Bekerülési érték, bekerülési költség tartalma

Bekerülési érték:

az az érték, amekkora összegen a vagyon- és tőkeelemeket a nyilvántartásokba, a könyvekbe bevezetik, két formája ismert: beszerzési érték (beszerzési költség) vásárláskor, előállítási érték (előállítási költség) saját előállításkor.

A nyilvántartásba vett tőke- és vagyonelemek bekerülési értékét különféle hatások érik. Bizonyos körülmények hatására azok értékét korrigálnunk, módosítanunk kell.

Ezek a módosítások, korrekciók a következők:

a befektetett eszközök többségénél terv szerinti értékcsökkenési leírást és adott esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, az eszközök többségénél értékvesztést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, kötelezettségeknél, valuta- és devizakészleteknél árfolyam-különbözetet kell elszámolni, egyéb korrekciók (pl. többletkötelezettségek elszámolása).

Ezekkel a korrekciókkal módosított bekerülési értéket nevezzük könyv szerinti értéknek.

Könyv szerinti érték (mérlegérték):

bekerülési érték – korrekciós tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, árfolyam-különbözet, stb.)

Beszerzési költség:

ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak, Tartalma: számla szerinti áfa nélküli vételár + szállítási, rakodási költségek + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományi díjak + a vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj) + a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adók) + az üzleti partnernek

Értékcsökkenés számvitele

Az értékcsökkenések helye a számlakeret-tükörben:

11. Immateriális javak 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 15. Tenyészállatok 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 16. Beruházások, felújítások 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 57. Értékcsökkenési leírás 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 86. Egyéb ráfordítások 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 96. Egyéb bevételek 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

Értékcsökkenés: az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása (pl. terv szerinti értékcsökkenési leírás).

Egy tárgyi eszköz üzembe helyezésekor a következő kérdésekben kell dönteni:

Befektetett eszközök

Befektetett eszközök: a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert,

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!)

Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,

Mérleg szerinti eredmény meghatározása, társasági adó meghatározása

Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. [Szt. 39 § (2)]

Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezen időszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt, vagy pénzkiadást nem jelentő végleges vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre jóváhagyott összeg levonását követően a vállalkozónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az eredmény-levezetésbe beállított összeggel.

Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:

+ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) + Pénzügyi műveletek eredménye (B) = Szokásos vállalkozási eredmény (C) + Rendkívüli eredmény (D) = Adózás előtti eredmény (E) – Adófizetési kötelezettség (XII) = Adózott eredmény (F) + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22) – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23) = Mérleg szerinti eredmény (G)

Az adózott eredmény csak a vállalkozás tulajdonosait megillető osztalékra és részesedésre vehető igénybe, a fennmaradó összeg (a mérleg szerinti eredmény) a vállalkozó saját tőkéjét fogja módosítani.

A vállalkozó a meglévő eredménytartalékát felhasználhatja a tárgyévi adózott e­redmény kiegészítésére, de csak akkor, ha a tárgyév adózott

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:

17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés

A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:

amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak,

Az időbeli elhatárolások számvitele

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben:

39. Aktív időbeli elhatárolások 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása 48. Passzív időbeli elhatárolások 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 483. Halasztott bevételek

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat):

C. Aktív időbeli elhatárolások (C) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások G. Passzív időbeli elhatárolások (E) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

Összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Az

Saját tőke

A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:

41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény

A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):

D. Saját tőke (J) I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

Saját tőke jellemzői:

A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen. Ebben az esetben az

Vevőkövetelés

A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben:

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevőkövetelések helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):

itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelések, illetve tartósan adott pénzkölcsön, értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel felszámított általános forgalmi adóval növelt összege, növelő tételek: értékesítés, felár, számlahelyesbítések, értékvesztések visszaírásai, csökkentő tételek: kiegyenlítés, utólag adott fizetési engedmény, visszáruk, számlahelyesbítések, értékvesztések, devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon (kivétel: Barter ügylet, ott az első részügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon kell minden további részügyletet nyilvántartásba venni, fajtái: Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, vámszabad, tranzit területeken lévőknek értékesített, Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van (szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld).

Külföldi vevőkövetelések értékelése:

A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított

Követelések

A követelések helye a számlakeret-tükörben:

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 321. Követelések az anyavállalattal szemben 322. Követelések a leányvállalattal szemben 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben 324. Követelések a társult vállalkozással szemben 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 35. Adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Egyéb adott előlegek 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól 359. Adott

3 / 1312345...10...Utolsó »