Az eredménykimutatások szerkezete, eredménykategóriák fogalma

Az eredmény-kimutatást a Szt. az éves beszámoló részének tekinti, így elkészítése a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó részére kötelező.

Az eredmény-kimutatás készítésének konkrét célkitűzései:

  • az eredményt az azt előidéző tényezőkre bontva tartalmazza,
  • tartalmazza a mérleg szerinti eredmény levezetését,
  • alapozza meg a jövőre vonatkozó gazdálkodói döntéseket, első sorban jövedelmezőségi szempontokból,
  • járuljon hozzá a gazdálkodóról kialakítandó megbízható és valós összképhez azon keresztül, hogy bemutatja a gazdálkodó valós jövedelmi helyzetét.

Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.

Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:

  • + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A)
  • + Pénzügyi műveletek eredménye (B)
  • = Szokásos vállalkozási eredmény (C)
  • + Rendkívüli eredmény (D)
  • = Adózás előtti eredmény (E)
  • – Adófizetési kötelezettség (XII)
  • = Adózott eredmény (F)
  • + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22)
  • – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23)
  • = Mérleg szerinti eredmény (G)

Az üzleti év eredménye: az árbevételek, bevételek és a költségek, ráfordítások különbsége alapján határozható meg.

Az eredmény levezetésének három struktúrája:

  • soros elrendezésű eredmény-kimutatás, amelyet általában mérlegszerű elrendezéssel is kombinálnak,
  • kétoldalas elrendezésű eredmény-kimutatás,
  • lépcsőzetes elrendezésű eredmény-kimutatás.

A soros elrendezésű EK jellemzői:

  • a hozamokat, a ráfordításokat és az eredményt tevékenységenkénti bontásban mutatja be,
  • a bruttó elv alkalmazásával készült,
  • alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének mérésére,
  • struktúrájára jellemző, hogy differenciáltan tovább bontható,
  • hátránya, hogy két időszak adatainak kezelése ebben a struktúrában nehézkes.

A kétoldalas elrendezésű EK jellemzői:

  • nem tartalmazza a tevékenységek eredményhez való hozzájárulásának bontását,
  • a bruttó elv alkalmazásával készült,
  • nem alkalmaz az eredmény összetevők szerinti elemzésére és a jövedelmezőség részletes bemutatására.

A lépcsőzetes elrendezésű EK jellemzői:

  • az eredmény kialakulását összetevők, tevékenységi fajták szerint mutatja be,
  • alkalmas a tevékenységenkénti jövedelmezőség elemzésére,
  • a bruttó elv alkalmazásával készült,
  • szerkezete áttekinthető,
  • alkalmas két időszak adatainak kezelésére is.

Az összköltség eljárással készített EK jellemzői:

  • az 5. számlaosztály számlái alapján állítható össze,
  • tárgyévet terhelő költségeket és ráfordításokat veszi számba,
  • a hozamok kimutatásánál meghatározó a tárgyévi termelési teljesítmények meghatározása, nemcsak az értékesítési teljesítményt veszi figyelembe a hozam meghatározás során,
  • a költségszámlák a gazdálkodó belső igényeinek megfelelően tetszés szerint bonthatóak tovább,
  • alkalmas az egyes időszakok költség, ráfordítás és hozam alakulásának elemzésére,
  • nem alkalmas a gazdálkodó által végzett tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére.

A forgalmi költség eljárással készített EK jellemzői:

  • a hozamok kimutatásánál meghatározó a tárgyévi értékesítési teljesítmények figyelembevétele,
  • az értékesítés költségeit és ráfordításait veszi számításba,
  • a költségeket az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségek és közvetett költségek bontásban mutatja be,
  • lehetőséget biztosít a résztevékenységek jövedelmezőségének részletes elemzésére,
  • a közvetett költségeket főbb funkciók szerint részletezi,
  • a struktúrájánál fogva hatékonyabban szolgálja a gazdálkodónak a számvitellel szemben támasztott információs igényeit (költséggazdálkodás, önköltségszámítás és belső önelszámolás).

Az eredménykategóriák és tartalmuk:

  • Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye:
    • ide tartoznak a gazdálkodó által végzett termelő, szolgáltatási, egyéb tevékenységek árbevételei, költségei, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű tevékenységek és műveletek ráfordításai és bevételei függetlenül attól, hogy ezek belföldi vagy exportértékesítéshez kapcsolódnak,
    • összköltség eljárás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete,
    • forgalmi költség eljárás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értéke.
  • Pénzügyi műveletek eredménye:
    • a gazdálkodó tulajdonában levő, tartós és hosszú távon befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai és bevételei, illetve ezen befektetések leírásával kapcsolatos veszteségek,
    • a gazdálkodó tulajdonában levő hosszú és rövid lejáratú értékpapírok eredménye, ráfordításai és bevételei valamint ezen értékpapírok leírásával kapcsolatos veszteségek,
    • a tartós és forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásaiból eredő különbözetek,
    • a nyújtott, illetve felvett rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök után kapott, illetve fizetett kamatok,
    • különféle bankszámlákon lekötött, vagy átmeneti jelleggel elhelyezett likvid pénzeszközök után kapott kamatok,
    • a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos értékvesztések és visszaírt értékvesztések,
    • a devizás eszközök és források deviza árfolyamváltozásokból eredő realizált és nem realizált árfolyam-különbözetei.
  • Szokásos vállalkozási eredmény: az egyik legfontosabb eredménykategória, ez mutatja a gazdálkodó által végzett rendszeres, folyamatos tevékenységek eredményét, s ennek nagysága meghatározó az adózás előtti eredmény összegében.
  • Rendkívüli eredmény: a rendkívüli bevételek és ráfordítások olyan, a gazdálkodó vállalkozási eredményét befolyásoló gazdasági események, amelyek függetlenek a rendszeres gazdálkodói tevékenységtől, a gazdálkodó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos gazdálkodói tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Jellemzően eseti jellegűek, általában nem vagy csak ritkán ismétlődnek.
  • Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege. Ez az eredmény képezi az adózás alapjául szolgáló eredmény kiindulási alapját. Ezt az eredményt kell a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben meghatározott adóalapot növelő és csökkentő tételekkel korrigálni.
  • Adózott eredmény: adózás előtti eredmény csökkentve a gazdálkodó adófizetési kötelezettségével. Az adózott eredmény terhére csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat számolható el. Amennyiben az adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény kamatára és az eredménytartalék pozitív összegű, akkor az eredménytartalékból annak pozitív összegéig ki lehet egészíteni az adózott eredményt.
  • Mérleg szerinti eredmény: olyan adózás utáni eredmény, amelyet a mérleggel lezárt év után kifizetett, a tulajdonosoknak járó osztalék-, részesedésfizetéshez, kamatozó részvény kamatának kifizetéséhez igénybe vett eredménytartalékkal növeltek. A MSZE már teljes egészében a gazdálkodó rendelkezésére áll, saját tőkéjének részét képezi, azaz megjelenik a tárgyévi mérleg forrás oldalán a saját tőke mérleg szerinti eredmény sorában.


Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Saját termelésű készletek állományváltozása

04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04)

III. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

05. Anyagköltség

06. Igénybe vett szolgáltatások értéke

07. Egyéb szolgáltatások értéke

08. Eladott áruk beszerzési értéke

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

10. Bérköltség

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok

V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III–IV–V–VI–VII)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII–IX)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B)

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (X–XI)

E. Adózás előtti eredmény (+C+D)

XII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (+E–XII)

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22–23)

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „B” változat

Ráfordítások

I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése

01. Anyagköltség

02. Igénybe vett szolgáltatások értéke

03. Egyéb szolgáltatások értéke

04. Eladott áruk beszerzési értéke

05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Anyagjellegű ráfordítások (01+02+03+04+05)

06. Bérköltség

07. Személyi jellegű egyéb kifizetések

08. Bérjárulékok

III. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08)

IV. Értékcsökkenési leírás

V. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V)

A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VI<XIV)

09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10+11+12)

B. Pénzügyi műveletek nyeresége (VII<XV)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) [(A+B)>(H+I)]

VIII. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII<XVI)

E Adózás előtti eredmény (nyereség) [(C+D)>(J+K)]

IX. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (nyereség) [(E-IX)>O]

X.. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség)

Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G)

Bevételek

13. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

14. Exportértékesítés nettó árbevétele

XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14)

15. Saját termelésű készletek állománynövekedése

16. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16)

XIII. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XIII)

H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI>XIV)

17. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21)

I. Pénzügyi műveletek vesztesége (VII>XV)

J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) [(A+B)<(H+I)]

XVI. Rendkívüli bevételek

K. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII>XVI)

L. Adózás előtti eredmény (veszteség) [(C+D)<(J+K)]

M. Adózott eredmény (veszteség) [(E-IX)<0] vagy [(L+IX)>0]

XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség)

Összesen (XIV+XV+XVI+VII+N)

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „A” változat

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04. Eladott áruk beszerzési értéke

05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)

III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06. Értékesítési, forgalmazási költségek

07. Igazgatási költségek

08. Egyéb általános költségek

IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)

V. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

VI. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V–VI)

A következő sorok megegyeznek az összköltség eljárás „A” változatának 13-23. és VIII-XII, valamint a B-G soraival.

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „B” változat

Ráfordítások

01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

02. Eladott áruk beszerzési értéke

03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03)

04. Értékesítési, forgalmazási költségek

05. Igazgatási költségek

06. Egyéb általános költségek

II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06)

III. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III)

A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI)

A Ráfordítások következő sorai megegyeznek az összköltség eljárás „B” változatának 09-12. és VII-X, valamint B-G soraival.

Bevételek

11. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

12. Exportértékesítés nettó árbevétele

IX. Értékesítés nettó árbevétele (11+12)

X. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

XI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X)

H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV>XI)

A Bevételek következő sorai megegyeznek az összköltség eljárás „B” változatának 17-21. és XV-XVII, valamint I-N soraival.

Önnek mi a véleménye?