Áruk

Az áruk helye a számlakeret-tükörben:

26-28. Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. Közvetített szolgáltatások 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. Betétdíjas göngyölegek 281-287. Betétdíjas göngyölegek 281. Saját göngyölegek 282. Idegen göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

Az áruk helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 5. Áruk

Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.

Kereskedelmi áruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája:

raktári árukészlet (nagykereskedelemben), bolti árukészlet (kiskereskedelemben).

Közvetített szolgáltatások: a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron)

Anyagok

Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:

21-22. Anyagok 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

Az anyagok helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok

Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)

Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása:

Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek

Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben:

96. Egyéb bevételek 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevétel 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 969. Különféle egyéb bevételek

Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben:

86. Egyéb ráfordítások 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 865. Céltartalék képzése 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 867. Adók, illetékek, hozzájárulások 869. Különféle egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban:

III. (V.) Egyéb bevételek (+)

Ebből: visszaírt értékvesztés

VII. (VI.) Egyéb ráfordítások (–)

Ebből értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Egyéb bevételek [Szt. 77 § (1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek

Saját termelésű készletek számvitele

A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:

23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231-234. Befejezetlen termelés 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbevett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. Késztermékek 251-257. Késztermékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek

A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó

Értékpapírok számvitele

Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 37. Értékpapírok (Forgóeszközök) 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 372. Egyéb részesedés 373. Saját részvények, saját üzletrészek 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Az értékpapírok helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök III. Értékpapírok

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet, pl. lejárat, kibocsátók, stb. szerint, de pénzügyi szempontból az a csoportosítás a legjobb, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján határolja el.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.), áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek), részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.)

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, ame­lyeket a vállalkozó tartós jövedelem – éven túli – vagy

Ingatlanok számvitele

Az ingatlanok helye a számlakeret-tükörben:

12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Az ingatlanok helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési

Számlatükör

A számlakerettükör csak a legalapvetőbb könyvviteli előírásokat tartalmazza (kijelöli az egyes számlaosztályok tartalmát). Ezzel tág lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy az általános előírások és saját maguk által megfogalmazott számviteli politikájuk, valamint egyéb információs igényeik alapján kialakíthassák könyvviteli rendszerüket.

Az Szt. a számlakeret (számlakerettükör) célját úgy fogalmazza meg, hogy az:

egységes rendszerbe foglalja az eszközöket és a forrásokat, valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását, segítséget ad a számviteli tevékenység megszervezéséhez, biztosítja a beszámolóhoz szükséges alapinformációkat. SZÁMLATÜKÖR

1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113. Vagyoni értékű jogok

114. Szellemi termékek

115. Üzleti vagy cégérték

117. Immateriális javak értékhelyesbítése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület, termőföld

122. Telek, telkesítés

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127. Ingatlanok értékhelyesbítése

128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek

137. Műszaki berendezések, gépek,

Egyszerűsített beszámoló

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:

IV. Fejezet

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott

Értékvesztés

A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:

függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Az értékelés szempontjai:

milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája, a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb. a mérleg készítéskori piaci érték a mérvadó.

Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek):

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.

Készleteknél:

A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint

2 / 212