Az éves beszámoló rendszere

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni.

Kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámoló készítésére kötelezettek:

• a részvénytársaságok,
• a konszolidációba bevont vállalkozások,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.

A beszámolót és azt alátámasztó dokumentációkat 10 évig meg kell őrizni. Így a főkönyvi kivonatot, a leltárt és az értékelést, a kapcsolódó részletező nyilvántartásokat illetve a számítógépes programot működőképes állapotban. A számviteli bizonylatokat (főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások) legalább 8 évig kell megőrizni visszakereshető és olvasható formában.

Az éves beszámoló részei:

• mérleg,
• eredmény-kimutatás,
• kiegészítő melléklet,
• üzleti jelentés (kötelező elkészíteni, de 2001. január 1-je óta nem része az éves beszámolónak).

Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

A mérlegben és az eredmény-kimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is és az eredmény-kimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

Ha egy eszköz, vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz, vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.

Az éves beszámolót meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.

Az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.

A devizakülföldi társaságnak (a vámszabad területi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.

Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Ha törvény – osztalékelőleg fizetése feltételeként – közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredmény-kimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani.

A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

Kettős könyvvitelt kell vezetnie és az egységes számlakeretet kell alkalmaznia mindazoknak a vállalkozóknak, akiknek a törvény értelmében éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy összevont éves beszámolót kell készíteniük.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a könyvviteli számlák adataiból az általa választott időszakonként, de legalább az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítését vagy a más törvényekben előírt és számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

A gazdálkodó szabadon választhat a mérlegsémák közül, és joga van megváltoztatni egy korábbi mérlegsémát is, de ebben az esetben biztosítania kell, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek, és a kiegészítő mellékletben indokolni kell a változtatást.

Összevonhatók a mérleg egy-egy római számmal jelzett eszköz illetve forrás csoportjain belül az arab számmal jelzett tételek, ha

• azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek (nem jelentősnek tekintett összeget a számviteli politikában rögzíteni kell),
• azok összevonása segíti a világosság elvének érvényesülését.

Az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő mellékletben rögzíteni kell. Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozással összefüggő tételeket. A mérlegben nem kell feltüntetni azokat a tételeket, amelyeknél sem az előző, sem a tárgyévi oszlopban nem szerepelne adat, ez az engedmény azonban csak arab számmal jelölt tételekre vonatkozik.

Az összevonás és a tételek elhagyásának lehetősége csak az éves beszámolót készítőknek biztosít ilyen lehetőséget, hiszen annak mérlegében szerepelnek arab számos tételek.

Az előtársaságok beszámolási kötelezettsége:

• A Gt. előírásai szerint a társaság a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A társaság megalakulásától a cégbírósági bejegyzés napjáig előtársaságként működik.
• Az előtársaságok kettős könyvvitelt kötelesek vezetni.
• Beszámolási kötelezettségük csak az előtársaság forma megszűnésekor keletkezik.
• Az előtársasági forma a következő esetekben szűnik meg:
  • a társaság cégbírósági bejegyzésével,
  • a társaság bejegyzésének elutasításával,
  • a bejegyzés iránti kérelem visszavonásával.
• Az előtársaság megszűnését követő 90 napon belül köteles a Szt. általános szabályai szerinti beszámolót készíteni, azt könyvvizsgálóval véleményeztetni valamint közzétételi kötelezettségének eleget tenni. A könyvvezetés és a beszámoló készítés szempontjából az előtársasági szakasz egyetlen beszámolási időszaknak minősül.