A Wörgl-i példa

Wörgl

A helyi gazdaság fellendítésére és közösségépítésre szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök, amelyek már mind az öt földrészen megtalálhatóak. A minap arról számolt be a BBC, hogy a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.

Silvio Gesell

A XIX-XX. század fordulóján egy német származású, Argentínában élő kereskedő eltöpreng az argentin gazdaság válságain, az aranystandard okozta pénzügyi bizonytalanságokon, a gazdaság optimális működéséhez szükséges pénzmennyiség megállapításán – és főleg azon, hogy jó-e, ha bármely termelőeszköz vagy a pénz magánmonopóliumban van. Gondolatait „A természetes gazdasági rend (”Die Natürliche Wirtschaftsordnung”) címmel írja meg.

Amerika a Titanic nyomában

Horribilis adósságára való tekintettel Vlagyimir Putyin a napokban „parazitának” titulálta az Egyesült Államokat, abból sem csinálva titkot, hogy országának más fontos nemzetközi szereplőkkel együttműködve új tartalékvalutát kell találnia az USA „rendszerhibája” elleni védekezésül. „Az Egyesült Államok az anyagi lehetőségei fölött él, felelőssége súlyát más országokra terhelve és ezzel bizonyos módon élősködőként cselekedve”, mondta Oroszország erős embere kormánypárti fiatalok előtt, nyilván annak tudatában, hogy az orosz valutatartalékok csaknem felét dollárban őrzik.

Adósságplafon és leminősítés – Mi jön ezután?

Wall Street

Az egész világ a hétfői piacnyitásra vár. Érezni lehet a feszültséget és a bizonytalanságot a levegőben. A düh még ennél is kézzelfoghatóbb. Ahogyan azt várni lehetett, az adósságplafon megemelése önmagában nem volt képes eloszlatni az aggodalmakat, sőt inkább fokozta a gazdasági bizonytalanságot, és egy sor eseményt indított be, köztük az Egyesült Államok leminősítését az S&P hitelminősítő által.

Az immateriális javak főbb gazdasági eseményei

A gazdasági események növekedéseket vagy csökkenéseket okozhatnak az immateriális javak értékében, állományában. Sajátos gazdasági esemény az értékhelyesbítés elszámolása, ez ugyanis közvetlenül nem változtatja meg egyik eszköz értékét sem.

A tipikus növekedési formák:

beszerzés, saját előállítás, apportként történő átvétel, térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök (a követeléseknél fogjuk tárgyalni), terven felüli értékcsökkenés visszaírása, értékhelyesbítés.

Megjegyzés: a többlet az immateriális javak esetében nem jellemző gazdasági esemény.

A csökkenések leggyakoribb formái:

értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli), értékesítés, apportként történő átadás, térítés nélküli átadás, selejtezés, megsemmisülés, értékhelyesbítés csökkenése, kötelezettség fejében történő átadás.

Immateriális javak nyilvántartása

Az immateriális javakat – az immateriális javakra adott előlegek kivételével – a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban kell nyilvántartani.

Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket.

Az immateriális javakra adott előlegek könyvviteli elszámolása történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban. (Tananyagunkban az utóbbit – 3. számlaosztály – alkalmazzuk.)

Külön célszerű kimutatni az immateriális javak bruttó (beszerzési, előállítási) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket. Ily módon biztosítható a mérlegben kimutatandó érték (nettó érték, értékhelyesbítés) meghatározása (lásd számlatükör).

A részletezés kialakításakor figyelemmel kell lenni a vállalkozó információ igényén túlmenően arra is, hogy a kiegészítő mellékletben az immateriális javakkal összefüggésben be kell mutatni többek között az értékcsökkenés és az értékhelyesbítés alakulását mérlegtételenkénti bontásban. Ebből következően a részletező (egyedi) nyilvántartást úgy célszerű megszervezni és kialakítani, hogy annak alapján a vállalkozó a számviteli törvényben meghatározott kötele­zettségeknek eleget tudjon tenni, segítséget nyújtson a vagyon megállapításához, ellenőrzéséhez (tartalmazza az immateriális javak egyedi beazonosításához

Immateriális javak értékcsökkenése

Terv szerinti értékcsökkenés

Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év

Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)

Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha

a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a

Üzleti vagy cégérték

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.

Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz kapcsolódik.

Cégvásárlás:

a) A vállalkozó valójában megvásárolja a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, a megvásárolt eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket tételesen állományba veszi.

b) A vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, hogy ezzel az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást (azaz legalább 75%-os részesedést) szerezzen (tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett részvények).

Minősített többséget biztosító befolyás: amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (minimum 75%-ával) rendelkezik.

A különbözet lehet: pozitív vagy negatív

A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, hanem passzív időbeli elhatárolás alá kell vonni (halasztott bevétel).

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

A kísérleti fejlesztés [1] aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után.

Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is.

Ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.

Az alap [2]– és alkalmazott [3] kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Az alapítás-átszervezés aktivált értéke a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

Az alapítás-átszervezéssel kapcsolatos munkálatok célja lehet: • a tevékenység megkezdése (alapítás), • a tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése.

A tevékenység megkezdésével kapcsolatos munkálatok egy része az alapítással kapcsolatos dokumentumok cégbíróságra történő benyújtása előtt, más része a cégbírósági bejegyzés előtt jelentkezik. Természetesen – amennyiben szabályszerű bizonylatokkal rendelkezünk ezen gazdasági eseményekről – a tevékenység, a könyvelés tényleges megkezdésekor elszámolhatók.

Az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, azaz az alapítás-átszervezés kimutatása nem kötelező az immateriális javak között!

Amennyiben a vállalkozó nem akarja az immateriális javak között kimutatni az alapítás-átszervezés értékét, úgy az ezzel összefüggésben a tárgyév során elszámolt (közvetett) költségek a vállalkozó tárgyévi eredményét csökkentik.

Ha a vállalkozó kimutatja az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, ami azt jelenti, hogy az