Paritás

A szó eredeti jelentése egyenlőség, egyenértékűség, azonosság. Igen széles körben alkalmazott kifejezés, a közgazdaságtanban néhány jelentése az alábbi:

Valutaparitás

A valuták átváltási árfolyama mint piaci kategória közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ. A keresletet és kínálatot a mai pénzügyi rendszerekben részben az adott ország nemzetközi fizetési mérlege által leírt reál és jövedelemáramlások határozzák meg. A kereslet másik komponense az esetleges arbitrázs lehetőségek kihasználásából adódik. A harmadik, és egyre jelentősebb komponens a spekulációs kereslet és kínálat. Az árfolyamok azonban e rövid hatások mellett meghatározott értékek körül ingadoznak. Az ingadozás centrumát nevezik valutaparitásnak. E paritás aranypénzrendszer esetében azt jelentette, hogy a valuta árfolyama hosszútávon a partner valuta aranytartalmának függvényében alakult. Ha a font 1 egység aranyat jelentett és a dollár 0,5-t, akkor az 0,5-es paritás arány körül ingadozott az árfolyam.

Kamatparitás

A prompt, és a határidős árfolyamok közti kapcsolatot írja le. A határidős (forward) árfolyam kapcsolódik a kötés prompt árfolyamához a kamatparitás alapján és az esedékesség prompt árfolyamához a várakozások alapján. A határidõs prémium változtatásával a monetáris hatóságok képesek a külföldi tőke számára ajánlott kamatláb változtatására.

Fedezett kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, és a határidõs visszaváltás megkötése. Így a befektetés a külföldi devizában van. Fedezetlen kamatarbitrázs: t=0-ban

Egyszerűsített beszámoló

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:

IV. Fejezet

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott

A tőzsde története

A tőzsde története

A tőzsde olyan intézményként született, amelynek helyzetét, ugyanúgy mint egy szabályalkotási, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott testületét, nem egy törvény, hanem a fejlődés különböző időpontjaiban alkotott különböző jogszabályok, illetve a szokásjog szabályozta. Joganyagának jellegzetes vonása tehát, hogy nem kodifikálták. A tőzsde a piacok piaca. Birodalom, ahol sohasem megy le a nap. Központosítja a kereskedelmet nemcsak egy ország, hanem az egész világpiac számára. A modern gazdaságban ugyanis a kereslet és a kínálat központosítása létszükséglet. A tőzsde szó eredete maga is utal az ott folytatott tevékenységre, illetve annak jellegére.

A tőzsde szó eredete

Maga az elnevezés az 1300-as ével elején Brüggében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered. A Burse-k fogadót tartottak fen Brügge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a XVI. Század elején már nemzetközi árutőzsde működött. 1531-ben elkészült székháza homlokzatán a felirat ma is korszerű: “Minden nemzetségű, és nyelvű kereskedő részére.”Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben:

A jog fogalma

A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölcsi normákkal összhangban áll.

A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összessége,

amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

A jog két fő funkciója:

Normatív funkció: e szerint a jogi szabályozás valamilyen társadalmi rendezettség fenntartására irányul. Politikai funkció: a jog a hatalmi viszonyok megerősítését, érvényesítését is szolgálja. A jogviszony fogalma

Jogviszonyoknak nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz.

Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes jogágakat:

Államjog, vagy alkotmányjog, Polgári jog,

Kölcsönszerződés

A szerződés fogalma

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”

Hitelező bárki lehet, nemcsak hitelinté­zet.

A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:

.,Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”

A iogviszony keletkezése

A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hi­telintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe fog­lalják.

A jogviszonv alanyai

Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.

Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.

A iogviszonv tartalma

A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatáro­zott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szer­ződés

Konvergencia

A monetáris unióban való részvétel feltételeként a tagállamok felé szigorú konvergencia-kritériumokat határoztak meg, melyek a következők:

a tagországoknak magas fokú árstabilitást kell elérniük. Az infláció, amit a fogyasztói árindexszel mérnek, a vizsgált 1 éves időszakban nem tér- het el 1,5% pontnál többel a három legjobb inflációs teljesítményű tagország színvonalától. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók értelmében kívánatos, hogy a költségvetési decit a GDP 3%-át, valamint az államadósság a GDP 60%-át ne haladja meg. A kamatok konvergenciáját úgy értelmezik, hogy a vizsgált l évben az átlagos, nominális hosszú lejáratú kamatráta nem tér el 2%-nál többel a három legjobb teljesítményű országétól. Az EMS árfolyam mechanizmusában a nemzeti valuta stabil, vagyis két éven belül nem szükséges a leértékelés egyetlen másik tagország valutájával szemben.

Állami számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelten működik, a gazdasági ellenőrzés területén általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, így ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel.

A számvevőszék története

Európában mintegy 250–300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek „előfutárai”, először Németországban és Belgiumban. Egy 1528-ból származó királyi kamarai iratban már található ugyan utalás rá, de magyar földön csak a 18. század végén lett követelmény az állami jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzése, ami az 1848-as forradalom alatt vált hangsúlyossá. Alapelvként fogalmazták meg: a nemzetnek joga a kincstár elszámoltatása, nemcsak kötelezettsége annak ellátása. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre, neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan, már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.

Fokozatosan olyan állami ellenőrzési rendszer alakult ki, amelyben a számvevőszék a központi állami költségvetést és az abból finanszírozott szervezeteket vizsgálta. A főváros, a megyék, a törvényhatósági jogú városok és az egyéb települések közpénzekkel való

Önkormányzatok

Az állam elismeri bizonyos közösségek (területi, szakmai, vallási…) önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy a közösség belső ügyeiben önállóan dönthessenek, intézkedhessenek. A területi önkormányzat egy természetes egységet testesít meg, ezért ismeri el az állam az önkormányzáshoz való jogát, de meghatározza ennek kereteit is. Így az önkormányzati törvény meghatározza a helyi ügyeket, a döntéshozó testületek megválasztását és hatáskörét, a pénzügyi önállóság kereteit (normatív-, cél-, és kiegészítõ állami támogatások; a helyi adók bevezetésének lehetõsége, vállalkozás lehetõsége), továbbá, hogy milyen esetekben avatkozhatnak be az önkormányzat tevékenységébe az állami szervek.

A helyi önkormányzat az Alkotmány szerint:

A törvények keretei között meghatározza szervezetét, működését (polgármester és képviselők választása kötelező, de ezen túlmenően szabadon alakíthatja ki szervezetét). Helyi ügyekben önállóan szabályozhat – rendeletalkotás joga. Az önkormányzati tulajdon felett tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik (pénzügyi függetlenség). Helyi adókat vethet ki, vállalkozhat. Törvényekben meghatározott feladatai ellátásához állami támogatásra jogosult. Szabadon együttműködhet, társulhat más önkormányzatokkal. Érdek-képviseleti szerv tagja lehet.

A területi önkormányzatok kötelező feladatait jogszabályok határozzák meg (pl ivóvíz ellátás és közvilágítás biztosítása; közutak, közterek, köztemetők fenntartása; alapszintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása) ezek ellátásához állami pénzeszközökre jogosult. Az önkormányzat további feladatokat is vállalhat – ezeket nevezik fakultatív feladatoknak – de csak akkor

Országgyűlés

Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).

Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:

Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).

Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.

Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.

Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek

Európai Központi Bank

Az 1998 júniusában létrehozott frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB), amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre, az Európai Unió legfiatalabb intézménye. Alapfeladata az árak stabilitásának fenntartása. Meghatározza és bevezeti az egységes monetáris politikát, kezeli a résztvevő tagországok valutatartalékát és engedélyezi a bankjegykibocsátást. Az euróbankjegyek forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlati tennivalók azonban nem tartoznak hatáskörébe, ugyanis az egyes országok nemzeti bankjai rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek a bankjegyek és érmék forgalomba hozatalához szükségesek

Az Európai Központi Bank a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB), amely a monetáris politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel.

Az ECB- t előkészítő Európai Monetáris Intézet (EMI) 1998 júniusában megszűnt.

Működés

Az ECB -t és az ESCB -t más közösségi intézményektől és nemzeti hatóságoktól független testületek irányítják: a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács.

A Kormányzótanácsban az eurózónában résztvevő tagországok nemzeti jegybankjainak kormányzói és az Igazgatóság tagjai üléseznek. Ez a legfőbb döntéshozó szerv, amely meghatározza a monetáris politikai stratégiát, irányítja a kamatláb-politikát.

Az Igazgatóság egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket a pénzügyminisztereik ajánlása alapján az