Bekerülési érték, bekerülési költség tartalma

Bekerülési érték:

az az érték, amekkora összegen a vagyon- és tőkeelemeket a nyilvántartásokba, a könyvekbe bevezetik, két formája ismert: beszerzési érték (beszerzési költség) vásárláskor, előállítási érték (előállítási költség) saját előállításkor.

A nyilvántartásba vett tőke- és vagyonelemek bekerülési értékét különféle hatások érik. Bizonyos körülmények hatására azok értékét korrigálnunk, módosítanunk kell.

Ezek a módosítások, korrekciók a következők:

a befektetett eszközök többségénél terv szerinti értékcsökkenési leírást és adott esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, az eszközök többségénél értékvesztést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, kötelezettségeknél, valuta- és devizakészleteknél árfolyam-különbözetet kell elszámolni, egyéb korrekciók (pl. többletkötelezettségek elszámolása).

Ezekkel a korrekciókkal módosított bekerülési értéket nevezzük könyv szerinti értéknek.

Könyv szerinti érték (mérlegérték):

bekerülési érték – korrekciós tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, árfolyam-különbözet, stb.)

Beszerzési költség:

ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak, Tartalma: számla szerinti áfa nélküli vételár + szállítási, rakodási költségek + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományi díjak + a vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj) + a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adók) + az üzleti partnernek

Értékelési elvek, eljárások

Értékelési alapelvek:

Realizációs elv: eredmény csak azoknál az állományban lévő termékeknél mutathatók ki, amelyeknek az értékesítése, realizálása is megtörtént. Előnye, hogy a vagyon olyan értéken kerül a vállalkozáshoz, amilyen értéken azt megvásárolta (beszerzési ár vagy előállítási költség). Ha a vagyon „nem reális”, akkor múltbeli értéken szerepel. Időérték elv: a vagyontárgyak értékét időben változó értékűnek fogja fel. Hátránya, hogy az eredmény nem reális. Legkisebb, legalacsonyabb értékelés elve: a vagyont a lehető legkisebb értéken határozza meg a számvitel. Az óvatos értékelés itt jelenik meg. A záróeszköz állományt a lehető legkisebb költségen vesszük figyelembe. A felhasználásokat mindig a legmagasabb áron számoljuk el, ami marad, azt pedig alacsony értéken

A mérlegtételek értékelésekor előforduló számviteli alapelvek:

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni: a számviteli törvény alapelőírása, hogy a törvényben meghatározott általános beszámoló-készítési és könyvvezetési szabályok, értékelési előírások és eljárások csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha vélelmezhető a vállalkozás folytatásának elve, ezen elv érvényesülését sem eltérő rendelkezés nem akadályozza, sem a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az értékelések egymást követő üzleti években történő alkalmazása során a következetesség elvét kell szem elől tartani: az alkalmazott értékelési eljárásokra vonatkozóan a következetesség elve kimondja, hogy

Számviteli alapelvek

A vállalkozás folytatásának elve [Szt. 15 § (1)]: a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

Teljesség elve [Szt. 15 § (2)]: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek, az adott üzleti évre vonatkoznak, egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

Valódiság elve [Szt. 15 § (3)]: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

Világosság elve [Szt. 15 § (4)]: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

Következetesség elve

Számviteli politika

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.

A számviteli politika tartalma:

könyvvezetés módjának meghatározása egyszeres, vagy kettős könyvvezetés, ha kettős, akkor dönteni kell a főkönyvi és analitikus nyilvántartások rendszeréről és kapcsolatukról, valamint dönteni kell a költségelszámolás rendszeréről és módszeréről is, mérlegkészítés időpontjának megválasztása tekintettel a zárlati munkákra, mérlegtételek értékelésére vonatkozó ütemterv, mely az egyes eszközök és források értékelésének konkrét időpontjait tartalmazza, a beszámoló mérlegének és eredmény-kimutatásának megválasztása, egyes eszköz– és forráscsoportok értékelési eljárásai értékelési alapelvek, értékhelyesbítésbe bevont

Termelési és értékesítési folyamat számvitele

Termelés: a gazdaság tevékenységének az a folyamata, amelyben a vállalkozások anyagi javakat (termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket) állítanak elő.

A termelés formái:

Kitermelés Feldolgozás Átalakítás Szerelés Szolgáltatás

A termelési folyamat eredménye lehet:

Befejezetlen termelés Félkész termék Késztermék

Értékesítés: a termékek/szolgáltatások a fogyasztókhoz/vevőkhöz való eljuttatása, és ennek nyomán árbevétel realizálása.

A termeléssel kapcsolatosan költségek merülnek fel. A Szt. a költségek elszámolásával kapcsolatban csak azok költségnemenkénti kimutatását teszi kötelezővé. A költségek költséghehelyenkénti és költségviselőnkénti kimutatását a törvény a vezetői számvitel részének tekinti, ezért erről részletesen nem rendelkezik.

Eredmény-kimutatáskor a költségelszámolások eltérnek, attól függően, hogy a vállalkozás melyik eljárást választja.

A Szt. szerint választható eredmény-kimutatás variációkhoz kapcsolódóan az alábbi költség-elszámolási módozatok alkalmazására van lehetősége a vállalkozónak:

kizárólag költségnem elszámolást alkalmaz, és összköltség típusú eredmény-kimutatást készít (az értékesítés közvetett és közvetlen költségei számlákat nem alkalmazza), kizárólag költségnem elszámolást alkalmaz, és forgalmi költség típusú eredmény-kimutatást készít, elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 elszámolás, összköltség. típusú eredmény-kimutatás összeállítása, elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 elszámolás, forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás összeállítása (nem jellemző), elsődleges 6-7, másodlagos költségnem elszámolás, összköltség típusú eredmény-kimutatás összeállítása, elsődleges 6-7, másodlagos költségnem elszámolás, forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás összeállítása.

Önnek mi a véleménye?   Számvitel   , , , , , , , , ,  

Adók számvitele

Az adók helye a számlakeret-tükörben:

465-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 461. Társasági adó elszámolása 462. Személyi jövedelemadó elszámolása 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 467. Fizetendő általános forgalmi adó 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 469. Helyi adók elszámolásai számla

Az adók helye a mérlegben:

F. Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A költségvetési kapcsolatokat 2 fő részre oszthatjuk:

Költségvetési kiutalási igények: az igényelt, de még nem teljesített támogatások összegei ilyen jogcím lehet, pl. fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, beruházási támogatás, táppénz, családi pótlék, egyéb támogatások, a költségvetéssel szembeni követelésként kell kimutatni még: a különféle adók előlegfizetésének összegeit a fizetendő adó megállapításáig, a különféle adók visszatérítendő összegeit, a költségvetéssel szembeni követelések részben a tárgy üzleti évvel kapcsolatos, részben az üzleti évvel kapcsolatos tételeket tartalmaznak, az egyes igénybe vehető támogatások és kiutalási igények pontos tartalmát, mértékét, az eljárásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Költségvetési befizetési kötelezettségek: adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségek: társasági adó és osztalékadó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, fogyasztási adó, jövedéki adó, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, magánnyugdíj-pénztárakkal szemben fennálló kötelezettségek, helyi önkormányzatokkal

Értékcsökkenés számvitele

Az értékcsökkenések helye a számlakeret-tükörben:

11. Immateriális javak 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 15. Tenyészállatok 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 16. Beruházások, felújítások 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 57. Értékcsökkenési leírás 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 86. Egyéb ráfordítások 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 96. Egyéb bevételek 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

Értékcsökkenés: az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása (pl. terv szerinti értékcsökkenési leírás).

Egy tárgyi eszköz üzembe helyezésekor a következő kérdésekben kell dönteni:

Immateriális javak

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

Az immateriális javak tartalma:

Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott

Befektetett eszközök

Befektetett eszközök: a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert,

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!)

Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,