WTO

A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation – WTO)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az egyetlen olyan nemzetközi gazdasági intézmény, amely a nemzetek közötti kereskedelem szabályaival foglalkozik. Tevékenysége az e szabályokat tartalmazó nemzetközi kereskedelmi egyezmények kidolgozására, betartatására és ellenőrzésére, a keletkezett viták rendezésére irányul. Ezeket a nemzetközi szerződéseket a nemzetközi jog ereje által kötik, szorgalmazzák a világ kereskedő nemzetei. Noha országok kormányai írják e szerződéseket alá, mégis a fő cél a termékek és szolgáltatások előállítói, az exportőrök és importőrök tevékenységének elősegítése. A WTO az Uruguay-forduló tárgyalásain, 1995. január 1-jével jött létre, székhelye Genf.

A WTO tevékenységének három célja van. Ezek a következők:

  1. Elősegíteni a nemzetközi szabad kereskedelmet nemkívánatos mellékhatások nélkül. Ennek lényege a nemzetközi áruk és szolgáltatások szabad áramlása útjában álló akadályok elhárítása. Az is fontos, hogy a kormányok, termelők, exportőrök és importőrök tisztában legyenek a nemzetközi szabályokkal, s betartsák azokat.
  2. Fontos feladat a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása is. A nemzetközi kereskedelem sem mentes eltérő szabályértelmezésektől, időnként a kereskedelmi “háborúktól”. A WTO feladata éppen ezek megelőzése, illetve rendezése.
  3. A harmadik feladat az időnként keletkező nemzetközi kereskedelmi viták rendezése. A kereskedelmi kapcsolatokban eltérő érdekek érvényesülnek. Még nagyon világos kereskedelmi egyezmények értelmezése is lehet eltérő a felek álláspontjától függően. E különbségek legharmonikusabb elsimításának módja egy semleges, szakszerű eljárás választása, szilárd nemzetközi jogi alapelveken. Ezt biztosítja a WTO vitarendezési mechanizmusa.

A tagországok exportérdekeinek elősegítésére hozták létre még 1964-ben, a GATT idején a Nemzetközi Kereskedelmi Központot (International Trade Centre), amelyet ma a WTO és az ENSZ – az ő nevében az UNCTAD – közösen tart fenn és irányít. A központ tanácsokkal segíti a fejlődő és átalakuló országokat exportösztönző programjaik kialakításában, behozatali technikák és stratégiák kidolgozásában.

A WTO egyik nagyon fontos mandátuma arra vonatkozik, hogy a globális nemzetközi szakosított pénzügyi intézményekkel, jelesül az IMF-el és a Világbankkal alakítsa ki együttműködési mechanizmusát a zökkenőmentes nemzetközi hatás érdekében. A marokkói Marrakech-ben megtartott miniszteri értekezlet kifejezetten előírja e szervezetek számára a globális gazdaságpolitika erőteljesebb koherenciáját. Elismeri, hogy a globális gazdaságpolitika különböző területei – fejlesztési, monetáris és kereskedelmi – kapcsolódnak egymáshoz és egymással, s ezért a WTO számára alapvetően fontos a két másik intézménnyel tisztáznia szakmai, közgazdaság-elméleti kapcsolatait. Az alapítók tudatosították a tagállamokban a nemzetközi kereskedelmi liberalizáció pozitív hatását a globális pénzügyi és fejlesztési kapcsolatokra. A Kereskedelmi Világszervezet elvárja tagjaitól, hogy a nemzetközi kereskedelmet érintő nemzeti intézkedéseikről haladéktalanul értesítsék. A tagállamoknak bejelentési kötelezettsége van. Ide tartoznak a kereskedelmi eljárást módosító szabályok, a dömpingellenes jogszabályok, a kereskedelmet befolyásoló új technikai paraméterek, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmét érintő rendelkezések, szellemi szabadalmi jogok változása és hasonlóak.

Nemcsak a szervezet értesítése fontos, hanem a tagállamoké is arról, hogy más tagállamtársaik milyen változtatásokat hajtottak végre, s ezek mennyire érintik az ő nemzeti kereskedelempolitikájukat. A kereskedelempolitikai szemléket (trade policy review) és a vitarendezési bizottság (dispute settlement panel) jelentéseit közvetlenül a lezárás után nyilvánosságra hozzák, éppen gyakorlati jelentőségük miatt. Másokat hat hónapos időszak után tesznek csak elérhetővé.

A Kereskedelmi Világszervezet szervezeti felépítése

A Kereskedelmi Világszervezetet is a tagállamok irányítják. A legfontosabb döntéseket a tagállamok képviselői hozzák, akik többnyire miniszterek (kétévente találkoznak)  vagy magas rangú tisztségviselők (ők gyakrabban találkoznak Genfben). A döntéseket általában közmegegyezéssel, konszenzussal hozzák. A legmagasabb rangú irányító testület a Miniszteri Konferencia (Ministerial Conference), amely legalább kétévente ülésezik A gyakorlati munkát az Általános Tanács (General Council) ellenőrzi. Számtalan egyéb tanács, bizottság, munkacsoport és tárgyalási csoport őrködik azon, hogy a szervezet mandátumát megvalósítsák.

Önnek mi a véleménye?