Árfolyamváltozások elszámolásának rendje

Követelések:

• Devizás követeléseket a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken kell állományba venni.
• A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek – a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt – a szerződés szerinti teljesítéskori (vagy a mérlegfordulónapi), a számviteli politikában rögzített árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
• Devizás követelések értékelése (Szt. 60. §):
  • Választott árfolyam, ha a megbízható és valós összkép nem teljesülne:
    • A választott hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlaga.
    • A Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam.
  • Választott árfolyam, ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani:
    • Valamennyi külföldi pénzértékre szóló követelés egységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-vételi árfolyamán.
    • Valamennyi külföldi pénzértékre szóló követelés egységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-eladási árfolyamán.
  • Választott árfolyam:
    • A valuta szabadpiaci árfolyama.
    • Ha nincs valuta szabadpiaci árfolyam, akkor számított keresztárfolyam.
    • Kivéve: forintért vásárolt valuta, vagy deviza, valamint a Barter ügylet (az első teljesítéskori választott árfolyamon kerül értékelésre a második ügylet is).
  • A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke felhasználásakor a keletkező árfolyam-különbözetet a tőketartalék javára, vagy terhére kell elszámolni.

Kötelezettségek:

• A devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor:
  • a választott hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán,
  • vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
• Ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani, akkor az átszámítást a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján) kell megtenni.
• A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló kötelezettség egységesen értékelhető deviza-vételi, vagy csak deviza-eladási árfolyamon is.
• A devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza választott árfolyamon forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni.
• A vevőtől devizában kapott előleget a választott árfolyamon forintra átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásáig, az előleg visszautalásáig, illetve egyéb bevételkénti elszámolásáig.
• A devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek a választott árfolyamon forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni.
• A devizában teljesítendő szállítói kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek a választott árfolyamon forintra átszámított összegében (kivéve Barter ügylet) kell a mérlegben kimutatni.
• Devizás kötelezettségek értékelése:
  • A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.

• • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:
    • amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni,
    • amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni (PIE).

Követelések és kötelezettségek év végi devizás értékelésének lépései:

• 1. A könyv szerinti érték megállapítása: a behajthatatlan és elengedett követelések és kötelezettségek leírása, és az értékvesztések rendezése után.
• 2. Fordulónapi értékek meghatározása a választott árfolyam alapján: minden külföldi pénzértékre szóló követelésre és kötelezettségre külön-külön.
• 3. Az árfolyam-különbözetek megállapítása: minden külföldi pénzértékre szóló követelésre és kötelezettségre külön-külön.
• 4. Az összevont árfolyam-különbözetek megállapítása: az egyes árfolyam-különbözetek helyes összegzése.
• 5. Az összevont árfolyam-különbözetek minősítése:

• • A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést és kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.
  • A külföldi pénzértékre szóló követelésnek és kötelezettségnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:
    • amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni,
    • amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni (PIE).
  • Az összevontan nyereséget mutató különbözetet, a következő év(ek) év végi értékeléséből adódó árfolyamvesztesége, illetve az üzleti évben realizált árfolyamveszteségek és realizált árfolyamnyereségek különbözetének összegében kell megszüntetni, ha a realizált árfolyamveszteség értéke a nagyobb.