Áruk

Az áruk helye a számlakeret-tükörben:

• 26-28. Áruk
  • 26. Kereskedelmi áruk
    • 261. Áruk beszerzési áron
    • 262. Áruk elszámoló áron
    • 263. Áruk árkülönbözete
    • 264. Áruk eladási áron
    • 265. Áruk árrése
    • 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk
    • 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk

• 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla

• • • 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása
  • 27. Közvetített szolgáltatások
    • 271. Közvetített szolgáltatások
    • 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása
  • 28. Betétdíjas göngyölegek
    • 281-287. Betétdíjas göngyölegek
      • 281. Saját göngyölegek
      • 282. Idegen göngyölegek
    • 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
    • 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

Az áruk helye a mérlegben:

• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
    • 5. Áruk

Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.

Kereskedelmi áruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája:

• raktári árukészlet (nagykereskedelemben),
• bolti árukészlet (kiskereskedelemben).

Közvetített szolgáltatások: a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron) továbbértékesített szolgáltatás. A szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye ki kell, hogy tűnjön!

Alvállalkozói teljesítmények: nevesítve nincs, de a Ptk. szerint van, és ha

• készlet (eszköz) jellegű, akkor áru lesz és eladáskor: ELÁBÉ,
• szolgáltatás, akkor is áru lesz és eladáskor: eladott (közvetített) szolgáltatások értéke.

Göngyölegek:

• Mindazon csomagolási eszköz vagy, amely a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvja és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható (zsák, rakodólap, rekesz, láda, hordó, ballon, kanna, palack, csévefélék, kartondoboz, stb.) és amelyekre vonatkozóan a rendelkezések a kibocsátó visszaváltási kötelezettségét előírják.
• Könyvviteli elszámolás szempontjából nem göngyöleg az olyan többszöri felhasználásra alkalmatlan csomagolóanyag, amely az áru közvetlen tartozéka és az árutól való leválasztása az árut jellegétől fosztaná meg (konzervdoboz, tubus, fiola, ampulla, műanyag tasak, műanyag burkolat, stb.)
• Nem göngyöleg a kizárólag tárolásra, vagy – a vállalkozáson belüli szállításra (anyagmozgatásra) használt csomagolási eszköz sem. Ha azonban ugyanazt a csomagolási eszközt a vállalkozó tárolásra, belső szállításra és külső szállításra is használja és ezt elkülöníteni nem lehetséges, akkor áruszállítási göngyölegként kell azt kezelni.
• Göngyöleg:
  • saját göngyöleg à betétdíjas ár
  • idegen göngyöleg à bekerülési (beszerzési) érték

Göngyöleg alapvető követelménye:

• többszöri szállításban vesz részt,
• betétdíjas áron számlázzák,
• a kibocsátója vállalja a visszaváltását.

Áruk nyilvántartási árának lehetőségei:

• Tényleges beszerzési áron:
  • egyedi ár: akkor célszerű, ha a készletfajta egy beszerzésből származik, így konkrét beszerzési ár kapcsolódik hozzá,
  • FIFO módszer: mindig az első szállításokat használják fel, vagyis a zárókészletet az utolsóként beszerzett készletekből tevődik össze,
• Átlagos súlyozott beszerzési ár:
  • alkalmazása akkor indokolt, ha év közben többször is volt beszerzés, történhet folyamatos átlagár számításával (utolsó beszerzés utáni készlet értékének és mennyiségének hányadosa), vagy éves átlagár számításával,
• Elszámoló áron ± árkülönbözet:
  • az évközi változások elszámolásához elszámoló ár is alkalmazható, amelyhez az árkülönbözetet (árrést) legalább a mérleg lekészítésekor hozzá kell rendelni.

Áruk főkönyvi nyilvántartása:

• Raktári árukészlet
  • elszámolóár: 262,
  • árkülönbözet: 263,
• Bolti árukészlet
  • elszámolóár: 264,
  • árkülönbözet: 265.

A kiskereskedelmi áruk esetében fix módon számított elszámolóárról beszélünk. A 265-ös számlának mindig követel egyenlege van. A tényleges ár mindig kisebb a bruttó eladási árnál (fogyasztói ár), amely tartalmazza az áfát is. Értékesítésnél készpénzes értékesítésként számoljuk el.

A nagykereskedelmi áruk esetén a pótlékkulcs az anyagokhoz hasonlóan számítható.

Göngyölegek főkönyvi nyilvántartása:

• Saját göngyöleg
  • elszámolóár: 281,
  • árkülönbözet: 288,
• Idegen göngyöleg
  • beszerzési áron tartjuk nyilván

Áruk analitikus nyilvántartása:

• Kereskedelmi áruk nyilvántartása csak abban az esetben igényel különösebb eljárást, ha a vállalkozó csak értékben tartja nyilván árukészleteit, ekkor tételes leltározással ellenőrizheti adatai helyességét.
• Raktári árukészletnél legalább mennyiségben szükséges vezetni analitikus nyilvántartást.
• Bolti készletnél pedig az áru fajtájától, számítógépes megoldástól függhet.
• A göngyölegeket nyilvántartásuk szerint két csoportba soroljuk:
  • saját göngyölegek nyilvántartása vevőnként történik: tartalma:
    • vevő megnevezése, székhelye azonosító adata
    • a kiszállítás időpontja
    • göngyöleg mennyisége értéke
    • visszaszállítás esedékessége
    • visszaküldött göngyöleg mennyisége, értéke
  • idegen göngyöleg nyilvántartása szállítónként történik, tartalma hasonló a saját göngyölegéhez.

Szigorú számadású bizonylatok:

• Anyag- és áru-bevételezési jegy: a beszerzett készletek raktárba adási bizonylata. 3 példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni.
• Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás bizonylata, felhasználásra termelési vagy más célra vételeznek anyagot:
  • közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez,
  • közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra,
• Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata.
• Leltárhiány jegyzőkönyv: a vásárolt készletek leltározása során megállapított különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány:
  • forgalmazási veszteségen belüli,
  • forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből, átvételből, kiadásból erednek,
  • A készlethiányt anyagköltségként, illetve ELÁBÉ-ként kell elszámolni. A felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni.
• Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás.
• Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések bizonylata.
• Készletleértékelési jegyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről.
• Raktárközi bizonylatok: raktárak közötti készletmozgások. A vállalkozás szempontjából nem jelentenek készletváltozást. A raktári készletváltozásokat beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni.
• Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági társaságnál az alapítóktól átvett készletek, illetve. átadott készletek bizonylata.
• Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai.

Az áruk értékvesztése és annak visszaírása:

• Csak értékbeni csökkenés:
  • Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke.
• Mennyiségi és értékbeni csökkenés:
  • Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.
• Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték
• A fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztése: a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
• Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással részben, vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére, legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni.
• Nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket.

Az áruk főkönyvi elszámolása:

• Kiskereskedelmi áruk (fogyasztói áras nyilvántartás, a fogyasztói ár tartalmaz ÁFA-t, 265 egyenlege mindig követel, fogyasztói ár > beszerzési ár)
  • Beszerzés
    • T 265 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 265 – K 465 (vámterhek),
    • T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),
    • T 264 – K 265 (készletre vétel elszámoló áron),
    • Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása,
  • Értékesítés
    • T 814 – K 264 (fogyasztói áron),
    • T 265 – K 814 (csökkenésre jutó árrés),
    • Árrés % = 265E / 264E
    • Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása
      • T 381 – K 91 (fogyasztói áron),
      • T 91 – K 467 (fizetendő ÁFA, megállapítása év végén),
• Saját göngyölegek (betétdíjas áras nyilvántartás, a betétdíjas ár nem tartalmaz ÁFA-t, 288 egyenlege mindig követel, betétdíjas ár > beszerzési ár)
  • Beszerzés
    • T 288 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 288 – K 465 (vámterhek),
    • T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),
    • T 281 – K 288 (készletre vétel betétdíjas áron),
  • Értékesítés
    • T 814 – K 281 (betétdíjas áron),
    • T 288 – K 814 (csökkenésre jutó árkülönbözet),
    • Árkülönbözet % = 288E / 281E
    • Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása
      • T 311 – K 91 (számla szerinti összeg betétdíjas áron),
      • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),

• • Rongálódás selejt
    • T 869 – K 281 (betétdíjas áron),
  • Apport átadás, térítés nélküli átadás
    • T 881/889 – K 281 (betétdíjas áron).
• Idegen göngyölegek:
  • Beszerzés
    • T 282 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),
  • Visszaküldés számla alapján
    • T 454 – K 282 (számla szerinti összeg),
    • T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján),
• Közvetített szolgáltatások
  • Beszerzés
    • T 271 – K 454,
    • T 466 – K 454 (ÁFA tartalom),
  • Értékesítés
    • T 815 – K 271,
• Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása
  • T 866 – K 269/279/289 (elszámolása, ha a könyv szerinti érték > piaci érték),
  • T 269/279/289 – K 966 (visszaírása).

A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Közvetlenül nem találhatók meg az eredmény-kimutatásban, de az állományukban bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
Összköltség eljárás	Forgalmiköltség eljárás
Anyagköltség	Anyagköltség
+	+
ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások	ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások
Anyagjellegű ráfordítások Saját termelésű készletek ÁV	Értékesítés közvetlen költsége Anyagköltség
Aktivált saját teljesítmények értéke	Értékesítés közvetett költségei

• Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral, árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.
• Egyéb ráfordítások között:
  • káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti értéke,
  • a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmény összege,
  • az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege.

• Egyéb bevételek között:
  • a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege,
  • a nem számlázott, a megvásárolt készlethez közvetve kapcsolódó, utólag kapott engedmény,
  • a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele,
  • a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű különbözetének összege.
• Rendkívüli ráfordítások között:
  • a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
  • térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
• Rendkívüli bevételek között:
  • a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke,
  • térítés nélkül átvett, hagyatékként, ajándékként kapott, többletként fellelt készletek nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke.

A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
• az adott üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt értékvesztést, mérlegtételenként (az értékvesztés nyitó értékét, az elszámolásra került növekedéseket és csökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét),
• a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségi és értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró).

A készletek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra.
• Külön be kell mutatni:
  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét,
  • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő fejlesztéseket,
  • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
  • a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.