A külkereskedelem indítékai

Az ipari forradalom, az egyre bővülő munkamegosztás lehetővé tette a termelés mennyiségének ugrásszerű emelkedését. Ez a bővülés azonban egyre inkább felvevőpiaci korlátba ütközött.

A technika – különösen a közlekedéstechnika – fejlődése azt is lehetővé tette, hogy az alacsonyabb értékű tömegtermékek is tárgyát képezhessék a nemzetek közötti árucsere-folyamatoknak. A keresletkorlát feloldására irányuló törekvés, a kedvezőbb beszerzési lehetőségek felkutatása szorosabbá fűzte a mikrogazdasági kapcsolatokat. Ez az időszak a külkereskedelem kialakulásának időszaka. Az ezt megelőző időszak nemzetek közötti árucseréje – mivel a csere nem képezte a nemzetgazdasági újratermelés szerves részét – nem tartozik a külkereskedelem fogalomkörébe. A világkereskedelem fejlődése, a világpiac, a kapitalizmus kialakulása, a meghatározott belső integrációs fokot elérő nemzetgazdaságok elkülönülése párhuzamosan, egymást erősítve zajlott. A külkereskedelmi forgalom az áruk (termékek és szolgáltatások) országok közötti cseréjét jelenti. A termék- és szolgáltatásáramlás kétirányú. Egy adott országból kifelé irányuló árumozgás az export, az adott országba irányuló árumozgás az import. A külkereskedelem indítékai az egyes nemzetgazdaságok bekapcsolódása a nemzetközi termék és szolgáltatásáramlásba különböző okokra vezethető vissza. Ezek a következők:

• A természeti adottságok országonkénti különbözősége a gazdasági fejlettség egy meghatározott fokán elengedhetetlenné teszi a külkereskedelmi tevékenységet (pl. a kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek az élelmiszerpiacot).
• A mikroszintű (vállalati) hatékonyság emelése szintén fontos motiválója a nemzetközi árucserének.
• Export révén lehetővé válik a termelési szériák emelése, az önköltség- csökkentés, import révén az olcsóbb nyersanyag biztosíthat hatékonyabb termelést.
• Egy meghatározott fejlettségi szint után a kereskedelmi vállalatok törekszenek a választék bővítésére. Ez is indukálhat külkereskedelmi árumozgást.
• A nemzetgazdasági újratermelés egyensúlyzavarainak megoldása (a túlkínálat levezetése, a hiány pótlása) is lehetővé válik export-import útján.
• Az országok jelentős része a fejlett technikát és technológiát önerőből kifejleszteni nem tudja. Ennek import útján való beszerzése teszi lehetővé a világpiaci igényekhez alkalmazkodó termelési színvonalat.
• Az egyes nemzetgazdaságok számára akkor is jelentős előnyökkel járhat a külkereskedelmi tevékenység, ha mind e korábban említett tényezőket nem vesszük figyelembe. Ebben az esetben a komparatív előnyök kihasználása a cél.