Kockázati tőkebefektetés

A kockázati tőke a társaságok fejlődésének korai szakaszában fektet be. Ezek az – általában befektetési alapokként működő – befektetők olyan társaságokat keresnek, amelyek valamilyen know-how, innováció vagy egyedülálló piaci lehetőség kiaknázásával gyors és erőteljes növekedésre képesek. A befektetés pillanatában a társaság még nem feltétlenül rendelkezik számottevő piaci pozícióval, a befektető egy, a siker zálogának tekintett tényezőre alapozza befektetését. Amennyiben ez mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a társaság könnyen csődbe mehet. A befektetők kockázata ezért igen magas, amit a dollárban akár 30-40% körüli elvárt hozam is tükröz. Általában jelentős tulajdoni részesedésre törekszenek, esetenként ragaszkodnak a többséghez. A társaságok tevékenységét is szorosan követik.

Az USA-ban néhány éve az internetes cégek váltak a kockázati tőkebefektetők tipikus célpontjává, melynek eredményeképpen a befektetők a fiatal cégek gyors bevezetését lehetővé tevő NASDAQ-on sokszor felhajtották az árakat, majd a nyereséget zsebre téve nem egyszer jelentős áresést okoztak. Több élelmes vállalkozó pedig kifejezetten (bár nem kimondottan) azért alapított céget az éppen divatos felvásárlási célpontnak megfelelő iparágban, hogy szinte felkínálja azt az abban fantáziát látó kockázati tőkebefektetőknek. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]

Egyedi kötvény konstrukciók kockázata

Speciális kötvény konstrukciók esetén a sajátos feltételekből fakadóan további kockázatokkal kell szembenézni, például:

a call–kötvény, amelynek kibocsátója lejárat előtt egyoldalúan visszahívhatja a kötvényt; a jelzálogkötvény (pl. az USA-ban), amelyet az adós szintén előbb törleszthet, ezzel cash flow-beli bizonytalanságot okozva a befektetőnek; az átváltoztatható kötvény, amikor döntési lehetőségeink miatt további kockázatokat vállalunk.

Pénzügyi piacok

Piacnak tekintünk minden olyan eszközt és lehetőséget, amelynek révén a potenciális vevők és eladók egymásra találhatnak, hogy áruikat és szolgáltatásaikat szabad akaratukból egymásnak eladják, vagy egymással kicseréljék. Piac bármilyen jószágra kialakulhat, amire a gazdasági alanyok közvetlenül vagy közvetve igényt tartanak, és ami a kereslethez képest korlátozottan áll rendelkezésre, azaz ami iránt zérus ár mellett túlkereslet tapasztalható.

A kialakuló piac – akár szervezett, akár spontán – nem tulajdonosa a közvetítésével gazdát cserélő áruknak, csak terepet ad az adásvételek, illetve cserék gyors és sima lebonyolításának. Nem feltétlenül rendelkezik központi hellyel, a piac elégséges, de nem feltétlenül szükséges jellemzője lehet a koncentráltság. Egyik számottevően lényeges feladata az információk terjesztésében és a felek hatékony kommunikációjának biztosításában rejlik. A legtöbb pénzügyi piac manapság már nem igényel koncentráltságot.

A pénzügyi piacokon pénzügyi eszközökkel – pénzzel és pénzre szóló követelésekkel, például értékpapírokkal – kereskednek. A gazdaság összes szereplője kapcsolatba kerül a pénzügyi piacokkal: megtakarítóként, befektetőként, hitelezőként, adósként stb. A pénzügyi piacok összefoglaló elnevezés alatt három, a gyakorlatban egymástól szinte teljesen elválaszthatatlan piacot értünk.

A devizapiacokon nem pénzügyi közvetítés folyik, hanem az egyes országok pénzeinek cseréje. A pénzpiac foglalja magába mindazon pénzügyi eszközöket és ügyleteket, amelyeknek lejárata (hátralévő futamideje) nem haladja meg az egy

3 / 3123