AZ EU közép-európai bővítése

Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia stratégiai célja a teljes jogú tagság elérése volt. Az EU eleinte vonakodott erre vonatkozóan bármely utalástól. Kizárólag a Megállapodás tartalmaz tagságra való utalást, ám olyan megfogalmazásban, mely sem jogi, sem politikai kötelezettségvállalást nem jelent.

Álláspontjában a változás a koppenhágai csúcstalálkozón történt, amikor kinyilatkoztatták a teljes jogú tagság elvi lehetőségét. A találkozó szerint akkor kerül sor a csatlakozásra, ha a társult ország képes lesz a tagsági kötelezettségek vállalására, és teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.
Ezek:

• demokrácia, törvényesség, emberi és kisebbségi jogok elve,
• éles versenyt és piaci nyomást állni képes piacgazdaság,
• a tagsági kötelezettségek teljesítése, a politikai és gazdasági monetáris unió céljainak elfogadása,
• EU jogrendszerének elfogadása,
• EU is legyen képes a befogadásra.

Az esseni csúcstalálkozó ezeket még kiegészítette:

• saját régiójukon belül a tagságra váró országok működjenek együtt szomszédaikkal,
• a társult országokat fokozatosan bevonták az EU munkájába.

Az esseni csúcsértekezleten megvonták a kibővítés határait is: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Lettország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Bulgária.

Újabb állomást jelentett a cannes-i konferencia, mely jóváhagyta a Fehér Könyvet. Ez tekintélyes jogi házi feladat volt az átalakuló országok számára.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, mely elindította a szokásos folyamatot, a kérelmek és a kérelmezők vizsgálatát. Az amsterdami csúcstalálkozó világosság tette, hogy a tagsági követelmények alapján nem lehetséges valamennyi ország egyidejű csatlakozása. Első körben Ciprussal és 5 másik KKE országgal – köztük Magyarországgal – tárgyaltak (1998. november 10.).

A tagság politikai kritériumainak Magyarország megfelelt, ezt az EU partnerek is elismerik. Nagy kihívást jelent azonban a megromlott közbiztonság, a gazdaság kriminalizálódása, a nagyfokú korrupció.
A működő piacgazdaság szintén a legfontosabb kritériumok egyike, a KKE országok vonatkozásában új feltétel. Az EU erre vonatkozóan pontos meghatározást nem ad, így a EBRD és a Világbank elemzéseire kell támaszkodni.

Nagyon fontos még a bankrendszer további modernizációja, az államháztartás reformja, a fekete gazdaság visszaszorítása. Tökéletesen működő piacgazdaság természetesen nem létezik, de nem csak a felvétel elnyerésére kell figyelmet fordítani, hanem arra is, hogy az integráció előnyeit ki tudjuk-e használni, nem kerülünk-e rosszabb helyzetbe, mint csatlakozás nélkül.

Csatlakozási tárgyalásokat befolyásoló tényezők

A Magyar – EU tárgyalások 1998-ban kezdődtek, ahol is nincs vita, nincs kompromisszum, a jelentkezőknek el kell fogadnia a közösségi joganyagot (időleges kedvezmény azonban kérhető). A KKE bővítés eltér az eddigiektől, hiszen az új tagok  már a gazdasági és monetáris uniót létrehozó EU tagjai lesznek.

• Az EU-nak is képesnek kell lennie a befogadásra, hiszen az új tagok felvétele intézményi reformot is jelent, mely intézmények működését a továbbiakban is fenn kell tartani.
• Kritikus pont a közös agrárpolitika reformja. A keleti kibővülés 1/3-dal növeli az EU mezőgazdasági termelés kapacitását. CAP reform nélkül ez túltermelést eredményez.
• Fontos tényező a pénzügyi transzferek rendezése. 10 ország csatlakozásával a lakosság létszáma és területe 1/3-dal növeli az EU-t, míg a GDP-ben csak 3%-os a növekedés. Így csökken az 1 főre jutó GDP. Összességében a bővítésnek nagyobb a költsége és kisebb a haszna, mint a korábbiaknak.
• Jelentős a munkaerő kérdése is.  A KKE országoknak az elmúlt időszakban számottevő munkaerő feleslege keletkezett. Bár az EU-ban is közel 20 millió munkanélküli van, azonban kevés a jól képzett értelmiségi. Ebből a szempontból az oktatás színvonala fokozott stratégiai jelentőségű.
• Kérdéses a csatlakozás időszaka. Az EU szempontjából az azonnali a megfelelő, hiszen akkor a leggyorsabbak a kedvező hatások. Mégis számolni kell bizonyos átmeneti időszakkal. Az EMU-hoz való csatlakozás mindenképpen későbbi időre tehető, mint az EU-hoz való csatlakozás.
• A kibővülés minden nehézség ellenére az EU-nak is érdeke, hiszen olyan piaci előnyökhöz juthat, mely bőven kompenzálja a költségvetési terheket. Magyarország a tagsággal lehetőséget kapott arra, hogy felzárkózzon Európa szerencsésebb feléhez.