Az időbeli elhatárolások számvitele

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben:

  • 39. Aktív időbeli elhatárolások
    • 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
    • 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
    • 393. Halasztott ráfordítások
  • 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása
  • 48. Passzív időbeli elhatárolások
    • 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
    • 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
    • 483. Halasztott bevételek

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat):

  • C. Aktív időbeli elhatárolások (C)
    • 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
    • 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
    • 3. Halasztott ráfordítások
  • G. Passzív időbeli elhatárolások (E)
    • 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
    • 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
    • 3. Halasztott bevételek

Összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Az időbeli elhatárolás:

  • az üzleti év reális költségeinek és bevételeinek elszámolása, alapvetően ezen keresztül eredményének megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés,
  • lehetősége és kötelezettsége csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra terjed ki,
  • az egyszeres könyvvitelt vezetőknél a pénzforgalmi szemlélet érvényesül.

Az időbeli elhatárolások csoportosítása:

  • Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő):
    • költség-aktív elhatárolások: ha a költség a tárgyidőszakban merül fel vagy kerül elszámolásra, de részben vagy egészben a következő időszakot terheli (például decemberben felmerülő költség januárt terheli),
    • bevétel-aktív elhatárolások: a bevétel a következő időszakban jelenik meg, de részben vagy egészben a tárgyidőszakot illeti,
  • Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő):
    • költség-passzív elhatárolások: a költség a következő időszakban merül fel, de részben vagy egészben a tárgyidőszakot terheli (még nincs meg róla a bizonylat, de egy részét előrehozzuk a tárgyidőszakra),
    • bevétel-passzív elhatárolások: a bevételt a tárgyidőszakban elszámoltuk, de az részben vagy egészben a következő időszakot illeti.

Az elhatárolások hatása az eredményre a tárgyidőszakban:

Aktív elhatárolások Passzív elhatárolások
Költséghez, ráfordításhoz kapcsolódó elhatárolások Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt
Bevételhez, árbevételhez kapcsolódó elhatárolások Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt

Aktív időbeli elhatárolások:

  • Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (halasztott ráfordításként is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.
  • Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
    • az olyan árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de részben vagy egészben a beszámolóval lezárt üzleti évet illetik meg:
      • az utólag számlázott bérleti díj a bérbeadónál,
      • az adott kölcsönök, bankbetétek, kamatozó értékpapírok után kapott kamat összege, melynek jóváírása vagy megfizetése a fordulónap után esedékes, de egy része az üzleti évet terheli,
      • váltóbirtokosnál a le nem járt váltókövetelések még a tárgy üzleti évet illető kamattartalma,
    • a névérték alatti kibocsátású, névérték alatt vásárolt, nem kamatozó, diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre jutó részét addig, amíg az értékpapírt nem értékesítik, nem váltják be, könyvekből ki nem vezetik,
    • a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamattal csökkentett beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetnek a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó arányos részét,
  • Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
    • a tárgyévben keletkezett (elszámolt) ráfordításokat, amelyek részben vagy egészben a fordulónapot követő évet terhelik, ekkor a már elszámolt költségek összegének csökkentésével egyidejűleg képezhető az aktív időbeli elhatárolás:
      • a következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak,
      • a bérbevevőnél a bérleti díj arányosan nem a tárgyévet terhelőrészének összege,
      • kapott kölcsönök, hitelek után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a következő évet terhelő kamatok,
    • a forgatási céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő részesedések szervezéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben nem aktivált bizományosi díjat, vásárolt vételi opció díját, ha jelentős összegűek és várhatóan megtérülnek az értékesítéskor; e tételek esetében a vállalkozás dönt arról, hogy időbelileg elhatárolja-e az összegüket,
  • Halasztott ráfordítások elszámolása:
    • az ellentételezés nélküli tartozás (kötelezettség) átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg még nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összege; az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni,
    • a devizakötelezettség (kölcsön, hitel, szállítói tartozás) devizakészlettel nem fedezett, beruházáshoz kapcsolódó, a mérlegfordulónapi értékelésből keletkező nem realizált árfolyamveszteség; az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni;
    • ha ennek egy része vagy egésze beruházáshoz vagy vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódik, akkor ennél az árfolyamveszteségnél a vállalkozó élhet a nem realizált árfolyamveszteség elszámolásával; ekkor az árfolyamveszteség teljes egészében felvehető az aktív időbeli elhatárolások közé, és a törlesztő-részlettel arányos összegű realizált árfolyamveszteség kerül visszavezetésre a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé.

Passzív időbeli elhatárolások:

  • Bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
    • az üzleti évben befolyt olyan pénzbevételeket, amelyek a következő üzleti év árbevételét, bevételét képezik,
    • a devizás tételek (deviza- és valutakészlet-követelés, kötelezettség), mérlegfordulónapi átértékeléséből származó különbözetet, amennyiben az árfolyamnyereség (jelentős), amelyet – kiemelve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közül – időbelileg el kell határolni; ennek megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a következő üzleti év végi devizás tételek átértékelése során elszámolandó árfolyamveszteség fedezetét jelentheti,
  • Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
    • a pénzkiadásként csak a következő üzleti évben megjelenő tételeket, amelyek az összemérés és a valódiság elve alapján is a beszámolóval lezárt évet kell, hogy terheljék:
      • a bérbevevőnél a tárgyévet követően, utólag számlázott bérleti díj,
      • a tárgyévet terhelő, de a következő évben számfejtett 13. havi bér, jutalom, prémium és járulékaik,
      • a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi kamat, kártérítési igény, bírósági költség,
    • a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összegét,
    • a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti, veszteségjellegű különbözetből és a beszerzés időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó időarányos összegét,
  • Halasztott bevételek elszámolása:
    • a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, átvett pénzeszköz a rendkívüli bevételekkel szemben, pénzügyi rendezés megtörténtével; megszüntetése az amortizáció elszámolásával, a rendkívüli bevételekkel szemben,
    • vállalkozási célhoz kapcsolódó költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás összege az egyéb bevételekkel szemben,
    • térítés nélkül átvett eszközök, átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéke, de legfeljebb a piaci érték a rendkívüli bevételekkel szemben kerül elszámolásra, megszüntetése pedig az értékcsökkenés elszámolásával egy időben történik arányosan,
    • többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök piaci értéke, rendkívüli bevételekkel szemben,
    • az elengedett kötelezettségek összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz nyilvántartás szerinti értékében,
    • a negatív üzleti vagy cégérték le nem írt összege, amely az egyéb bevételekkel szemben szüntetendő meg.

Az időbeli elhatárolások értékelése:

  • Mérlegérték = Könyv szerinti érték – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása
  • A külföldi pénzértékben fennálló követelésekkel, illetve kötelezettségekkel kapcsolatos időbeli elhatárolásokat a mérlegfordulónapi választott árfolyamon kell értékelni.

Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartása tartalmazza:

  • az előidéző gazdasági esemény megnevezését, jellegét,
  • az időbeli elhatárolás keletkezésének időpontját,
  • az időbeli elhatárolás összegét, és az azt alátámasztó számítást és bizonylati hivatkozást,
  • az időbeli elhatárolás összegében bekövetkezett változást (megszűnést), annak bizonylati hivatkozását, vagy a kapcsolódó számításokat,
  • a főkönyvi számlákhoz való kapcsolódást és
  • a végrehajtott könyvelések időpontját.

Az időbeli elhatárolások főkönyvi elszámolása:

  • Aktív időbeli elhatárolások (AIE)
    • Nyitás
      • T 39 – K 491 (AIE könyv szerinti értéke),
      • T 491 – K 399 (értékvesztés könyv szerinti értéke),
    • Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
      • T 391 – K 9 (elszámolása),
      • T 9 – K 391 (megszűntetése),
    • Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
      • T 392 – K 5/8 (elszámolása),
      • T 5/8 – K 392 (megszűntetése),
    • Tartozásátvállalás összegének elhatárolása, és annak megszűntetése
      • T 393 – K 88 (tartozásátvállalás összege),
      • T 88 – K 393 (elhatárolás megszűntetése),
      • Kapcsolódó tétel: tartozásátvállalás, és annak pénzügyi rendezése
        • T 888 – K 4 (tartozás átvállalása),
        • T 4 – K 38 (a tartozás pénzügyi rendezése),
    • Devizakötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása, és annak megszűntetése
      • T 393 – K 876 (a nem realizált árfolyamveszteség összege),
      • T 876 – K 393 (az elhatárolás megszűntetése),
    • Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása
      • T 866 – K 399 (elszámolása),
      • T 399 – K 966 (visszaírása),
    • Zárás
      • T 492 – K 39 (AIE könyv szerinti értéke),
      • T 399 – K 492 (értékvesztés könyv szerinti értéke),
  • Passzív időbeli elhatárolások (PIE)
    • Értékvesztés elszámolása
      • T 491 – K 48 (könyv szerinti érték),
    • Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
      • T 9 – K 481 (elszámolása),
      • T 481 – K 9 (megszűntetése),
    • Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
      • T 5/8 – K 482 (elszámolása),
      • T 482 – K 5/8 (megszűntetése),
    • Fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások, juttatások, többletként fellelt, hagyatékként kapott, térítés nélkül átvett eszközök rendkívüli bevételek között elszámolt összegének elhatárolása
      • T 989 – K 483 (eszközfelhasználással nem járó összeg),
      • T 483 – K 989 (elhatárolás megszűntetése),
      • Megszűntetés az eszközök költségként történő elszámolásával (amortizálásával, felhasználásával) arányosan, a kivezetés esetén a teljes összegben
    • Zárás
      • T 48 – K 492 (könyv szerinti érték).

Az időbeli elhatárolások megjelenése az eredmény-kimutatásban:

  • Csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
  • Összköltség-eljárással „A” változat:
    • ÉRTÉKESÍTÉS NETTŐ ÁRBEVÉTELE
    • EGYÉB BEVÉTELEK
    • ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
    • SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
    • ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
    • EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
  • Forgalmi költség eljárással „A” változat:
    • ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
    • PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
    • PÉNZÜGYI MŰVELETEKRÁFORDÍTÁSAI
    • RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
    • RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

Az időbeli elhatárolások megjelenése a kiegészítő mellékletben:

  • Tartalmaznia kell:
    • a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,
    • a halasztott ráfordításoknak,
    • a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának,
    • a halasztott bevételeknek

a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

  • Be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszűntetésének indoklását.

Az időbeli elhatárolások megjelenése az üzleti jelentésben:

  • Ki kell térni:
    • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
    • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).

Önnek mi a véleménye?