Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói

A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:

A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos

Árfolyamváltozások elszámolásának rendje

Követelések:

Devizás követeléseket a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken kell állományba venni. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek – a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt – a szerződés szerinti teljesítéskori (vagy a mérlegfordulónapi), a számviteli politikában rögzített árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Devizás követelések értékelése (Szt. 60. §): Választott árfolyam, ha a megbízható és valós összkép nem teljesülne: A választott hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlaga. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam. Választott árfolyam, ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani: Valamennyi külföldi pénzértékre szóló követelés egységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-vételi árfolyamán. Valamennyi külföldi pénzértékre szóló követelés egységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-eladási árfolyamán. Választott árfolyam: A valuta szabadpiaci árfolyama. Ha nincs valuta szabadpiaci árfolyam, akkor számított keresztárfolyam. Kivéve: forintért vásárolt valuta, vagy deviza, valamint a Barter ügylet (az első teljesítéskori választott árfolyamon kerül értékelésre a második ügylet is). A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke felhasználásakor a keletkező árfolyam-különbözetet a tőketartalék javára, vagy terhére kell elszámolni.

Kötelezettségek:

A devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor: a választott hitelintézet által meghirdetett

Bekerülési érték, bekerülési költség tartalma

Bekerülési érték:

az az érték, amekkora összegen a vagyon- és tőkeelemeket a nyilvántartásokba, a könyvekbe bevezetik, két formája ismert: beszerzési érték (beszerzési költség) vásárláskor, előállítási érték (előállítási költség) saját előállításkor.

A nyilvántartásba vett tőke- és vagyonelemek bekerülési értékét különféle hatások érik. Bizonyos körülmények hatására azok értékét korrigálnunk, módosítanunk kell.

Ezek a módosítások, korrekciók a következők:

a befektetett eszközök többségénél terv szerinti értékcsökkenési leírást és adott esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, az eszközök többségénél értékvesztést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, kötelezettségeknél, valuta- és devizakészleteknél árfolyam-különbözetet kell elszámolni, egyéb korrekciók (pl. többletkötelezettségek elszámolása).

Ezekkel a korrekciókkal módosított bekerülési értéket nevezzük könyv szerinti értéknek.

Könyv szerinti érték (mérlegérték):

bekerülési érték – korrekciós tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, árfolyam-különbözet, stb.)

Beszerzési költség:

ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak, Tartalma: számla szerinti áfa nélküli vételár + szállítási, rakodási költségek + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományi díjak + a vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj) + a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adók) + az üzleti partnernek

Értékelési elvek, eljárások

Értékelési alapelvek:

Realizációs elv: eredmény csak azoknál az állományban lévő termékeknél mutathatók ki, amelyeknek az értékesítése, realizálása is megtörtént. Előnye, hogy a vagyon olyan értéken kerül a vállalkozáshoz, amilyen értéken azt megvásárolta (beszerzési ár vagy előállítási költség). Ha a vagyon „nem reális”, akkor múltbeli értéken szerepel. Időérték elv: a vagyontárgyak értékét időben változó értékűnek fogja fel. Hátránya, hogy az eredmény nem reális. Legkisebb, legalacsonyabb értékelés elve: a vagyont a lehető legkisebb értéken határozza meg a számvitel. Az óvatos értékelés itt jelenik meg. A záróeszköz állományt a lehető legkisebb költségen vesszük figyelembe. A felhasználásokat mindig a legmagasabb áron számoljuk el, ami marad, azt pedig alacsony értéken

A mérlegtételek értékelésekor előforduló számviteli alapelvek:

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni: a számviteli törvény alapelőírása, hogy a törvényben meghatározott általános beszámoló-készítési és könyvvezetési szabályok, értékelési előírások és eljárások csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha vélelmezhető a vállalkozás folytatásának elve, ezen elv érvényesülését sem eltérő rendelkezés nem akadályozza, sem a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az értékelések egymást követő üzleti években történő alkalmazása során a következetesség elvét kell szem elől tartani: az alkalmazott értékelési eljárásokra vonatkozóan a következetesség elve kimondja, hogy

Jövedelem elszámolás

Jövedelem elszámolás: a vállalkozásoknál az állományban álló és az állományon kívüli munkavállalók elvégzett munkájával összefüggő kifizetések.

A jövedelem elszámolása szerkezete:

Alapbér és törzsbér: alapbér: a munkában töltött idő alapján lehet havi (fix összeg, ha teljesíti a kötelező munkaidőt), vagy órabér (ledolgozott órák és a személyi órabér függvénye), törzsbér: teljesítménybérezésnél használatos fogalom, mindkettőt növeli a túlmunkaidőre fizetett alapbér és a természetbeni munkabér is, Bérpótlékok: a munkavégzés különleges feltételei, a munkakörülmények és az eltérő munkabeosztás miatt, pl.: különleges beosztás alapján, második műszak miatt, ügyeleti pótlék, Kiegészítő fizetések: a munkavállaló által le nem dolgozott időre vonatkozó, a munka törvénykönyvében és a kollektív szerződésben szabályozott esetekre járó munkabér, pl.: fizetett szabadság, munkaszüneti napok, ebédidő, hivatalos kiküldetés, Egyéb bérek: a nem vállalkozási tevékenységért kifizetett állományon kívüli munkavállalók részére és az állományi dolgozóknak sajátos esetekben: állományi dolgozóknak: felmondási időre, a munkavégzés utolsó napján kifizetett munkabér, állományba nem tartozóknál: külső előadók, ellenőrök, szakmai gyakorlatra kifizetett munkabérek és minden további szerződéses munkaviszonyban foglalkoztatottak részére kifizetett bér, Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítésére, az alapbéren felül fizetett munkabér, Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállalóknak fizetett munkabérek.

Bruttó bér: a munkavállalók részére egyénenként számfejtett- levonásokkal nem csökkentett munkabérek. A naptári évre vonatkozó

Az időbeli elhatárolások számvitele

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben:

39. Aktív időbeli elhatárolások 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása 48. Passzív időbeli elhatárolások 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 483. Halasztott bevételek

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat):

C. Aktív időbeli elhatárolások (C) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások G. Passzív időbeli elhatárolások (E) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

Összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Az

Árbevétel elszámolásának előírásai

Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:

91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 95. Fogyasztási adó

Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:

a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi

Pénzeszközök

A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:

38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás

A pénzeszközök helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön

A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:

készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, számlapénz: elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási

Szállítói tartozások

A szállítói tartozások helye a számlakeret-tükörben:

454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 454. Szállítók 455. Beruházási szállítók 456. Faktoring tartozások

A szállítói tartozások helye a mérlegben:

F. Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. [Szt. 42 § (1)]

A kötelezettség csak akkor vehető fel a mérlegbe, ha azt a gazdálkodó elismerte, elfogadta, a másik fél által megtörtént a teljesítés, különféle szerződésekből származik, és jellemzően pénzformában teljesítendő.

Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó, ÁFA-t is tartalmazó kötelezettségeket az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg

pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették (váltótartozás), elengedett kötelezettségként ki nem vezették (eszköz beszerzéshez kapcsolódó részt halasztott bevételként el kell határolni).

A szállítókkal szembeni kötelezettségek nyilvántartásba vételének alapbizonylata az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen befogadott számla, illetve egyéb számlát helyettesítő bizonylat, szerződés, bírósági, adóhatósági határozat.

A szállítókkal

Értékpapírok számvitele

Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 37. Értékpapírok (Forgóeszközök) 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 372. Egyéb részesedés 373. Saját részvények, saját üzletrészek 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Az értékpapírok helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök III. Értékpapírok

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet, pl. lejárat, kibocsátók, stb. szerint, de pénzügyi szempontból az a csoportosítás a legjobb, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján határolja el.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.), áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek), részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.)

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, ame­lyeket a vállalkozó tartós jövedelem – éven túli – vagy