2010. január 27. A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződésének folyamata történik, mivel a részvényes kezében lévő értékpapírok adják a fiktív tőkét, az értékpapír megvásárlásából szerzett pénzen vásárolt és a termelés megkezdéséhez szükséges javak adják a reáltőkét. A két tőke elkülönül, önálló életet él. A részvény igen kockázatos befektetési forma, a részvényes csak értékesítés útján juthat a pénzéhez.
A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő.
Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.
Részvényfajták:
törzsrészvény, elsőbbségi részvény, kamatozó részvény, dolgozói
2010. január 12. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
Részvénytársaság zártkörűen, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. szervezetéről és működéséről. Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
az alaptőke összegét, a részvény névértékét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, az alapítók nyilatkozatát valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásáról, a részvények alapítók közötti megoszlásáról, az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, kibocsátási értékét, típusát, előállításuk módját, átalakításuk módját, az rt első könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, székhelyét, a közgyűlés összehívásának módját, szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját, az igazgatóság tagjainak számát, az első igazgatóság tagjainak nevét és lakóhelyét, az rt cégjegyzésének módját, hirdetményeinek közzétételi módját, alapítás várható költségeit,
Szükség szerint tartalmazza:
a nem pénzbeli hozzájárulások (apport) tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét. A társaság választott könyvvizsgálója
2010. január 7. A Kincstári Takarékjegy fix, lépcsős kamatozású értékpapír, futamideje 12 (Kincstári Takarékjegy I.), illetve 24 (Kincstári Takarékjegy II.) hónap, az ezen futamidő alapján a végső lejárat napja a vásárlás napjával megegyező naptári nap.
A Kincstári Takarékjegy a 98/1995. (VIII. 24) Kormányrendeletnek megfelelően nyomdai úton kerül előállításra a következő címletekben: 10.000,- Ft, 50.000,- Ft, 100.000,- Ft, 500.000,- Ft és 1.000.000,-Ft.
A Kincstári Takarékjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között.
A Kincstári Takarékjegy örökölhető, illetve az engedményezés hatályával, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel ruházható át.
A Kincstári Takarékjegy névértéken kerül értékesítésre, a befektető a névértéket az értékesítéssel egyidejűleg köteles hiánytalanul készpénzben, forintban megfizetni.
A Kincstári Takarékjegy értékesítése folyamatosan, kizárólag a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Posta Zrt.) állandó postai szolgáltatóhelyein történik.
Az ÁKK Zrt. a Kincstári Takarékjegy egyes sorozatainak forgalomba hozatalát Nyilvános ajánlattételben teszi közzé, melyet az értékesítés kezdőnapját megelőzően három munkanappal saját honlapján (www.akk.hu) jelentet meg. A Nyilvános ajánlattétel tartalmazza a kibocsátásra kerülő Kincstári Takarékjegy sorozatszámát, ISIN-kódját, az adott sorozat forgalomba hozatalának feltételeit – ezen belül különösen a kibocsátás mennyiségét és időpontját (kezdő és záró
|
|
Legfrissebb hozzászólások