Due diligence

A due diligence (pénzügyi-gazdasági és jogi átvizsgálás) célja a társaság gazdasági-jogi helyzetének, történetének és a jövőjét meghatározó jelenlegi tényeknek a megismerése és hiteles dokumentumokkal való alátámasztása. A munka eredménye a tájékoztató, amely a befektetőknek hiteles képet ad a társaság helyzetéről ezzel megalapozva befektetési döntésüket. A tájékoztatót tehát a kibocsátó és a vezető szervező együtt készíti el és írja alá, és tartalmáért mindketten egyetemlegesen felelnek.

A due diligence és a tájékoztató szerepe a tranzakcióban tehát a befektetők informálása, és ezért maximálisan objektív kell legyen. Emiatt általában nem alátámasztható állítások, vélemények, előrejelzések nem fordulhatnak elő, vagy ha előfordulnak, akkor vastag betűvel írt figyelmeztetés hívja fel az információ szubjektív jellegére a figyelmet.

Közhasznú társaság

A közhasznú társaság alapítása

Több tag esetén társasági szerződés, egy tag esetén alapító okirat elkészítése szükséges. Mindkettőnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme mind a közhasznú, mind a kiegészítő vállalkozási tevékenység pontos meghatározása.

Társasági szerződés/alapító okiratnak tartalmaznia kell

a társaság cégnevét és székhelyét; a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; a társaság tevékenységi körét (meg kell határozni társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet) a cégjegyzés módját; a társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; a szavazati jog mértékét; az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; felügyelő bizottság tagjait; könyvvizsgáló személyét; a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyon közhasznú célra való fordításának módját.

A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

A közhasznú társaság bejegyzése: a közhasznú társaság székhelye

Cournot modell

A tökéletlen összejátszás egy lehetséges kvóta-vezérelt modellje. Duopól változatban két azonos gazdasági jellemzőkkel leírt vállalat egymást figyelve hozza meg kibocsátási döntését, miközben a másikról teljes döntési függetlenséget feltételeznek.

Államadósság

A költségvetési hiányt elvileg és gyakorlatilag is többféle módon lehet finanszírozni. A költségvetési hiány finanszírozásának két alapvető eszköze van. A hiány monetizálása, ami azt jelenti, hogy valamilyen pénzteremtő bankművelet eredményeként a hiányfinanszírozás mértékével megnő a belföldi pénzmennyiség. A hiány monetizálásának megítélésében kardinális kérdés a gazdaság pénzkeresletének alakulása. Amennyiben a hiány finanszírozására teremtett pénz mennyisége nem haladja meg a pénzkeresletet, úgy ez a finanszírozási mód infláció nélkül járható út.

A tranzakciós pénzkeresleti komponens növekedése nem konvertibilis valuták esetében tekinthető a jegybanki pénzteremtő hitelfinanszírozás esetén olyan tényezőnek, amely nem okoz zavarokat a pénzstabilitásban. A spekulációs pénzkeresleti komponens (különösen fejlett tőkepiacok esetében) nem jelent stabil hátteret a hiány monetizálásához. Ebben az esetben a pénzkereslet csökken és erősödik az egyéb finanszírozási instrumentumok tartása. A finanszírozási instrumentumok helyettesíthetőségéhez hasonló eredménnyel jár a konvertibilis (különösen a teljesen konvertibilis) fizetőeszközzel megvalósított hiány monetizálás.

A monetizálás alapesetben történhet a jegybank által nyújtott hitelből. Ez a monetáris bázis, a jegybankpénz mennyiségét úgy növeli, hogy e hitelnek tényleges pénzügyi terhe nincs, sőt tényleges visszafizetési kötelezettsége sincs. Mivel a pénzkereslet és pénz kínálat meg nem felelése ebben a helyzetbe fokozott veszély, így az infláció, annak ingadozása és a gazdasági szereplők (közöttük a kormányzat) pénzillúziója komoly

Deficit

A gazdasági elemzésekben különböző deficit-fogalmakkal találkozhatunk. A nemzetközi gyakorlatban a következőket alkalmazzák:

Teljes deficit

Pénzforgalmi szemléletű ill. eredményszemléletű. Hívják bruttó deficitnek is. A kiadási oldalon tartalmazza az államadósság kamatterheit és törlesztését vagy államkötvény-visszavásárlást és a tárgyévi pénzmaradvány-növekedést is. Bevételi oldalon elszámolja a hitelfelvételt és/vagy az államkötvény-kibocsátást, valamint a pénzmaradványok felhasználását is. Gazdasági elemzésre nem igazán alkalmas.

Elsődleges egyenleg

A kamatterhek nélküli kiadások, a hitel és privatizációs bevételek nélküli, ún. elsődleges bevételek különbsége. A bevételek között a szokásos jövedelemcentralizációs csatornákból származó tételeket tartalmazza (pl. adó- és járulékbevételek, de a kamatbevételek nem tartoznak ide). A kiadások között nem szerepelnek a finanszírozással kapcsolatos tételek, tehát az adósságszolgálati kamatkiadások, a jegybankkal kapcsolatos elszámolások. Lényegében azt mutatja meg, hogy mennyi lenne a hiány, ha nem lenne államadósság. Erre az egyenlegre van legközvetlenebb hatása a fiskális (költségvetési) politikának, tehát ez az az egyenleg, amit az aggregált keresletre történő hatással meg tudunk változtatni.

GFS (Government Financial Statistics) egyenleg

Kiszűrik mindkét oldalon a tőkejellegű pénzmozgásokat. Az összes bevétel nem tartalmazza sem a nemzetközi, sem a hazai piacon felvett hiteleket, de figyelembe veszi a privatizációs bevételeket. A kiadások között nem szerepelnek a törlesztések, értékpapír-visszavásárlások. Ez az egyenleg tehát a

Értékvesztés

A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:

függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Az értékelés szempontjai:

milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája, a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb. a mérleg készítéskori piaci érték a mérvadó.

Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek):

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.

Készleteknél:

A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint

Fiskális

A fiskális (költségvetési) politika lényege az, hogy a kormányzat az adókkal, a kormányzati termék-, szolgáltatás és munkaerő vásárlásokkal és a transzfer-kifizetésekkel megpróbálja befolyásolni a gazdaságot, nevezetesen az output színvonalát és összetételét (a fogyasztási és beruházási javak közötti megoszlását), az árszínvonalat, a munkanélküliség rátáját és egyéb makroökonómiai változókat.

Foglalkoztató

bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, a munka törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó, a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munkarehabilitáció (a továbbiakban:

Segítő családtag

Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.

Kereskedelmi kötvény

A kereskedelmi kötvények (commercial paper) a váltók és a kötvények között helyezkednek el. Közgazdasági értelemben nem kötvények, mivel rövid távra bocsátják ki őket. A váltótól az különbözteti meg őket, hogy nagy mennyiségben, azonos jogokat biztosítva (lásd: értékpapír-sorozat) standardizáltan bocsátják ki őket. Magyarországon a kereskedelmi kötvények kibocsátására az ad lehetőséget, hogy a törvény szövege nem határoz meg a kötvényekre minimális futamidőt. Így első osztályú adósok számára éven belüli lejárattal is lehetővé vált a banki hiteleknél olcsóbb forrásbevonás.

23 / 24« Első...10...2021222324