Követelések

A követelések helye a számlakeret-tükörben:

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 321. Követelések az anyavállalattal szemben 322. Követelések a leányvállalattal szemben 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben 324. Követelések a társult vállalkozással szemben 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 35. Adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Egyéb adott előlegek 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól 359. Adott

Rendkívüli bevételek és ráfordítások

A rendkívüli műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben:

98. Rendkívüli műveletek bevételei 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke 983. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több 984. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke 985. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege 986. Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege 988. Tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség összege 987. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek

A rendkívüli műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben:

88. Rendkívüli műveletek ráfordításai 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke 882. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke 883. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb 884. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke 885. Átalakuláskor az átalakult társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke 886. Beolvadáskor a jogelőd gazdasági társaságban lévő részesedés nyilvántartás szerinti értéke 887. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a nyilvántartás szerinti érték 888. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege

Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai

A pénzügyi műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben:

97. Pénzügyi műveletek bevételei 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 975. Forgóeszközök között kimutatott befektetés, értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek 979. Egyéb pénzügyi bevételek

A pénzügyi műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben:

87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 875. Forgóeszközök között kimutatott befektetés, értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége 876. Átváltási, értékeléskori árfolyamveszteség 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak 878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások

A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai helye az eredmény-kimutatásban:

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13 + 14 + 15 + 16 + 17) 18. Befektetett pénzügyi

Céltartalék számvitele

A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben:

42. Céltartalékok 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 429. Egyéb céltartalékok

A céltartalékok helye a mérlegben:

E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék

Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.

Amennyiben az előző üzleti év végéig

Kötelezettségek

A kötelezettségek helye a számlakeret-tükörben:

43-47. Kötelezettségek 43. Hátrasorolt kötelezettségek 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 476. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 442. Átváltoztatható kötvények 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 451. Rövid lejáratú kölcsönök 452. Rövid lejáratú hitelek 453. Vevőktől kapott előlegek 454. Szállítók 455. Beruházási szállítók 456. Faktoring tartozások 457. Váltótartozások 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 461. Társasági adó elszámolása 462. Személyi jövedelemadó elszámolása 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 467. Fizetendő általános forgalmi adó 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 469. Helyi adók elszámolásai számla 471. Jövedelem elszámolási számla 472. Fel nem vett járandóságok 473. Társadalombiztosítási kötelezettség 474. Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek 475. Vagyonkezelő

Kiskereskedelem

A kiskereskedő a végső fogyasztó számára értékesítő vállalkozó. Az áruk és a szolgáltatások túlnyomó többsége üzleteken keresztül talál vevőre, de elterjedtek a bolt nélküli kiskereskedelmi formák is, mint a lakáson való eladás, az automaták használata, a csomagküldő kereskedelem és az on-line értékesítés.

A bolti kiskereskedelem szervezetei:

Kiskereskedelmi piacok – Történelmileg az árusítás legfontosabb formái voltak, és több helyen ma is fontos szerepük van a piacoknak, amelyeket leginkább a friss élelmiszer beszerzése érdekében keresnek fel a vevők. Kisboltok – A kereskedelmi üzletek széles köre tartozik ide. Legtöbbször az ún. kényelmicikk-boltok vevőiként vásárolunk. Ezek olyan kisméretű boltok, amelyek a lakókörzetek közelében helyezkednek el, hosszú ideig tartanak nyitva, korlátozott számú, de gyorsan mozgó napi cikkeket forgalmaznak. Viszonylag magas áraikat elfogadják az emberek, akik hajlandóak megfizetni azt, hogy gyorsan és kényelmesen bonyolítják le a napi bevásárlást. Szaküzletek – Szaküzletek a ruházati boltok, a sportboltok, a bútorüzletek, a virágkereskedések, a könyváruházak stb. Kevés termékvonalat, de ezen belül mély választékot tartanak. Több szaküzlet van, amely egyetlen termékvonalra szakosodik. Az eladók ismerik a termék használatának módját, a vevők elvárásait és az eladási technikákat. Törzsvevőik aránya magasabb az egyéb kereskedelmi egységek átlagos értékeinél. Rendszerint magas haszonkulccsal dolgoznak. Áruházak – Az áruház több termékvonalat árusító

Gravitációs modellek

A logisztikai tevékenység végső stádiumában a vásárló számára biztosítjuk a termék, illetve a szolgáltatás elérhetőségét. A területválasztás keretében a menedzsment eldönti, hogy kereskedelmi tevékenységét az ország melyik földrajzi területére összpontosítja. Egy terület kereskedelmi vonzereje a kereslet és kínálat kölcsönhatásának függvénye.

A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áruk mellett a tartós fogyasztási cikkek, autók, utazások, banki és egyéb szolgáltatások forgalma közvetlenül függ a vásárlóerőtől. A kereskedelmi potenciált olyan viszonyszámmal minősítjük, amely egyszerre számol a kereslet és a kínálat területi jellemzőivel. A kiskereskedelmi telítettség indexe:

, BPI: területi vásárlóerő-index, S: területen található üzletek alapterülete.

A körzet-meghatározásnál az adott földrajzi régión belül keressük a legígéretesebb területet úgy, hogy figyelembe vesszük egyrészt a kereskedelmi zónák kiterjedését, másrészt pedig az egyes kereskedelmi területek növekedési potenciálját. A kereskedelmi zóna a bolt vonzáskörzete, az a földrajzi terület, ahonnan a vevők érkeznek. A kiskereskedelmi földrajzi módszerei közül az ún. gravitációs modellek alapján közelíthetünk a kereskedelmi zóna meghatározásához. Eszerint két város között meghatározható a kereskedelmi töréspont, amely megmutatja, hogy mekkora a piaci szereplők relatív vonzereje a fogyasztókra. Töréspont modell képlete:

, D: távolság A és B település között, PA: A város lakosainak száma, PB: B város lakosainak

Márka

A márka olyan árujelzés, amely alkalmas valamely gazdálkodó szervezet vagy személy áruinak, illetve szolgáltatásainak megkülönböztetésére. A márka lehet név, jelzés, forma, dallam, szimbólum vagy mindezek kombinációja. A márka a termék vagy a vállalat azonosítására szolgál a konkurencia ellenében.

A márkához való kötődésnek sem a megteremtése, sem a megtartása nem megy automatikusan. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a gyártók, akik alacsony érdekeltségű termékfajtákat állítanak elő. Amíg a magas érdekeltségű cikkeknél nem valószínű, hogy a fogyasztó új márkákat próbálna ki, addig a hétköznapi cikkeknél minden további nélkül válthat a vevő, ha változatosságra vágyik.

A márka jelentősége miatt gyakran jogi eszközökkel teszik kizárólagossá használatát. A védjegy jogi védelmet biztosító megkülönböztető jelzés. A jogi oltalom védi az eladónak azt a jogát, hogy a márkanevet vagy márkajelzést kizárólagosan használhassa. A márka és a védjegy mellett más eszközei is vannak a vállalatnak arra, hogy termékét megkülönböztesse a konkurencia azonos jellegű kínálatától. Az egyik ilyen eszköz a design, a másik pedig a csomagolás.

A design-t a köznyelvben ipari formatervezésként emlegetik, utalva arra, hogy a design célirányos tevékenység, amely konkrét technikai problémákra megvalósítható megoldásokat dolgoz ki. A design tartalma lényegesen szélesebb, mint a termék megfelelő formájának kialakítása. A design egyfajta kommunikáció, amelynek

Piacszegmentálás

A piacszegmentálás a piac megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárás. A piac homogén keresleti sajátosságokat mutató csoportjai a szegmentumok, a piaci részek. Nincs kizárólagos szabály a szegmentumok kialakítására, de ésszerű elvárás, hogy a szegmens legyen elég nagy, elérhető, stabil és nyereséges.

A piac nagyságát az határozza meg, hogy gazdaságosan lehessen vele foglalkozni. Az elérhetőség szempontja azt jelenti, hogy a szegmens mind a csoportképzés előtt, mind utána megközelíthető legyen. Stabilitás szerint a szegmens legalább addig létezzen, amíg dolgozni kívánunk vele. A nyereségesség pedig az az alapvető szempont, amiért egyáltalán marketinges szempontból foglalkozni érdemes a szegmenssel. A piacszegmentálás fázisai

A piac felmérése, keresletelemzés – A piac méretének, típusának és főbb sajátosságainak a meghatározása. Ennek során a kutató mind az aktuális, mind a jövőben bekövetkező tendenciák feltárására kísérletet tesz. Szegmentálás – Szegmensképző változók kiválasztása és a piac részekre osztása. Ekkor a fogyasztói vagy a szervezeti vevők sokaságát homogén csoportokra bontjuk. Az alcsoportok létrehozásához csoportképző változókat használunk. A kulcsváltozók többfélék lehetnek. Feltevésünk szerint minden piac különböző igényekkel és elvárásokkal rendelkező vevőcsoportokból áll – minél pontosabban azonosítjuk a csoportra jellemzőket, annál könnyebb lesz a termékváltozatokat megtervezni és a kiválasztott célpiacnak értékesíteni. Minél több változót vonunk be a vizsgálatba,

Árpolitika

A vállalati gazdálkodás legfontosabb kategóriája az ár. A tényleges ár a piacon alakul ki és azt fejezi ki, hogy a vevő mennyit ismer el azokból a ráfordításokból, amelyek a termékre a piacra lépésig rakódtak. A vállalatnak a gazdálkodás külső és belső feltételeit mérlegelve kell árpolitikáját kialakítani (kínált termék árának megállapítása, piaci árváltozásokra való reagálás).

Árpolitikai célok

1. Túlélés (olcsóbban adja a terméket a szokásosnál, célja a gyors profitszerzés) 2. Profit maximalizálása 3. Árbevétel maximalizálása 4. Forgalom növelése 5. Piaci részesedés növelése, megtartása 6. Piac lefölözése

Fedezeti pont: a költségek és az ár kapcsolatát fejezi ki. Fedezeti pont= teljes állandó költség / (ár-egységnyi termékre jutó változó költség)

A vevők jellemző ármagatartásai : a vevők általában alacsonyabb ár mellett több terméket vásárolnak, magasabb ár mellett kevesebbet, tehát fordított arányú a kapcsolat. Az ármozgásokra bekövetkező kereslet változásokat a vevők árérzékenysége határozza meg.

Árérzékenységet befolyásoló tényezők :

a termék egyedisége helyettesíthetőség (ha van helyettesítő termék, akkor nagyobb az árérzékenység) összehasonlítás bonyolultsága költekezés mértéke (mennyire jelent a vásárlás nagy kiadást) az ár-minőség kapcsolat (jelenti-e a magas ár a jó minőséget?) raktározhatóság (diszkont termékek esetében az alacsony ár növeli a keresletet)

Árdifferenciálásnál ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a különböző vevőknek