Még egy hónap ború

Szeptember hatás

Januárban általában emelkednek az árfolyamok, szeptemberben viszont átlagos csökkenés tapasztalható. Hogy miért? Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy a tőzsde inkább pszichológia, mint valós tudás alapú kereskedés. A szereplők amellett, hogy lereagálják a makro-híreket és napvilágra kerülő cégadatokat, egymás reakciót értékelik, és a várható mozgások szerint cselekszenek.

A pénzügyi pánik 25 előjele

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

Silvio Gesell

A XIX-XX. század fordulóján egy német származású, Argentínában élő kereskedő eltöpreng az argentin gazdaság válságain, az aranystandard okozta pénzügyi bizonytalanságokon, a gazdaság optimális működéséhez szükséges pénzmennyiség megállapításán – és főleg azon, hogy jó-e, ha bármely termelőeszköz vagy a pénz magánmonopóliumban van. Gondolatait „A természetes gazdasági rend (”Die Natürliche Wirtschaftsordnung”) címmel írja meg.

Amerika a Titanic nyomában

Horribilis adósságára való tekintettel Vlagyimir Putyin a napokban „parazitának” titulálta az Egyesült Államokat, abból sem csinálva titkot, hogy országának más fontos nemzetközi szereplőkkel együttműködve új tartalékvalutát kell találnia az USA „rendszerhibája” elleni védekezésül. „Az Egyesült Államok az anyagi lehetőségei fölött él, felelőssége súlyát más országokra terhelve és ezzel bizonyos módon élősködőként cselekedve”, mondta Oroszország erős embere kormánypárti fiatalok előtt, nyilván annak tudatában, hogy az orosz valutatartalékok csaknem felét dollárban őrzik.

Adósságplafon és leminősítés – Mi jön ezután?

Wall Street

Az egész világ a hétfői piacnyitásra vár. Érezni lehet a feszültséget és a bizonytalanságot a levegőben. A düh még ennél is kézzelfoghatóbb. Ahogyan azt várni lehetett, az adósságplafon megemelése önmagában nem volt képes eloszlatni az aggodalmakat, sőt inkább fokozta a gazdasági bizonytalanságot, és egy sor eseményt indított be, köztük az Egyesült Államok leminősítését az S&P hitelminősítő által.

„Hirtelen és fájdalmas összeomlás” várható az USA korábbi főszámvevője szerint

Dollár összeomlás

David Walker, az amerikai kormányzati ellenőrzési hivatal korábbi operatív vezérigazgatója és volt főszámvevő komoly figyelmeztetést adott ki az adósságplafon megemelésére vonatkozó kompromisszumos megállapodás megkötését követően.

„Kevesebb, mint három év múlva ott fogunk tartani, ahol ma Görögország, az adósság nemzeti össztermékhez viszonyított mértékét illetően,” mondta.

Immateriális javak nyilvántartása

Az immateriális javakat – az immateriális javakra adott előlegek kivételével – a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban kell nyilvántartani.

Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket.

Az immateriális javakra adott előlegek könyvviteli elszámolása történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban. (Tananyagunkban az utóbbit – 3. számlaosztály – alkalmazzuk.)

Külön célszerű kimutatni az immateriális javak bruttó (beszerzési, előállítási) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket. Ily módon biztosítható a mérlegben kimutatandó érték (nettó érték, értékhelyesbítés) meghatározása (lásd számlatükör).

A részletezés kialakításakor figyelemmel kell lenni a vállalkozó információ igényén túlmenően arra is, hogy a kiegészítő mellékletben az immateriális javakkal összefüggésben be kell mutatni többek között az értékcsökkenés és az értékhelyesbítés alakulását mérlegtételenkénti bontásban. Ebből következően a részletező (egyedi) nyilvántartást úgy célszerű megszervezni és kialakítani, hogy annak alapján a vállalkozó a számviteli törvényben meghatározott kötele­zettségeknek eleget tudjon tenni, segítséget nyújtson a vagyon megállapításához, ellenőrzéséhez (tartalmazza az immateriális javak egyedi beazonosításához

Mutatók, éves beszámoló elemzése

Beszámolók elemzése:

Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Ehhez segítségül szolgál egy állandó mutatószámrendszer kialakítása.

A mérleg elemzés három fő területe:

Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezőség elemzése Hatékonyság elemzése

Vagyoni helyzet elemzése:

Eszköz / Forrás összetételi mutatók: megoszlási viszonyszámok (például: befektetett eszközök aránya) Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók Dinamikus viszonyszámok: Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? bázis-, és láncviszonyszámok Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke

Pénzügyi helyzet elemzése:

Likviditás-elemzés likviditási mutatók: például: Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek; az egy éven belül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket? de fenntartások: például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani Eladósodottság elemzése Adósság / Saját vagyon aránya Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) Kamatfedezeti arány Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Készletek forgási sebesség (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke Vevő

Számlarend

Az egységes számlakeret célja:

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák). 5-7. számlaosztály: költségszámlák. 8-9. számlaosztály: eredményszámlák. 0. számlaosztály: technikai számlák.

Az egységes számlakeret tartalma:

1. számlaosztály: Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is. 2. számlaosztály: A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. 3. számlaosztály: A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza. Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az

Mérlegelméletek

Statikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Nicklisch. Elsődleges feladat: a vállalati vagyon meghatározása. Az eredmény megállapítását csak másodlagosnak tekinti, ha a vagyon reális értékelése megtörtént, akkor ebből adódik a reális eredményérték is. Jellemzői: elsősorban a vagyon összetételét és beszerzését mutatja meg, adott időszak eredménye: a vagyoni helyzet változása, vagyontárgyak = likvidációs tételek, úgy értékeli, hogy az adott időpontra vonatkozóan mennyit ér a vagyon, értékesítési szempontból (napi eladási árat alkalmaz) Érdeme: első igazi mérlegséma, amely az eszköz – forrás csoportokat megfelelően csoportosította Fő szerkezetét ma is használjuk: Eszköz – 1. csoport: Befektetett vagyon Forrás – 1. csoport: Tőke (eredmény nélkül) Eszköz – 2. csoport: Forgóvagyon Forrás – 2. csoport: Tartalékok Eszköz – 3. csoport: Egyéb vagyonelemek Forrás – 3. csoport: Kötelezettségek Eszköz – 4. csoport: Tiszta veszteség Forrás – 4. csoport: Egyéb tehertételek Forrás – 5. csoport: Tiszta nyereség Probléma: a tevékenység eredménye szempontjából téves információt ad, egyben mutatja ki a realizált és a nem realizált eredménytételeket. Hügli továbbfejlesztette: realizált és nem realizált eredményre bontotta, de az összetétel nem derül ki a statikus mérlegből.

Dinamikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Schmalenbach (1919). Az eszközöket – forrásokat még el nem számolt ráfordításként, illetve teljesítményként értékeli. Alapelve: ha minden eszközt – forrást felhasználnánk, illetve teljesítésre

3 / 1812345...10...Utolsó »