A külső egyensúly helyreállítása

A devizavédelmi vámok bevezetése általában az ország külgazdasági egyensúlyának (kereskedelmi, fizetési mérleg) javítását célozza, vagyis alkalmazásával a devizakiáramlást igyekeznek megakadályozni.

Ha ugyanis külső egyensúlyi zavarok (a kereskedelmi, illetve a fizetési mérleg hiánya) esetén növelik a vámokat, az import csökken, mérséklődik a devizakiáramlás. Ezzel együtt nőhet a belső foglalkoztatás, mert az importhelyettesítés érdekében egyes ágazatokban növelni kell a termelést. A devizavédelmi vámok azonban gyakran kiváltják a kereskedelmi partnerek retorzióját, ami megnehezíti az exportot, így a külső egyensúly nem javul. Ezért a kereskedelmi mérleg javítása érdekében célszerűbb a valutaleértékelést alkalmazni.

Retorziók

Gyakran előfordult a világgazdaság történetében, hogy egyes országok mások támadását igyekeztek „megbosszulni” vámok bevezetésével vagy növelésével. Ilyen támadás lehet a másik ország előzetes vámemelése, valamely külföldi vállalat vagy csoport dömpingje, vagy a partner országban alkalmazott exporttámogatás.
Retorziós vámról akkor beszélünk, ha a vám kivetését az exportáló országban bevezetett vám váltja ki. Az ilyen intézkedésekre akkor kerül sor, ha tárgyalásokkal nem tudnak eredményt elérni, vagy ha abban bíznak, hogy a vám növelése javítja a tárgyalási pozíciókat.
Állandó vita tárgyát képezi napjainkban is a nagyvállalatok által külföldön előszeretettel alkalmazott dömping. A dömping azt jelenti, hogy az adott ország bizonyos termékét a külföldi fogyasztóknak alacsonyabb áron értékesíti, mint a hazai kereskedőknek. Az importőr ország számára a dömping akkor káros, ha ezzel megakadályozzák a hazai termelés kifejlődését, és/vagy így akarja a külföldi megszerezni a piacot, kiszorítva a belföldi versenytársat. A dömping ellen úgynevezett antidömping vámot vezetnek be, amivel kiegyenlítik a dömpingár és világpiaci ár közötti különbséget.

A nemzetközi versenyképesség megtartásának, illetve javításának egyik eszköze az exporttámogatás. Ezzel az adott ország kormánya azt szeretné elérni, hogy a hazai termelők jobb pozícióba kerüljenek külföldön, ott versenyelőnyre tegyenek szert, hiszen a támogatás mértékével csökkenthetik az exportárakat. Az importőr ország számára ennek hatása hasonló a dömpinghez, ezért úgynevezett kiegyenlítő vámot vezethet be, amellyel megszünteti az exporttámogatás hatását. A kiegyenlítő vám mértéke megegyezik az exporttámogatás nagyságával. Az export támogatása főként azért vált ki retorziót, mert diszkriminatív, hiszen csak egy vagy néhány terméket érint.