Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:
Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:
-
-
- 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- 02. Exportértékesítés nettó árbevétele
- I. Értékesítés nettó árbevétele
-
- A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:
- a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben,
- az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján,
- a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától.
Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:
- a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában,
- az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét,
- a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét.
Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában – készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét.
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik),
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések, vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény, továbbá a visszáru, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik),
- a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során – utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik),
- az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét,
- az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét.
Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni:
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).
Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni:
- A belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki.
- A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe.
- Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni:
- A vásárolt és saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a – külföldi igénybevevőnek – külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel, vagy forintban egyenlítik ki.
- Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.
Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában, vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén.
Az értékesítés nettó árbevételének sajátos elszámolási módja:
- Az értékesítés árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban, vagy devizában, készpénzben, forintban, vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés (a devizajogszabályok előírásainak megtartásával) devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással.
- Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintértéket kell árbevételként elszámolni.
- Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni.
- Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – deviza átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni.
- Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta átszámított – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.
- Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.
- A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Az értékesítés alapbizonylatai:
- teljesítés igazolásával és egyéb szükséges okmányokkal felszerelt számla, vagy egyszerűsített számla,
- mindkettő szigorú számadású bizonylat, ezért sorszámozni kell őket, több példányban készülnek, rontott példányokat is el kell számolni
- A számla tartalmi kellékei:
- sorszám,
- kibocsátó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma,
- kibocsátás kelte,
- teljesítés(ek) időpontja(i),
- vevő neve és címe,
- termék, szolgáltatás megnevezése, jellemzői, statisztikai besorolási száma,
- ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke, ÁFA %–os és forintbeli értéke,
- végösszeg forintban,
- Az egyszerűsített számla tartalmi kellékei:
- “Készpénzfizetési számla”,
- nincs teljesítés(ek) időpontja(i),
- nincs ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke,
- nincs ÁFA százalékos értéke.
Az árbevételt növelő tételek:
- érékesítés,
- árkiegészítés,
- felár,
- számlahelyesbítések.
Az árbevételt csökkentő tételek:
- visszáruk,
- számlához kapcsolódó adott árengedmények,
- számlahelyesbítések.
Az értékesítés árbevételének főkönyvi elszámolása:
- Belföldi értékesítés
- T 311 – K 91-92 (árbevétel elszámolása),
- T 311 – K 467 (ÁFA vonzat),
- Belföldi értékesítéshez igényelt árkiegészítés
- T 362 – K 91-92
- Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (belföldi)
- T 91-92 – K 311 (engedmény elszámolása),
- T 467 – K 311 (ÁFA vonzat),
- Készpénzfizetés ellenében történő belföldi értékesítés
- T 381 – K 91-92 (bruttó árbevétel elszámolása),
- T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalmának kivezetése),
- Export értékesítés árbevétele
- T 316 – K 93-94,
- Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (külföldi)
- T 93-94 – K 316,
- Könyvviteli zárlat
- T 91/95 – K 493.
Az értékesítés árbevétele és a kiegészítő melléklet kapcsolata:
- Meg kell adni
- az export értékesítés árbevételét földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban,
- az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban,
- az exportárbevételhez tartozó közvetlen költségeket.
- Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az árbevételből mennyi volt a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összeg.
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.