Marketing koncepció

Az értékesítési koncepció negatívumait igyekszik kiküszöbölni, egyfajta válasz arra. Ezen elgondolás szerint a szervezeti célok elérésének kulcsa az, hogy meg kell határozni a célpiacok szükségleteit és igényeit, és ezeket a konkurenciánál hatékonyabban kell kielégíteni. Ez a koncepció tehát az igényeket kielégítve állít elő termékeket, szolgáltatásokat.

Kiindulópont Orientáció Eszköz Cél Értékesítési koncepció gyár termék értékesítés, reklám profit, értékesített mennyiség növelése Marketing koncepció piac fogyasztói szükséglet koordinált marketing profit a fogyasztói szükséglet kielégítéséből A marketing-koncepció alappillérei Célközpontúság: A piacot heterogénnek kell tekinteni, és szegmensekre bontani. Egy szegmens (réteg) igényeit kell vizsgálni, és azt kielégíteni. Vevőorientáció: Vevőorientáció alatt olyan gondolkodásmódot és gazdálkodási gyakorlatot értünk, mely a vállalat minden döntését (termelési, fejlesztési, értékesítési, stb.) a vevő kívánságainak rendeli alá. Koordinált marketing: Ezt két irányban is értelmezhetjük. Egyrészt a marketing tevékenységeinek egy irányba mutató megszervezését értjük alatta (termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, reklám). Másrészt azonban biztosítja, hogy a gyakran ellentétes irányba mutató vállalati célkitűzések ellenére az együttes hatás kedvező legyen (szinergia).

Marketing mix (4P)

McCarthy-féle csoportosítás (4P) Termékpolitika (Product) – terméktervezésre, választékra, formatervezésre, csomagolásra, márkapolitikára vonatkozó intézkedések. Árpolitika (Price) – költségvizsgálatok, fogyasztói érzékenység elemzések, valamint az árstratégia és ártaktika elveinek meghatározása. Értékesítési politika (Place) – azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz, illetve felhasználókhoz való eljuttatását biztosítják, és meghatározzák ennek útjait és módszereit. Piacbefolyásolás (Promotion) – fő célja a fogyasztók tájékoztatása, befolyásolása és meggyőzése a vásárlás érdekében. Napjainkban további „3P” Emberi tényező (People) – a szolgáltatási szférában különleges jelentőségű tárgyi elemek Fizikai környezet (Physical evidence) – különböző szolgáltatások más-más környezetet igényelnek. Folyamat (Process) – a minőségnek egyenletes fenntartása komoly szervező munkát igényel.

McCarthy-féle csoportosítás „4P”:

Termékpolitika (Product) – terméktervezésre, választékra, formatervezésre, csomagolásra, már­kapolitikára vonatkozó intézkedések.

Árpolitika (Price) – költségvizsgálatok, fogyasztói érzékenység elemzések, valamint az ár­stra­té­gia és ártaktika elveinek meghatározása.

Értékesítési politika (Place) – azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fo­gyasz­tók­hoz, illetve felhasználókhoz való eljuttatását biztosítják, és meghatározzák ennek útjait és mód­szereit.

Piacbefolyásolás (Promotion) – fő célja a fogyasztók tájékoztatása, befolyásolása és meg­győ­zé­se a vásárlás érdekében.

Napjainkban további „3P”:

Emberi tényező (People) – a szolgáltatási szférában különleges jelentőségű tárgyi elemek

(Physical evidence) – különböző szolgáltatások más-más környezetet igényelnek.

Folyamat (Process) – a minőségnek

Marketing menedzsment

A marketing menedzsment a vállalkozás tudatosan piacorientált vezetése. A marketing menedzsment az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését, árainak kialakítását, értékesítésének megszervezését és eladásának ösztönzését a piaci környezettel és saját céljaival összhangba hozza.

Marketing menedzsment lépései Helyzetelemzés: A jövő piacának előrejelzéséhez mindenekelőtt a jelenlegi piaci helyzet alapos ismerete szükséges. Első feladata: az információk beszerzése. Ezt a funkciót a marketingkutatás látja el. Kiemelten fontos a vevők igényeinek feltárása. Marketing célok megfogalmazása: A megismert piaci helyzet figyelembevételével a vezetőknek meg kell határozniuk, hogy a cég hová akar eljutni, mit akar elérni a jövőben. A marketingcélok alapvetően a piacokra és a vállalkozás kínálatára irányulnak. Marketing stratégiák meghatározása: a feladat a tervbe vett célokhoz vezető módszerek, eszközök kijelölése, fő irányelvek meghatározása. Figyelembe kell venni a cég és a versenytársak várható magatartását. Marketing mix: A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja.

A marketing fejlődése

Termelésorientált korszak („pre marketing”): a piaci kereslet még kissé meghaladja a kínálatot. A vállalkozások a termelés növelését tekintik fő feladatuknak. Termelési szemlélet jellemző, a marketinget (mint elosztást) teljes mértékben ennek rendelik alá. Értékesítés-orientált korszak: a technikai fejlődés és az újonnan létrejött vállalkozások nagy száma árubőséget teremt a piacon. A termékmennyiség meghaladja a piac felvevőképességét, így az értékesítés kap prioritást. A fogyasztók befolyásolása az első számú cél. A vállalkozások azt akarják eladni, amit megtermeltek. Agresszív értékesítési módszerek, emelkedő reklámkiadások és a rendkívül erős konkurenciaharc jellemzi. Fogyasztóorientált korszak: Szlogenje: „Őfelsége a vevő…”. Az igények differenciálódtak. A fogyasztókat homogén csoportokba sorolják és e csoportok igényeit mérik fel. Cél a célpiacok körülhatárolása, a kiválasztott célcsoportok igényeinek kielégítése. A vállalkozások és vevőik között kétirányú kapcsolat áll fenn. A marketing feladata a fogyasztói szükségletek és igények feltárása, az ezt kielégítő termékek és szolgáltatások kifejlesztése, előállítása és eljuttatása a vevőkhöz. A piaci siker érdekében mindezt a versenytáraknál gyorsabban és hatékonyabban kell megtenni. A termékek már egyre rövidebb időt töltenek a piacon. Növekszik a döntés-előkészítés és stratégiaalkotás fontossága. Társadalomorientált korszak: Egyénre szabott kínálat kialakítása, fenyegető veszélyek felismerése. Három tényező összhangját kell megteremteni: a vállalati nyereség, a fogyasztói igények és a társadalmi érdekek. Cégek marketing szemléletű vezetésén túl

A marketing fogalma

A marketing a 20. sz. elején jelent meg először az Egyesült Államokban, a piaci mechanizmusok gyors fejlődésének idején. A „to market” ige jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni.

Egyrészt gondolkodásmód (marketing filozófia), másrészt tevékenységek összehangolt rendszere, ami magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendők tervezésének és végrehajtásának összességét (marketing menedzsment). A cserekapcsolatok optimalizálására törekszik a fogyasztók igényeinek kielégítésével, széleskörű információs bázis kialakításával, a piachoz való alkalmazkodással és/vagy annak befolyásolásával, a versenytársakénál jobb megoldások fel-, illetve kitalálásával, az összehangolt piaci tevékenységek révén elérhető piaci részesedés és profit növelésével. A marketing filozófia olyan – a vállalkozás egészét átható – piacra irányuló és a piacnak megfelelő üzletpolitikát (Weinhold), szemléletet testesít meg, melynek középpontjában a vásárlóval való azonosulás áll.

Szűkebb értelemben a marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket es szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő – a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó – filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalat felső vezetésének a feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak. Kiterjesztett értelemben a marketing minden értekkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás,

Biztosítók fajtái

A biztosítókat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Aszerint, hogy a biztosítási szféra mely szintjén tevékenykedik az adott biztosító, megkülönböztethetünk direkt biztosítókat és viszontbiztosítókat. A direkt biztosítók a biztosítási szféra elsődleges biztosítói, ők azok, akik eredetileg elvállalják a különböző dolgok (vagyontárgyak, élet, egészség stb.) biztosítását. A viszontbiztosítók a biztosítók biztosítói, tehát ügyfeleik maguk is biztosítók, s a direkt biztosítók által vállalt kockázatok egy részét vállalják át tőlük. Természetesen egy cég lehet egyszerre direkt biztosító is és viszontbiztosító is. A legnagyobb direkt biztosítók általában viszontbiztosítással is foglalkoznak, de inkább az a jellemző, hogy a konszern egy különálló – professzionális – tagvállalata keretében szervezik meg a viszontbiztosítási tevékenységet, s ez a tagvállalat csak viszontbiztosítással foglalkozik. A legnagyobb viszontbiztosítók általában professzionális, kizárólag viszontbiztosítással foglalkozó biztosítók. A továbbiakban csak a direkt biztosítók csoportosításával foglalkozunk.

A művelt biztosítási fajták szerinti csoportosítás

A biztosító által művelt biztosítási ágak, illetve fajták szerint a biztosítókat alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk:

1. szakosított biztosító, 2. kompozit biztosító.

A szakosított biztosító csak egy biztosítási ággal (például életbiztosítás), vagy csak egy ágon belül néhány biztosítási ágazattal (például gépjármű-biztosítás, tűzbiztosítás, balesetbiztosítás stb.) foglalkoznak. Az EU törvényei csak szakosított biztosítók működését engedélyezik. Ennek fő oka a tartalékok

Neoklasszikus növekedési modell

A gazdasági növekedés modelljei azt vizsgálják, hogyan mehet végbe növekedés az egyensúly fennmaradása mellett.

A keynesi típusú növekedési modellek megjelenésével azonnal megindult azok neoklasszikus bírálata és a bírálatok nyomán alakultak ki a neoklasszikus növekedési elméletek.

A termelés növekményének nagysága szerintük a műszaki haladásnak a függvénye. A kereslet szinte meg sem jelenik a neoklasszikus modellekben. A neoklasszikus növekedéselméletek valamilyen típusú termelési függvényre épülnek. A termelési tényezők kapcsolódásait és a termelést makroszinten vizsgálják, a termelési függvény, így nem a vállalati technológiát tükröző összefüggést mutatja, hanem nemzetgazdasági szinten keres összefüggést a növekedési tényezők és a termelés alakulása között. Ezért nevezzük ezeket aggregált termelési függvényeknek.

A helyettesítés határrátája módosul a termelési függvény megváltoztatásával. Az új műszaki eljárás módosítja a termelési függvényt, ezzel megváltoznak a határtermelékenységek is bármely tőke-munka arány esetén. A neoklasszikusok növekedési modellekben az egzogén módon beépített műszaki haladásnak két típusát különböztetik meg: a semleges és a nem semleges műszaki haladást.

A műszaki haladás semlegessége azt jelenti, hogy ezek közül az arányok közül egyik vagy másik a műszaki haladás dacára változatlan marad. Az egy főre jutó termelés növekedése tehát két hatás eredménye: a helyettesítési hatásé és a műszaki hatásé.

A

Marshall kereszt

A Marshall-kereszt a keresleti és kínálati függvény együttes ábrázolása, alkalmas egy piaci helyzet elemzésére.

A két függvény metszéspontjában található az ún. egyensúlyi vagy piactisztító ár és mennyiség. Ez az az ár, amely esetén a keresett és a kínált mennyiség megegyezik, tehát a termelők által piacra vitt mennyiséget a vásárlók meg kívánják és tudják vásárolni, azaz a piacon felkínált mennyiség elfogy.

Amennyiben az egyensúlyinál magasabb ár lenne a piacon, a kínált mennyiség nagyobb lenne a keresett mennyiségnél, azaz túlkínálatról beszélhetünk. Ilyen esetben a piaci automatizmusok működése az ár csökkenését eredményezi, azaz a termelők alacsonyabb áron is hajlandók adni a terméküket, amit a fogyasztók hajlandók megvásárolni. A kínált mennyiség csökkenni fog, mivel lesznek olyan termelők, akiknek az alacsony áron már nem éri meg piacra vinni a terméket. A keresett mennyiség pedig természetesen növekedni fog, hiszen több fogyasztó hajlandó az olcsóbb terméket megvásárolni. Az árcsökkenés mindaddig folytatódik, amíg ki nem alakul az egyensúlyi ár.

Egyensúlyinál magasabb ár esetén, mindaddig, amíg nem alakul ki az egyensúlyi ár a piaci automatizmusnak köszönhetően, a keresett és a kínált mennyiség közül a rövidebb oldal elve alapján a kisebbik, azaz a keresett mennyiség érvényesül,

Kereslet kínálat

A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. Tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon a keresleti függvény minden résztvevő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a tényelegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek ezen áru piacán elvileg megvalósulhatnak. A keresleti függvény jellemző módon negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet, növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet tartozik.

A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. A kínálati függvény alakja és helyzete a termelők számától, ill. a termék eladási árának és a ráfordításoknak a viszonyától függ. Az utóbbit a termelés technológiája és az inputtényezők ára határozza meg. A kínálati függvény jellemző módon nő a termék árának növekedésével (pozitív lejtésű függvény). Változatlan ráfordítások mellett ugyanis, a magasabb eladási ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására.

A keresleti és kínálati függvények együttesen jellemzik egy termék piacának egészét. E két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerbe is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik. Marshall-kereszt néven is ismeretes a piaci kereslet és kínálat közös ábrája, mert A. Marshall

Piaci szereplők

Piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók, vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények).

A mikroökonómiai vizsgálatok első számú szereplője a fogyasztó. Lehet egy személy, egy család (háztartás), emberek valamely csoportja, szervezete, amely végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. A fogyasztó tehát elsősorban vásárlása célja szerint különböztethető meg a gazdaság többi szereplőjétől, és nem emberi tulajdonságai, nem a termék jellege a döntő. A fogyasztókat leggyakrabban mindössze egyetlen tulajdonságukkal, keresletükkel jellemezzük a mikroökonómiai modellekben. Alapfeltevés, hogy valamennyi termék külön-külön jellemezhető egy piaci keresleti függvénnyel, amely az összes potenciális vásárló fizetőképes keresletét fejezi ki a termék árának függvényében. A termelő, a vállalat, a vállalkozás az a szereplő, amely javak és szolgáltatások kínálatával jelenik meg a piacon. Ez az elsődleges funkciója, de ennek alárendelten természetesen termelési tényezők, anyagok, gépek, munka vásárlója. A vállalatok keresletét származékos keresletnek is nevezzük, utalva arra, hogy a vállalat kereslete termelői céljából származik, s nem ízlés, biológiai szükséglet áll mögötte, mint a közönséges fogyasztók esetében. A vállalatok kínálata a piaci kínálati függvényben összegződik bonyolult folyamatok eredőjeként.