Econom.hu » kamat

Végtörlesztés: ilyen trükköket vetnek be a bankok

admin — Wed, 26 Oct 2011 10:05:51 +0000

Egyre többen panaszkodnak arra, hogy már az ügyintézés első lépcsőfokánál elakadnak.

Ide a pénzt!

Kiterjesztenék a végtörlesztés lehetőségét azokra is, akik devizában törlesztik a hitelüket – ezt Rogán Antal nyilatkozta a TV2-nek. Az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke azt ígérte, hogy megvizsgálják, kinek jelent kockázatot az árfolyamingadozás.

Közben egyre több ügyfél panaszkodik a bankokra. Többek szerint nehezítik a végtörlesztést – hangzott el a Duna Híradóban. Például azzal, hogy sokszor nem veszik fel a telefont, vagy ha igen, akkor is csak felületes információt adnak.

A napokban több internetes fórum is létrejött, ahol a devizahitelesek megoszthatják egymással problémáikat, a bankokkal szembeni rossz tapasztalataikat.

Nagyon sokan arra panaszkodnak, hogy rendre elutasítják végtörlesztési igényüket. Mások azt mondják, hogy nem tudják svájci frank alapú hitelüket forint alapúra váltani.

Doubravszky György, a Hiteltársulás alapítója a Híradónak elmondta: a devizahitelek forintra való átváltására hozta létre a közösséget. A civil szervezet célja, hogy összegyűjtsék a devizahitelesek igényeit és egységesen lépjenek fel a bankokkal szemben. Az alapító szerint, ha egy elég nagy csapat jön össze, elég nagy hitelkerettel, akkor még a nagy bankok is tárgyalóasztalhoz fognak velük ülni.

A társulásnak már 150 tagja van,

Pénzpiaci pillanatkép

admin — Mon, 24 Oct 2011 20:13:33 +0000

Tudjuk, hogy a jelenlegi hitelre épült gazdasági rendszert eleve bukásra programozták, de vajon a globális pénzpiacok lassan követhetetlen hirtelenséggel történő mozgása mit jelent a közeljövőre nézve? Összeomlást? Lassulást? Egy biztos, a befektetők szédítő sebességgel mentik ki pénzüket a tőzsdékről és óriási fogadásokat tesznek az S&P október körüli zuhanására. Az európai adósságválság teszi a dolgát és szinte mindenhol a világon furcsa pénzügyi tranzakciók folynak. Mit jelent mindez? Reméljük, még nem tartunk a teljes összeomlásnál, de emlékezzünk, hogy a történelemben eddig minden tőzsdekrach ősszel következett be.

Íme, 21 pénzpiaci esemény, amire érdemes odafigyelni:

1. Hihetetlen mennyiségű fogadás történik az S&P 500 zuhanására a napokban. A CNN szerint a múlt hónapban történt a legtöbb ilyen fogadás az elmúlt egyéves időszakban, és ez semmi ahhoz képest, amit októberre várnak a befektetők. Amennyiben tényleg tőzsdei összeomlás lesz október során valaki nagyon sok pénzt fog keresni.

2. A befektetők óriási mennyiségű pénzt vonnak ki a tőzsdékről. Vajon tudnak valamit, amit mi nem? A Financial Post a következőket írja:

Április óta a befektetők több pénzt vontak ki az USA tőkealapjaiból, mint a Lehman Brothers bukását követő öt hónap során, 2100 milliárd dollárral tetézve Amerika pénzügyi gondjait.

John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

admin — Fri, 21 Oct 2011 05:54:40 +0000

Helyénvaló megemlékezni egy különös, méltatlanul félvállról kezelt prófétáról, Silvio Gesellről (1862-1930), akinek a munkáiban mélyreható felismerések villannak fel, és aki kis híján lehatolt a dolog lényegéhez. Tisztelői a háborút követő években valósággal bombáztak engem könyvei példányaival; minthogy azonban érvelésében voltak bizonyos kézzelfogható hibák, egyáltalán nem ismertem fel érdemét. Amint ez nemegyszer megesik a nem teljesen végigelemzett intuitív meglátásokkal. Csak akkor vált nyilvánvalóvá előttem a jelentőségük, amikor a magam útján már én is eljutottam saját következtetéseimhez. Addig azonban, hasonlóan a többi akadémikus közgazdászhoz, magam is csak egy kificamodott agyú ember gondolatainak tartottam Silvio Gesell mélyenszántó és eredeti következtetéseit. Minthogy olvasóimnak valószínűleg csak kis része ismeri jól Gesell jelentőségét, kissé aránytalan terjedelemben fogom ismertetni elméletét.

John Maynard Keynes

Gesell sikerekben gazdag német [A luxemburgi határ közelében született, német atya és francia anya fiaként.] kereskedő volt Buenos Airesben, akit a nyolcvanas évek vége Argentínájának különösen heves gazdasági válsága ösztönzött pénzügyi problémák tanulmányozására. Első munkája Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat címen jelent meg Buenos Airesben, 1891-ben. A pénzről kialakított alapeszméit ugyanebben az évben tették közzé Buenos Airesben, Nervus rerum címmel; ezt azután számos könyv és pamflet követte, míg aztán 1906-ban nyugalomba

LETSystem: a Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

admin — Mon, 10 Oct 2011 17:58:49 +0000

Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.

A pénz lényegében mindig eltűnik, amikor elfolyik Öntől és ha egyáltalán előfordul olyasmi, hogy mégis visszaforog valahogy az Ön jövedelmébe, akkor ez teljesen a véletlen műve. Mivel az Ön forrásai nem egészen megbízhatók, Önt általában a hordójában lévő víz szintjének magassága foglalkoztatja, és így van ezzel mindenki más is. Úgy tűnik, senki sem igazán elégedett ezzel a szinttel. Amikor Ön egy másik emberrel cserél, akkor a víz az egyik hordóból a másikba folyik. Itt mindenki csak magával törődik. Csak egy bolond gondolhatja, hogy talán másként is lehetne.

Közösségi pénzek: a 21. század új eszköze

admin — Sat, 17 Sep 2011 07:23:50 +0000

A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.

Bernard Lietaer

Mivel a belátható jövőben ezzel együtt kell élnünk, csak egy hosszú távú, alapjaiban más megközelítéstől várhatjuk, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Bemutatjuk, hogy a közösségi pénzek hogyan segítenek hozzá, hogy ezekkel a problémákkal szembe szálljunk, továbbá lehetővé hogyan teszik lehetővé, hogy a gazdasági késztetést felváltsuk egy elvárható emberséges viselkedési normával.

Az erkölcsi és gazdasági ösztönző erők

A nem spontán viselkedési formákat kiváltó három legfőbb tényező: erkölcsi nyomás, kényszer, gazdasági ösztönzés. Például az üvegpalackok újrahasznosítása ösztönözhető tanítással, szabályozással, vagy a termék árába épített, visszaváltható betétdíjjal. Természetesen az egyszerre mindhárom tényezőt kombináló módszer lesz a leghatékonyabb.

A probléma az, amikor a különféle ösztönző erők egymásnak

Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend (Könyvajánló)

admin — Wed, 07 Sep 2011 18:55:28 +0000

Meglehetősen szokatlan feladatra vállalkozott a Kétezeregy Kiadó Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent művének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg először. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erők váltakozásától függően hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét.

Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend, Kétezeregy Kiadó ISBN 963-86243-8-8, 380 oldal, 3900 Ft

A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak kamatmentes pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult. Abban az időben, amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. Amikor azután Ausztriában több, mint száz község kezdett érdeklődni a modell iránt, az Osztrák Nemzeti Bank veszélyeztetve látta monopóliumát. Közbenjárt és betiltatta ezeknek a helyi pénzeknek a további használatát.

Ugyanez lett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájcban és Franciaországban is. Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa volt. Fisher magát „Gesell kereskedő szerény tanítványának“ nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban. „A

A pénzügyi pánik 25 előjele

admin — Mon, 05 Sep 2011 21:06:53 +0000

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

A pénzintézetek nem kerülnének bajba, ha mindig annyi hitelt vehetnének fel, amennyit csak akarnak, rendkívül alacsony kamatra. Az a probléma, hogy a hitelezők egyre kevésbé hajlandóak olyan intézményeknek és országoknak hitelt adni, amelyek már eleve nyakig járnak az adósságban.

Például a kétéves futamidejű görög kötvények hozama jelenleg 40%. A befektetők nem bíznak a görög kormányban, így óriási kamatot kérnek a kölcsönadott pénzért.

A pénzügyi világban egyre nő a félelem,

Az uniós pénzszivattyú

admin — Sun, 04 Sep 2011 17:50:19 +0000

Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszük közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.

Lóránt Károly: Centrum és periféria a gazdaságpolitikában

Nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ám nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalás ment ki az országból. A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül, kezdve a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el.

europai_unio_problemA függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk

A Wörgl-i példa

admin — Sat, 27 Aug 2011 15:06:04 +0000

A helyi gazdaság fellendítésére és közösségépítésre szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök, amelyek már mind az öt földrészen megtalálhatóak. A minap arról számolt be a BBC, hogy a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.

Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (valójában sokkal jobb minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás – pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi – fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be.

Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönként folyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik). Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék a pénzt. Frank Jansky, az Urstromtaler atyja a BBC-nek nyilatkozva elmondta, a rendszer legnagyobb előnye, hogy erősíti a lokális gazdaságot. E “bankjegyek” ugyanis másutt értéktelenek, és mivel a nagy áruházláncok sem bajlódnak velük, csupán a helyi kiskereskedőknél lehet velük vásárolni.

Hasonlóan fontos hozadékként emlegetik a közösségépítő funkciót: a kibocsátó, eredetileg ügyvédként dolgozó Frank Janskyval szerződést kötő vállalkozások és a lakosok gyorsan

Silvio Gesell

admin — Wed, 24 Aug 2011 20:01:33 +0000

A XIX-XX. század fordulóján egy német származású, Argentínában élő kereskedő eltöpreng az argentin gazdaság válságain, az aranystandard okozta pénzügyi bizonytalanságokon, a gazdaság optimális működéséhez szükséges pénzmennyiség megállapításán – és főleg azon, hogy jó-e, ha bármely termelőeszköz vagy a pénz magánmonopóliumban van. Gondolatait „A természetes gazdasági rend (”Die Natürliche Wirtschaftsordnung”) címmel írja meg.

A szerző érezhetően olvasott, bár nem tudományosan képzett. Jól ismeri Proudhont, Marxot, Henry George-ot, Damaschkét, barátja Blumenthalnak, Landauernak, járatos a XX. század elejének gazdasági mindennapjaiban.

A szerzőt olvassa a világ. A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos javaslatait nagyra értékeli Irving Fisher („Gesell kereskedő szerény tanítványa vagyok”), John Maynard Keynes („Gesell ….. méltatlanul félvállról kezelt próféta; … a jövő többet fog tanulni Gesell, mint Marx szellemétől” [1] ), javaslatait megvalósítják az 1920-as, 30-as években Németországban, Ausztriában, és Fisher egyértelmű támogatásával és segítségével az Egyesült Államokban. A nemzeti bankok azonban idővel minden kísérletet jogellenesnek minősítenek és betiltanak. Pedig ahol csak bevezetik a szerző által javasolt „rozsdásodó pénzt”, mindenhol egyértelmű a siker. Az I. világháború utáni Németországban, majd a gazdasági világválság mélypontján több helyen Európában és az USÁ-ban sikerül csökkenteni a munkanélküliséget, stabilizálni a pénzforgalmat és a helyi árutermelést.

Silvio Gesell.