Econom.hu » forint

Tízmillió forintos bírságot kapott az Erste Bank

admin — Tue, 01 Nov 2011 11:21:22 +0000

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azért szabott ki bírságot, mert a hitelintézet a végtörlesztési űrlapjában “tévesen” tüntette fel, hogy az ügyfeleknek “az igény bejelentésére december 30-ig egyszer van lehetőségük.”

A felügyelet megtiltotta a kifogásolt szövegrész alkalmazását, amely álláspontja szerint súlyosan sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Az Erste Banknak tájékoztatnia kell a fogyasztókat, akik már adtak be kérelmet, hogy végtörlesztési igényüket 2011. december 30-ig akár többször is benyújthatják, és ennek teljesítését november 5-ig igazolnia kell a felügyelet felé.

A közlemény szerint a hitelintézethez 2011. október 8-ig 2.432 darab, az ügyfelek által aláírt végtörlesztési igénybejelentés érkezett be. A PSZÁF azután indított fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálatot az Erste banknál, hogy október 4-én próbavásárlást végzett a hitelintézetnél.

Korábban a felügyelet több banknál is végzett próbavásárlást, illetve hatósági vizsgálatot a végtörlesztéssel kapcsolatban. A Volksbankot 50 millió forintra bírságolta, mert annak űrlapjában az szerepelt, hogy ha az Alkotmánybíróság a fix árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt visszamenőlegesen megsemmisíti, a fogyasztó vállalja, hogy a fix és a piaci árfolyam közti különbözet összegét haladéktalanul megfizeti a banknak.

Az OTP végtörlesztésnél alkalmazott űrlapját is tanulmányozza a felügyelet. A hitelintézet arról nyilatkoztatja az ügyfeleket, hogy a kérelmezett részleges vagy teljes

Végtörlesztés: ilyen trükköket vetnek be a bankok

admin — Wed, 26 Oct 2011 10:05:51 +0000

Egyre többen panaszkodnak arra, hogy már az ügyintézés első lépcsőfokánál elakadnak.

Ide a pénzt!

Kiterjesztenék a végtörlesztés lehetőségét azokra is, akik devizában törlesztik a hitelüket – ezt Rogán Antal nyilatkozta a TV2-nek. Az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke azt ígérte, hogy megvizsgálják, kinek jelent kockázatot az árfolyamingadozás.

Közben egyre több ügyfél panaszkodik a bankokra. Többek szerint nehezítik a végtörlesztést – hangzott el a Duna Híradóban. Például azzal, hogy sokszor nem veszik fel a telefont, vagy ha igen, akkor is csak felületes információt adnak.

A napokban több internetes fórum is létrejött, ahol a devizahitelesek megoszthatják egymással problémáikat, a bankokkal szembeni rossz tapasztalataikat.

Nagyon sokan arra panaszkodnak, hogy rendre elutasítják végtörlesztési igényüket. Mások azt mondják, hogy nem tudják svájci frank alapú hitelüket forint alapúra váltani.

Doubravszky György, a Hiteltársulás alapítója a Híradónak elmondta: a devizahitelek forintra való átváltására hozta létre a közösséget. A civil szervezet célja, hogy összegyűjtsék a devizahitelesek igényeit és egységesen lépjenek fel a bankokkal szemben. Az alapító szerint, ha egy elég nagy csapat jön össze, elég nagy hitelkerettel, akkor még a nagy bankok is tárgyalóasztalhoz fognak velük ülni.

A társulásnak már 150 tagja van,

Európa egyenes úton van a káosz felé – Jim Rogers interjú

admin — Thu, 13 Oct 2011 20:44:32 +0000

Európa egyenes úton van a káosz felé, ezt a háborúkkal is fenyegetõ folyamatot csak az tartóztathatja fel, ha hagyják becsõdölni a rosszul mûködõ bankokat és a rosszul mûködõ országokat. Viszont, ha nem hagyják- például – Görögország tekintetében az államcsõdöt, annak mintegy öt év múlva igazi katasztrófa lesz a vége Európában. Szerinte a lehetõ legrosszabb forgatókönyv szerint fognak alakulni a dolgok Európában, és ezért a politikai elit valamint a központi bankok a legfőbb felelősök.

Jim Rogers

A világ egyik legelismertebb globális befektetője, Jim Rogers a közép-európai térségről, azon belül Magyarországról nagyon negatív képet fest, szerinte a befektetőknek kerülniük kell ezt a térséget, mert nem kizárt, hogy a régióban komoly zavargások törnek ki, országok fognak egymásnak feszülni. A Concorde Alapkezelõ által jegyzett internetes portál, az Alapblog számára adott exkluzív interjúban ugyanakkor jelezte:bár érez fantáziát a magyar mezőgazdaságban, de szerinte ennek kiaknázásához sürgõsen liberalizálni kell a agrárterületekkel való kereskedelmet, be kell engedni a külföldi szakértõket, technológiákat sõt a külföldi munkaerõt, akár parasztokat is, mert mind e nélkül nem fog tudni semmit sem profitálni Magyarország a földből, mint természeti kincsbõl. Ugyanakkor Rogers megértéséről biztosítja az interjúban a magyar kormány törekvését, hogy mindenáron szabadulni akar az államadósságtól, hogy akadályozza a társadalom

LETSystem: a Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

admin — Mon, 10 Oct 2011 17:58:49 +0000

Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.

A pénz lényegében mindig eltűnik, amikor elfolyik Öntől és ha egyáltalán előfordul olyasmi, hogy mégis visszaforog valahogy az Ön jövedelmébe, akkor ez teljesen a véletlen műve. Mivel az Ön forrásai nem egészen megbízhatók, Önt általában a hordójában lévő víz szintjének magassága foglalkoztatja, és így van ezzel mindenki más is. Úgy tűnik, senki sem igazán elégedett ezzel a szinttel. Amikor Ön egy másik emberrel cserél, akkor a víz az egyik hordóból a másikba folyik. Itt mindenki csak magával törődik. Csak egy bolond gondolhatja, hogy talán másként is lehetne.

Rettegnek a magyar lépéstől az osztrák bankok

admin — Sat, 01 Oct 2011 20:44:55 +0000

A devizahitel és a végtörlesztés manapság Ausztriában is slágertéma, igaz, másként mint Magyarországon. 175 milliárd euró, azaz mintegy 50 ezer milliárd forint – összesen ennyi devizahitel-állományon ülnek ma az osztrák bankok. Ennek harmada hazai, ausztriai hiteleseknél, kétharmada pedig Közép-és Kelet-Európában van. Ez az adat is magyarázza a hangos osztrák reakciókat a magyar végtörlesztésről hozott döntésre. Az osztrák kormányzat és a magyar leánycégeiken keresztül érintett ausztriai pénzintézetek kezdettől tiltakoznak a rögzített árfolyamú végtörlesztésről hozott magyarországi döntés ellen.

Raiffeisen óriásplakát Ausztriában

Ha Közép-Európa a téma, akkor a végtörlesztésről hozott budapesti kormánydöntés nyomán Magyarországról esik a legtöbb szó. Emellett a régióról általánosságban is beszélnek, hiszen az osztrák bankok Magyarország mellett, Romániában, Ukrajnában és mindenütt nagy mértékben jelen vannak – mondta el a befolyásos német gazdasági lap, a Handelsblatt bécsi tudósítója, Stefan Menzel a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Az újságíró azonban hozzátette, az Ausztrián belüli devizahitelezéssel is akadtak gondok, az osztrák pénzintézetek pedig egyre nagyobb nyomás alatt vannak.

Osztrák családokat is veszélyeztet az erős frank

Stefan Menzel elmondta, a bankok Ausztriában indították el a devizaalapú hitelezést, majd azt kiterjesztették Közép-Kelet-Európára, így Magyarországra is. A svájci frank erősödése utáni helyzet nemcsak, mint a keleti országok

Balatoni korona: helyi pénzt bocsátanak ki Veszprémben

admin — Wed, 21 Sep 2011 05:54:43 +0000

Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere. Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd.

Balatoni Korona

Elmondta: csatlakozott a kezdeményezéshez Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.

Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez az alaptőkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba.

Hangsúlyozta, hogy a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában “készpénzt helyettesítő utalvány”. A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen egy az egyben – mondta a banki szakember.

Korábban elmondta: a helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell

Székely sic a soproni kékfrank mintájára

admin — Fri, 16 Sep 2011 17:17:29 +0000

A soproni kékfrank mintájára sic néven pénzhelyettesítő utalványok bevezetését tervezik Hargita megyében – írja a Krónika című kolozsvári napilap szerdai számában. „A sic helyi pénz a cserekereskedelem katalizátora lehet, ami élénkíti a gazdaságot” – mondta el a napilapnak a székely pénz ötletgazdája, a tusnádi Éltes Zoltán, hozzátéve, hogy közösségi pénzintézet létrehozását tervezik, amelynek tagjai magánszemélyek és vállalkozók egyaránt lehetnek majd.

Ebbe a zárt társaságba legkevesebb száz euró (27 ezer forint) befizetésével lehet majd belépni, és a tagok egymás között az üzletkötésekben és vásárláskor is a pénzhelyettesítő utalványokat, az úgynevezett sic pénzeket használnák. A tervezett Siculorum-Bes pénzintézetnek 17 alapító tagja van, akik szombaton, augusztus 27-én tartanak egyeztető ülést a tennivalókról. A hivatalos alakuló ülésre szeptember végén kerül majd sor, addigra remélik, hogy legkevesebb százötvenen csatlakoznak a kezdeményezéshez. A helyi fizetőeszköznek egyébként már hagyománya van Európában, az első és leghíresebb a svájci wir, amely 1934 óta létezik. Sopronban tavaly májusban bocsátották ki a kékfrankot, amelyet egy év után már több mint ötszáz üzlet és vállalkozás fogad el fizetőeszközként.

Forrás: MTI

Jegybanki kezdeményezés a pénzhamisítás ellen

admin — Wed, 14 Sep 2011 18:11:31 +0000

A Magyar Nemzeti Bank megújította a bankjegyek ill. érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelmét szabályozó rendeleteit. A jegybank célja, hogy növekedjen a forintbankjegyek hamisítás elleni védelme, és hogy a forgalomban lévő forintbankjegyek minősége megfelelő maradjon.

UV vízjel a 20 000 forintoson

A Magyar Nemzeti Bank törvényben rögzített feladata, hogy a gazdaságot megfelelő mennyiségű és minőségű készpénzzel lássa el. A jegybank kiemelt figyelmet fordít a bankjegyhamisítás elleni küzdelemre valamint a tudatos készpénzhasználatra.

A jegybank ezért módosította azt a két MNB-rendeletet, amelyek a bankjegyek ill. az érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelem technikai feladatait szabályozzák. Az új rendeletek elősegítik a jegybank által bevizsgált bankjegyvizsgáló gépek elterjedését, s így 2017-ig a bankjegyvizsgáló gépekkel ellenőrzött bankjegyek aránya a készpénzforgalomban jelentősen nő. Az MNB várakozásai szerint ez a lépés elősegíti majd a forgalomban lévő készpénz minőségének emelkedését.

A Magyar Nemzeti Bank ezenkívül a hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében arra kötelezi a hitelintézeteket és a postát, hogy nagyobb készpénzforgalmat lebonyolító pénztáraikat 2017-ig fokozatosan UV-A/C bankjegyvizsgáló lámpákkal lássák el. Jelenleg ugyanis a bankjegyvizsgáló gépek mellett a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló segédeszközök használata.

Lehetséges hatékonyabb adóbehajtás

admin — Wed, 07 Sep 2011 20:53:56 +0000

A Levegő Munkacsoport üdvözli a kormányzat nemrég bejelentett szándékát az adóbehajtás hatékonyságának javítására. A gazdasági élet meghatározó szereplőivel egybehangzóan a civil szervezet is elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországon óriási az adócsalások, adóelkerülések mértéke. Különösen érthetetlen, hogy az elmúlt években a mindenkori kormányzat az egyszerűen, könnyen kivitelezhető, de a fekete- és szürkegazdaságot jelentősen visszaszorítani képes intézkedéseket sem hozta meg. Tekintettel a hatalmas államadósságra, valamint a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) és a gazdaság súlyos helyzetére, ez a helyzet immár valóban tarthatatlanná vált – állapította meg a Levegő Munkacsoport, és egyúttal konkrét javaslatokat is tett a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek írt levelében.

Az adócsalások, adóelkerülések egyik leggyakoribb módja, hogy céges költségként számolják el a személygépkocsik fiktív, illetve magánhasználatát, ami évente 1200–1500 milliárd forintot tesz ki (azaz ennyi adót, járulékot kellene az érintetteknek befizetniük, ha a személygépkocsik magáncélú vásárlását, használatát adózott jövedelmükből számolnák el, illetve ha nem számolnának el fiktív kilométereket). Hasonló jelenségek más uniós országokban is előfordulnak, de Magyarország – az Európai Bizottság Adóügyi Főigazgatósága megbízásából készült tanulmány szerint – e tekintetben a legrosszabbak közé tartozik. Ez az adócsalás ráadásul társadalmilag is rendkívül igazságtalan, mivel a lakosság leggazdagabb 30 százalékának jut az így elcsalt összeg csaknem 80 százaléka.

Immateriális javak értékcsökkenése

admin — Thu, 13 Jan 2011 14:43:49 +0000

Terv szerinti értékcsökkenés

Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év

Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)

Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha

a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a