Államkötvényeknek a központi költségvetés által kibocsátott, hosszabb távú papírokat nevezzük.
Az államkötvények, azaz az egy évnél (365 nap) hosszabb lejáratú állampapírok szerepe a befektetői bizalom növekedésével egyre nő a finanszírozásban. Mára már a költségvetési hiány finanszírozása alapvetően államkötvényekkel történik, ami növeli a finanszírozás biztonságát. Az államkötvényeket számos szempont alapján lehet csoportosítani.
- Kamatozásuk szerint lehetnek: – fix vagy – változó kamatozásúak.
- A kamatfizetés gyakorisága szerint lehetnek: – éves vagy – féléves kamatfizetésűek.
- Kibocsátásuk szerint lehetnek: – zárt vagy – nyilvános kibocsátásúak.
A fix kamatozású kötvények a kibocsátáskor meghirdetett rögzített kamatot fizetik a futamidő során.
A változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat–megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő konkrét kamat mértéke mindig csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamat megállapítása más értékpapír hozamához, egy mindenki által nyomon követhető irányadó kamathoz, vagy az inflációt kifejező indexhez kötődve történik.
Általában a változó kamatozású papírokat valamilyen irányadó kamathoz szokták kötni (a legismertebb a LIBOR), ennek azonban elengedhetetlen feltétele az, hogy az adott piac, amelyen az adott kamat kialakul, likvid legyen. A LIBOR ilyen szempontból megfelelő, mert nagy mennyiségű pénzt adnak kölcsön ezen kamatok mellett. A magyar piacon – bár létezik a LIBOR-hoz hasonló ún. kamatfixing (BUBOR), de nem megfelelően likvid – nehéz olyan rövidlejáratú kamatot találni, amelyhez a kamatozást kötni lehetne. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a diszkont kincstárjegyeket már igen régóta aukció keretében értékesítik, és az aukciókon kialakuló átlaghozamok a piaci szereplők által jól nyomon követhető és valós forgalmon alapuló hozamok, a jelenleg kinnlévő változó kamatozású kötvények a diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötöttek.
A kamatfizetés gyakorisága szerint Magyarországon 2001 óta az éves kamatfizetés a jellemző.
A kibocsátás módja szerint megkülönböztethetőek a nyilvános és zárt körű kibocsátás révén értékesített államkötvények. Nyilvános kibocsátás keretében döntő részben a költségvetés folyó hiányát finanszírozó és a lejáró adósságot megújító állampapírok kerültek értékesítésre. Az átláthatóság érdekében a jövőben a nyilvános kibocsátások dominanciája várható. A zártkörben forgalomba hozott államkötvények kibocsátása legtöbbször különleges célt szolgált, pl. a bank–, hitel– és adóskonszolidációs államkötvények, amelyek a bankok tőkemegfelelési mutatóját és működési feltételeit voltak hivatottak javítani. Jelenleg a magyar piacon kétféle államkötvény kibocsátása zajlik; egy lakossági állampapíré és a rendszeres aukció keretében értékesített Magyar Államkötvényé.
A Magyar Államkötvény fajtán belül négyféle papír kerül forgalomba, a 3, 5, 10 és 15 éves fix kamatozású instrumentum. A kismértékű kereslet miatt az ÁKK jelenleg nem értékesít változó kamatozású államkötvényt.
Ezeken az állampapírokon kívül még a lakosságnak szánt államkötvény, a kétéves Kincstári Takarékjegy értékesítési folyik.
A Kincstári Takarékjegy II. két éves lejáratú, lépcsős kamatozású állampapír, amelyet a Posta hálózatában lehet megvásárolni, folyamatos értékesítés során. A lejárat előtti visszaváltáskor, illetve lejáratkor a befektetők szintén a postahivatalokban juthatnak pénzükhöz. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.