A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződésének folyamata történik, mivel a részvényes kezében lévő értékpapírok adják a fiktív tőkét, az értékpapír megvásárlásából szerzett pénzen vásárolt és a termelés megkezdéséhez szükséges javak adják a reáltőkét. A két tőke elkülönül, önálló életet él. A részvény igen kockázatos befektetési forma, a részvényes csak értékesítés útján juthat a pénzéhez.
A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő.
Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.
Részvényfajták:
törzsrészvény, elsőbbségi részvény, kamatozó részvény, dolgozói
Legfrissebb hozzászólások