Fedezeti költség-számítás

A fedezeti költség-számítás összefoglaló neve azoknak a részköltség-számításon alapuló költség- és eredményszámítási eljárásoknak, amelyek témájukat tekintve öt soron vezetik le az eredményt; kétféle költségcsoporttal számolnak, és az állandó jellegű költséget nem osztják fel a termékekre.

A kétféle költségcsoport:

Proporcionális jellegű költség: Úgy mozog, mint az árbevétel, mert az fejezi ki a volumenváltozást. Fix jellegű költségek: Változatlan marad a volumen változásától. Nem osztja fel a fix, általános költséget a vállalkozás, ha azt akarja megtudni, hogy a sokféle termék közül melyik a gazdaságosabb és melyik a kevésbé gazdaságos.

Az öt soros séma:

Árbevétel Proporcionális jellegű (változó) költségek Fedezeti összeg Fix jellegű (állandó) költségek Eredmény

Árbevétel: nettó árbevétel, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.

Változó költségek:

Azok a költségek, amelyek a termelés volumenének változásával együtt valamilyen irányban, illetve mértékben változnak: összes közvetlen költség, proporcionális költség, összes közvetlen költség és a gépköltség együttes összege, szűkített önköltség (közvetlen önköltség + üzemi általános költségek).

Állandó költségek:

Az idő függvényében változnak: számított állandó költség, az összes közvetetten elszámolt általános költség, gépköltség kivételével az összes általános költség, a központi irányítás és az elkülönített költségek együttes összege.

Önnek mi a véleménye?   Számvitel   , , , , , , ,  

Számlarend

Az egységes számlakeret célja:

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák). 5-7. számlaosztály: költségszámlák. 8-9. számlaosztály: eredményszámlák. 0. számlaosztály: technikai számlák.

Az egységes számlakeret tartalma:

1. számlaosztály: Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is. 2. számlaosztály: A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. 3. számlaosztály: A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza. Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az

Mérlegelméletek

Statikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Nicklisch. Elsődleges feladat: a vállalati vagyon meghatározása. Az eredmény megállapítását csak másodlagosnak tekinti, ha a vagyon reális értékelése megtörtént, akkor ebből adódik a reális eredményérték is. Jellemzői: elsősorban a vagyon összetételét és beszerzését mutatja meg, adott időszak eredménye: a vagyoni helyzet változása, vagyontárgyak = likvidációs tételek, úgy értékeli, hogy az adott időpontra vonatkozóan mennyit ér a vagyon, értékesítési szempontból (napi eladási árat alkalmaz) Érdeme: első igazi mérlegséma, amely az eszköz – forrás csoportokat megfelelően csoportosította Fő szerkezetét ma is használjuk: Eszköz – 1. csoport: Befektetett vagyon Forrás – 1. csoport: Tőke (eredmény nélkül) Eszköz – 2. csoport: Forgóvagyon Forrás – 2. csoport: Tartalékok Eszköz – 3. csoport: Egyéb vagyonelemek Forrás – 3. csoport: Kötelezettségek Eszköz – 4. csoport: Tiszta veszteség Forrás – 4. csoport: Egyéb tehertételek Forrás – 5. csoport: Tiszta nyereség Probléma: a tevékenység eredménye szempontjából téves információt ad, egyben mutatja ki a realizált és a nem realizált eredménytételeket. Hügli továbbfejlesztette: realizált és nem realizált eredményre bontotta, de az összetétel nem derül ki a statikus mérlegből.

Dinamikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Schmalenbach (1919). Az eszközöket – forrásokat még el nem számolt ráfordításként, illetve teljesítményként értékeli. Alapelve: ha minden eszközt – forrást felhasználnánk, illetve teljesítésre

Könyvviteli zárlat, analitikák, leltározás rendje

A beszámoló összeállítása feltételezi azoknak a számviteli tevékenységeknek az előzetes elvégzését, amelyek biztosítják a beszámolók könyvviteli megalapozottságát és az adatok megfelelő ellenőrzöttségét.

E tevékenységek körébe tartozik:

a könyvviteli zárlat, az analitikákkal való egyeztetés és a leltár összeállítása, a leltározás végrehajtása.

Könyvviteli zárlat:

A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. A teljessé tétel az alábbiakban valósul meg: Feladások: az elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban, analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek (meghatározott időszakonként) összegzett értékadatait könyveljük a főkönyvi könyvelés számára. Speciális naplók zárása: a naplók heti, havi stb. adatait a napló egyidejű zárásával felvezetik a megfelelő főkönyvi számlákra. Rendező tételek könyvelése: meghatározott időszakonként szükségessé váló gazdasági műveletek könyvelését jelenti. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli

Számviteli bizonylati rend

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani

A kettős könyvvitel jellemzői

Könyvvezetési kötelezettség:

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.

Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Számlaosztályok:

1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális

Könyvvezetési rendszerek és átállással kapcsolatos feladatok

Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.

Egyszerűsített beszámolót készíthet:

iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli GT, ha: a törvény hatálybalépésekor is ezt készíti és a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől.

Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően):

államháztartás szervezetei, MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet, egyéb szervezet, gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

Kettős könyvvitel:

Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót). A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes

Egyszeres könyvvitel, egyszerűsített mérleg

Egyszeres könyvvitel:

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.

A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Egyszerűsített beszámoló:

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést

Könyvvizsgálat célja, eljárásai, dokumentációi

A könyvvizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. [Szt. 155 § (1)]

Kötelező a könyvvizsgálat (Gt. szerint):

minden Rt-nek, minden Kft-nek, ha a jegyzett tőkéje nagyobb, mint 50 millió Ft, minden Kft-nek, amely egyszemélyi tulajdonban van, minden olyan gazdálkodónál, ahol ezt más törvény előírja.

Kötelező a könyvvizsgálat (Szt. szerint):

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivétel, ahol a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított)

Kiegészítő melléklet célja, tartalma

A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet.

A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így

a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.

A kiegészítő melléklet:

számszerű adatokat és szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz.

A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket

az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.