve a piaci információk közvetlen beszerzésével.

A Befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása:

• A törvény nem ír elő kötelező formát.
• Az analitikus nyilvántartás lehet:
  • egyedi: a befektetésekről, az értékpapírokról célszerű olyan egyedi nyilvántartást vezetni, amelyből típusonként megállapíthatók az egyedi azonosításhoz szükséges adatok.
  • csoportos: az egyidejűleg sorozatban beszerzett részesedésekről és értékpapírokról csoportos nyilvántartás is vezethető.
• A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:
  • az azonosításhoz szükséges adatokat,
  • a befektetés, a vásárlás, a kölcsön, a betételhelyezés időpontját, névértékét, bekerülési értékét, összegét,
  • annak időközben végrehajtott csökkenését (értékvesztését), növekedését (visszaírását), törlesztését, esetleges lejáratát,
  • osztalék, kamat feltételeit,
  • a devizában nyilvántartott eszközök értékét, árfolyamát, annak alakulását és értékelését.

A Befektetett pénzügyi eszközök elszámolásának bizonylatai:

• szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.),
• számlák, számlát helyettesítő okmányok,
• jegyzőkönyvek,
• térítés nélküli átvételi bizonylatok,
• belső bizonylatok (számítási anyagok).

A Befektetett pénzügyi eszközök leltározása:

• A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokat, részesedéseket a nyilvántartással való egyeztetés útján kell leltározni.
• A tőzsdén jegyzett, idegen helyen tárolt, letétbehelyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat, valamint a dematerializált értékpapíroknál a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján kell leltározni.
• Ha a vállalkozó nem vezet a törvénynek megfelelő mennyiségi nyilvántartást, úgy a leltározást mennyiségi felvétellel kell elvégezni.

A Befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi elszámolása:

• Vállalkozás alapítása
  • T 32/33 – K 981 (alapító okirat szerinti érték),
  • T 17 – K 32-33 (cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg),
  • T 17 – K 38 (a cégbírósági bejegyzést követően az esedékes pénzbeli hozzájárulás átutalása),
• Értékpapír vásárlás
  • T 18/37 – K 38 (vételár),
• Kamatozó értékpapír vásárlása
  • T 18/37 – K 38 (beszerzési ár),
  • T 97 – K 38 (időarányos kamat),
• Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett értékpapírok:
  • Az értékpapírok állományba vétele az átvételkor
    • T 18/37 – K 479 (alapító okirat szerinti érték),
  • A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján
    • T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
  • Kapcsolódó tétel: T 479 – K 358 (alapító okirat szerinti érték),
• Diszkont értékpapír vásárlása
  • T 18/37 – K 38 (beszerzési ár),
  • T 39 – K 97 (a névérték és a kibocsátáskori érték közötti különbözet üzleti évre időarányosan járó összege),
• Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt értékpapírok
  • T 18/37 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
  • T 989 – K 483 (rendkívüli bevétel elszámolása PIE-ként),
• Adott kölcsönök
  • T 19 – K 38 (kölcsön összege),
• Pénzeszközlekötés (bankbetétek)
  • T 19 – K 38 (lekötött összeg),
• Értékhelyesbítés állományba vétele
  • T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő különbözete),
• Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése
  • T 417 – K 177 ((piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete),
• Kamatozó értékpapírok értékesítése
  • T 379 – K 18/37 (könyv szerinti érték),
  • T 38 – K 379 (ellenérték),
  • T 379 – K 97 (időarányos kamat),
  • T 379 – K 97 (árfolyamnyereség),
  • T 87 – K 379 (árfolyamveszteség),
• Értékpapírok apportálása
  • T 881 – K 18/37 (könyv szerinti érték),
  • T 17 – K 981 (alapító okirat szerinti érték),
• Részesedések térítés nélküli átadása
  • T 889 – K 17 (könyv szerinti érték),
  • T 417 – K 117 (részesedésekhez kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése),
• Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása
  • T 874 – K 179 (értékvesztés összege),
  • T 179 – K 874 (visszaírás összege),
• Adott kölcsönök törlesztő részleteinek elszámolása
  • T 38 – K 19 (esedékes törlesztő részlet).

A Befektetett pénzügyi eszközök és az eredmény-kimutatás:

• A részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, állományában bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére, ezek a hatások a különböző eredménykategóriákban jelennek meg.
• Értékvesztés (adott kölcsönnél) à Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Értékvesztés visszaírása (adott kölcsönnél) à Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tétel (egyéb bevétel)
• Osztalék, részesedés à Kapott (járó) osztalék
• Részesedések értékesítése (nyereség) à Pénzügyi műveletek bevételei
• Részesedések értékesítése (veszteség) à Pénzügyi műveletek ráfordításai
• Kamat árfolyamnyereség à Pénzügyi műveletek bevételei
• Fizetendő kamatok à Pénzügyi műveletek ráfordításai
• Értékpapírok értékesítése (nyereség) à Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• Értékpapírok értékesítése (veszteség) à Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Apport (alapító okirat szerinti értéke) à Rendkívüli bevételek
• Apportként történő átadás à Rendkívüli ráfordítások
• Térítés nélküli átvétel, ajándék, többlet à Rendkívüli bevételek
• Követelés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek
• Részesedés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek
• Térítés nélküli átadás à Rendkívüli ráfordítások

A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• be kell mutatni a tartós tulajdoni részesedések értékhelyesbítését,
• a kapcsolt vállalkozásnak tartósan adott kölcsön összegét,
• az elszámolt értékvesztés, hitelezési veszteség összegét,
• átsorolások összegét,
• befektetések után kapott, elszámolt osztalék, részesedés összegét,
• a más vállalkozásokban jegyzett, de még be nem fizetett összegeket.

A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése az üzleti jelentésben:

• be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat.