VIBER

A valós idejű bruttó elszámolás (Real Time Gross Settlement – RTGS) lényege, hogy a kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól, a könyvelés tételenként, folyamatosan és valós időben zajlik. A bruttó rendszerek általában jegybanki számlavezetési szolgáltatásra épülnek. A VIBER is egy olyan bruttó elvű kiegyenlítési rendszer, amelyben a fizetési megbízások feldolgozása és végleges kiegyenlítése folyamatosan zajlik az érintett résztvevők valós idejű értesítése mellett. A teljesítésre beküldött fizetési megbízásokat – meglévő fedezet esetén – az MNB azonnal teljesíti, és erről a rendszer értesíti a megterhelt és jóváírt bankokat.

Magyarországon a VIBER-t a sürgős, tipikusan nagy összegű, bankközi fizetési megbízások elszámolása és kiegyenlítése érdekében hozták létre. A VIBER 2000 márciusától opcionálisan, júliustól kötelezően teljesíti a bankok ügyfeleinek sürgős, nagy összegű megbízásait is. A kisösszegű fizetések lebonyolítása továbbra is a BKR-ben történik. A VIBER üzenetközvetítő hálózata a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Tele-communication – több országra kiterjedő, üzenetközvetítő kommunikációs rendszer). A VIBER közvetlen tagjai azon bankok és egyéb intézmények, amelyek az MNB-nél számlát vezetnek, és a fizetési megbízásokat saját interfészük segítségével fogadni és küldeni tudják.

A VIBER-t úgy alakították ki, hogy már indulásakor adottak voltak a jövőbeli csatlakozás technikai feltételei a közös európai

Nemzetgazdaság

A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége.

Egy nemzet tagjai javakat (termékeket és szolgáltatásokat) állítanak elő. Ugyanakkor nemcsak termelnek, de fogyasztanak is. Zárt gazdaságban (amely inkább csak a közgazdasági elmélet szintjén létezik), legfeljebb annyit lehet fogyasztani, amennyit az adott nemzet megtermelt. Nyitott gazdaságban (ilyen a világ államainak többsége) lehet kevesebbet fogyasztani a megtermelt mennyiségnél (ilyenkor megtakarítás keletkezik), de lehet többet is. Utóbbi esetben a különbözetet (olyat is elfogyasztunk, amit nem is termeltünk meg) más államoktól kell beszerezni, vagyis importálni kell.

A gazdaság teljesítményét alapvetően két mutatóval lehet mérni. A GDP (Bruttó Hazai Termék) összegzi az adott ország területén megtermelt javak értékét, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű állampolgárok állították elő azokat. A GNP (Bruttó Nemzeti Termék) összegzi egy adott ország állampolgárai által előállított javak értékét, függetlenül attól, hogy mely ország területén állították elő azokat.

A közgazdasági alapösszefüggés szerint: GDP = C + I + G + NX, ahol C a fogyasztást, I a beruházásokat, G a kormányzati vásárlásokat, NX pedig a nettó exportot jelöli. Utóbbi lehet negatív is, amennyiben az import nagyobb, mint az export. Az összefüggés egyértelmű: amit a nemzetgazdaságban megtermelnek (GDP), azt vagy elfogyasztják (C),

Közösségi adószám

Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni.

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot.

A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem.

Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:

cégbejegyzésre kötelezett adózók a „Cégbejegyzési kérelem” cégbíróságra történő benyújtásával, vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végezni kívánók a „ Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához” elnevezésű nyomtatványnak a jegyzőhöz történő benyújtásával, közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók (pl. adószámos magánszemélyek) a hatályos ’101, ’201 jelű adatbejelentő lap benyújtásával kérhetik a közösségi adószám megállapítását.

Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni.

Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar

Bretton Woods-i rendszer

A II. Világháború utáni pénzügyi kapcsolatok rendezésének elveit 1944-ben az Egyesült Államokban lévő Bretton Woods-ban rögzítették., ami után az egész rendszer a nevét kapta. A rendszer fő vonásai:

A tőkés világgazdaság devizáit a dollárhoz kapcsolták. A tőkés országok devizáinak paritását az arany mellett a dollárral szemben is rögzítették. A dollár alapul szolgált a különböző nemzeti devizák összehasonlításához. Az aranynak rögzített dollárára volt. A dollár aranyra való beválthatósága – a külföldi központi bankok számára – jelentette az egész rendszer fő kapcsolatát az arannyal. A devizák egymásra történő átváltása rögzített árfolyamon történt. A tagországok devizáinak dollárra és aranyra való átváltási árfolyamát az IMF és az egyes kormányok közötti megállapodás alapján állapították meg. Ha egy bizonyos sávtól eltért az árfolyam, akkor a kormányok beavatkoztak. Fontos volt a devizák konvertibilitásának minél szélesebb körű biztosítása, amit a nyugat-európai országok 1958-ban tudták megvalósítani. A Bretton-Woods-i konferencia elhatározta, hogy létrehozza az IMF-t és a Világbankot. A dollár világpénz funkcióját az USA politikai, gazdasági fölénye biztosította, alapja a külkereskedelem hatalmas volumene, a nagyarányú amerikai tőkekivitel és a nagy amerikai aranytartalékok voltak. 1960-ban kiderült, hogy a Bretton-Woods-i rendszer nem megfelelő. A felerősödő valutaválság az egész rendszer meggyengülését jelezte.

A rendszer válsága

1950-es években a nyugat-európai

6 / 6« Első...23456