Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelten működik, a gazdasági ellenőrzés területén általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, így ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel.
A számvevőszék története
Európában mintegy 250–300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek „előfutárai”, először Németországban és Belgiumban. Egy 1528-ból származó királyi kamarai iratban már található ugyan utalás rá, de magyar földön csak a 18. század végén lett követelmény az állami jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzése, ami az 1848-as forradalom alatt vált hangsúlyossá. Alapelvként fogalmazták meg: a nemzetnek joga a kincstár elszámoltatása, nemcsak kötelezettsége annak ellátása. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre, neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan, már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.
Fokozatosan olyan állami ellenőrzési rendszer alakult ki, amelyben a számvevőszék a központi állami költségvetést és az abból finanszírozott szervezeteket vizsgálta. A főváros, a megyék, a törvényhatósági jogú városok és az egyéb települések közpénzekkel való gazdálkodását pedig a Belügyminisztériumhoz tartozó számvevőségek ellenőrizték, amelyek szakmai felügyeletét a LÁSZ látta el. A LÁSZ akadálytalanul működött a II. világháborút követő politikai fordulatig, 1949-ben azonban rendelettel megszüntették. Ezzel az Országgyűlés helyett mintegy negyven évig a kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete (Állami Ellenőrzési Központ, Állami Ellenőrzési Minisztérium, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság).
Az 1980-as évtized végére felgyorsult társadalmi és politikai változások hatására jöttek létre a demokrácia garanciáját jelentő alkotmányos szervezetek: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. A számvevőszéket az 1989. október 23-ai alkotmánymódosítással, valamint az egy héttel később elfogadott, a számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvénnyel (ásztv.) – a Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg – hozták létre. Székhelyének egy történelmi múlttal rendelkező épület ad otthont – megőrizve annak építészeti, esztétikai értékeit.
Az Állami Számvevőszék tevékenysége
Az ÁSZ nemzetközi összehasonlításban is különösen széles ellenőrzési és egyéb jogosítványokkal (kötelezettségekkel) rendelkezik. Az egyéb feladatok rendszerint az ellenőrzési tapasztalatokra is támaszkodó tevékenységek. Az Alkotmány és a vonatkozó törvények alapján elsődleges feladata, hogy az államháztartás pénzügyi rendszerének működését ellenőrizze és értékelje, ezáltal fejlesztését ösztönözze.
Az Alkotmány és a számvevőszéki törvény mellett további 30 törvény ír elő az Állami Számvevőszék számára ellenőrzési jogosultságot (kötelezettséget), valamint egyéb feladatokat.
A költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának véleményezése a nemzetközi gyakorlatban szinte egyedülálló jogosítvány, amely segítséget nyújt az Országgyűlésnek költségvetési joga gyakorlásához. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése a legtöbb országban nem a nemzeti (központi/országos) számvevőszék feladata. A hazai hatályos jogrend (az önkormányzati törvény) értelmében ez az ellenőrzés az ÁSZ objektivitására és függetlenségére alapozott.
Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Véleményezi az államháztartás számviteli rendjének, belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat, az APEH elnökére tett személyi javaslatot és az állami vagyonkezelő szervezet belső ellenőrzési szabályzatát.
Javaslatot tesz az állami vagyonkezelő szervezet felügyelőbizottsága elnökének, könyvvizsgálójának és a jegybank, a fejlesztési bank, az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálóinak személyére. Az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezeteknél (ha a jegyzett tőke meghaladja a kétszázmillió forintot) a felügyelőbizottság elnökének személyére is az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.
Az Állammi Számvevőszék szervezeti felépítése
Az Állami Számvevőszék – a számvevőszéki törvény alapján – elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből, valamint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. Az Állami Számvevőszék munkájának irányításáért az elnök felelős. Az elnök – többek között – gondoskodik a jogszabályokban rögzített szervezeti kötelezettségek teljesítéséről, az ellenőrzési terv jóváhagyásáról és megvalósításáról, a jelentések Országgyűlés elé terjesztéséről és nyilvánosságáról. Az Országgyűlésben képviseli az Állami Számvevőszéket, állandó meghívottként részt vehet és felszólalhat a plenáris és bizottsági üléseken, a képviselők kérdést intézhetnek hozzá.
A szervezet működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapvető döntések meghozatala, különböző tervek, szabályzatok és beszámolók elfogadása szintén az elnöknek, valamint az Állami Számvevőszék hivatali szervezetét – az elnök irányítása alatt – vezető főtitkárnak a jogosítványa.
Az elnök munkáját az alelnökökből és vezetőkből álló elnöki értekezlet, valamint (külső szakértőkre is támaszkodó) Elnöki Tanácsadó Testület segíti.
Az Állami Számvevőszék elnöke és az alelnökök mentelmi joggal rendelkeznek, de politikai tevékenységet nem folytathatnak, rájuk és a szervezet minden számvevőjére igen szigorú összeférhetetlenségi törvényi előírások vonatkoznak, számukra 2002-től az ásztv. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő.
Az Állami Számvevőszék szervezetében két közel azonos nagyságú, de eltérő tagoltságú ellenőrzési igazgatóság működik: az egyik az államháztartás központi szintjét, a másik az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok gazdálkodását ellenőrzi. Élükön főigazgatók állnak. A két ellenőrzési igazgatóság három nagyobb belsőszervezeti egységből, főcsoportból áll, amelyeket osztályok alkotnak. Az önkormányzati igazgatóság részeként fővárosi ellenőrzési osztály és minden megyeszékhelyen megyei ellenőrzési irodák működnek.
Az Állami Számvevőszék hivatali szervezetének vezetését a főtitkár látja el. A főtitkár felügyelete alatt működik a harmadik, a szervezetirányítási és működtetési feladatokat végző igazgatóság és az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete (FEMI).
Az Állami Számvevőszék függetlensége
Az Állami Számvevőszék függetlensége sokoldalúan garantált. Feladat- és hatásköre kétharmados parlamenti többséggel megszavazott törvényekben – az Alkotmányban és az ásztv.-ben – rögzített.
A politikai és szakmai függetlenség biztosítékai:
- az ÁSZ elnökét és alelnökeit – az összes megválasztott képviselő kétharmadának igen szavazatával – tizenkét évre választja meg az Országgyűlés;
- a szervezetről és a működés alapelveiről szóló törvény elfogadásához (és módosításához) az Alkotmány a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő;
- a számvevő – feladatai ellátása során – a hivatalos személyeket megillető védelemben részesül;
- az Állami Számvevőszék önálló fejezetet alkot a költségvetés szerkezeti rendjében, maga állítja össze költségvetését, valamint annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyeket a Kormány változtatás nélkül – a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként – terjeszt elő az Országgyűlésnek;
- gazdálkodását – az Országgyűlés elnöke által megbízott – független könyvvizsgáló ellenőrzi;
- jelentéseit, véleményeit nyilvánosságra hozza.
Az Állami Számvevőszék eszközei
A különböző szabálytalanságok, hibák, mulasztások feltárásakor az Állami Számvevőszék
- javaslatot tesz a jogi szabályozásra, a belső szabályozási rendszer, a belső ellenőrzés fejlesztésére, jobbító intézkedések megtételére, intézkedési terv készítésére;
- felhívást intéz a törvényes állapot helyreállítására (például, ha az ellenőrzött alapítványok vagy pártok gazdálkodásában szabálytalanságot észlel);
- kezdeményezi a szabálytalanul igénybe vett pénzeszközök visszafizettetését, a szabálytalanságokat elkövetők személyi felelősségének megállapítását;
- javasolhatja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, továbbá
- bűncselekmények gyanúja esetén a nyomozó hatóság tudomására hozza a bűncselekmény gyanúját alátámasztó megállapításokat. Büntetőeljárást kezdeményez, feljelentést tesz a számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás, magánokirat-hamisítás, sikkasztás, hivatali visszaélés alapos gyanúja esetén;
- zároltathat anyagi eszközöket a rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználás esetén, továbbá
- a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértésével keletkező kár megelőzése érdekében felfüggesztheti a költségvetésből finanszírozott beruházásoknál a pénzeszközök felhasználását.
Számvevőszéki ellenőrzés
A pénzügyi ellenőrzés tartalmi célja a közfinanszírozás biztonságának szolgálata, erősítése. A számvevők egyfelől meggyőződnek arról, hogy ez a biztonság fennáll-e, másfelől kezdeményezik a jobbító intézkedések megtételét, ha a biztonság hiányát vagy magas kockázatát tapasztalják. Az ellenőrzés alapvető technikai célja mindig a megelőzés, illetve a feltárt hiba vagy hiányosság kijavításának kezdeményezése. A vizsgálati tapasztalatok – bár minden esetben a múltról és a jelenről számolnak be – alapvetően a jövőnek szólnak.
Az ellenőrzéseket törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzik. A vizsgálatok átfogják a teljes államháztartást, az állam kincstári és vállalkozói vagyonát, valamint egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását.
Külön törvényi rendelkezés alapján a pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése is éppúgy az Állami Számvevőszék feladata, mint az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó egyes intézményeké. Nemzetközi felkérésre külföldön is végezhet vizsgálatokat.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványai – egyebek mellett – kiterjednek a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a gazdasági kamarák, közalapítványok, a közhasznú szervezetek, nyugdíjpénztárak, hitelintézetek, felsőoktatási intézmények, pártok és alapítványaik, egyházak gazdálkodására. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi többek között az Országgyűlés Hivatalánál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), továbbá a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), a Nemzeti Hírügynökségnél (MTI), a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót működtető közalapítványoknál, a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA).
A káros folyamatok megelőzésének, a törvények betartatásának, az erőforrások gazdaságos, hatékony felhasználásának – figyelemfelhívással, tanácsokkal, javaslatokkal való – segítése érdekében a számvevőszéki ellenőrzés több oldalról közelít. A megközelítés módja határozza meg az ellenőrzés típusát. A számvevőszéki ellenőrzések három fő csoportba sorolhatók: a szabályszerűségi, a teljesítmény- és az átfogó ellenőrzések.
A szabályszerűségi ellenőrzés szervezetekre és azok működésére, illetve tevékenységekre, programokra, a kapcsolódó pénzügyi folyamatokra, elszámolásokra és az azokról való beszámolásokra irányul. Célja azok törvényességének, szabályszerűségének megítélése.
A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek a projekteket, tevékenységeket gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtották-e végre.
Az átfogó ellenőrzés rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint mindezek összhangját. Egyidejűleg kiemelt figyelmet fordít a belső kontrollrendszerek működésére, az abban rejlő kockázatok feltárására. Módszerében a hangsúlyt a teljesítmény-ellenőrzési megoldásokra helyezi.
Az Állami Számvevőszék – követve a nemzetközi gyakorlatot, a hagyományos pénzügyi ellenőrzés mellett – tevékenységét kiterjesztette a pénzfelhasználás hatékonyságának vizsgálatára is. Mindinkább teret nyer a kulcsfontosságú nemzetgazdasági folyamatok, közigazgatási, államszervezési tevékenységek átfogó, komplex értékelése is. Mindezt erősítik a számvevőszékek nemzetközi szakmai szervezeteinek harmonizációs és integrációs törekvései. [asz.hu]
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.