|
|||||
Az ember bekapcsolja a tévét, a rádiót, szinte mindegy melyik pénzügyi hírműsorról van szó, és egymást érik az értékpapírokról, a kötvény- és árupiacok helyzetéről szóló elemzések, vélemények. Legtöbbször ezek a vélemények az adott elemzőnek a gazdasági kilátásokról alkotott rendíthetetlen véleményével együtt hangzanak el.
A helyi gazdaság fellendítésére és közösségépítésre szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök, amelyek már mind az öt földrészen megtalálhatóak. A minap arról számolt be a BBC, hogy a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak. 
David Walker, az amerikai kormányzati ellenőrzési hivatal korábbi operatív vezérigazgatója és volt főszámvevő komoly figyelmeztetést adott ki az adósságplafon megemelésére vonatkozó kompromisszumos megállapodás megkötését követően. „Kevesebb, mint három év múlva ott fogunk tartani, ahol ma Görögország, az adósság nemzeti össztermékhez viszonyított mértékét illetően,” mondta.
Az un. Egységes Európai Piac tervét illetően a döntés az 1985. júniusi milánói csúcsértekezleten született. Megteremtése érdekében a Bizottság előterjesztette a Fehér Könyvet, ami mintegy 300 feladatot tűzött ki, végrehajtási ideje pedig 1992. év december hó 31. A Fehér Könyv az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad és korlátlan mozgását tűzte ki célul. Eszerint az egységes európai piac érdekében fizikai, technikai és pénzügyi akadályok felszámolására van szükség. Fizikai akadályok megszüntetése A nemzeti határokon történő ellenőrzése megszüntetését jelenti. 1968. után a vámok eltörlése ellenére az áruk mozgásának ellenőrzését több okból is fenn kellett tartani. A közös külső vámok ellenére egyes tagországok eltérő nemzeti kvótákat alkalmaztak, melyeket eredetellenőrzés nélkül könnyedén ki lehetett volna játszani. Az egységes európai piac azt jelenti, hogy 1992. után a kvótákat már közösségi szinten alkalmazzák és kifelé egységesítik a különböző biztonsági, környezeti és eü. előírásokat. Az áruk mozgásának nyilvántartására számítógépes rendszert vezettek be. A határellenőrzés felszámolásával az állampolgárok a közösségen belül útlevél nélkül, szabadon utazhattak, letelepedhettek, tanulhattak, munkát vállalhattak. Ezt szabályozta a Schengeni megállapodás, melyet 9 tagország fogadott el. Az állampolgárok egyenlő jogokkal vehetik igénybe más országok szociális juttatásait. A Közösségen kívüli utazásokra egységes útlevelet vezettek be. Technikai akadályok megszüntetése A profitrepatriáláson keresztül a folyó fizetési mérleg romlását válthatja ki. A profitrepatriálás a belföldön működő, de külföldi tulajdonban lévő vállalatok nyereségének az anyaországba való hazautalását jelenti. Hogy ez mennyiben rontja a folyó fizetési mérleget leginkább attól függ, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg a gazdaság jövőbeni kilátásait. Minél kedvezőbbnek ítélik meg, a realizált nyereségnek annál magasabb hányadát forgatják vissza az adott ország gazdaságába. A belső tőkepiacon jelentős összegeket von el a hazai beruházások elől. Ennek lehet realitása, de csak akkor vezethet a belföldi beruházások lefojtásához, ha a gazdaság a teljes foglalkoztatottság mellett működik, és a fizetési mérleg tőkemérleg tételében létrejövő szufficitet a folyó fizetési mérleg deficitje nem egyenlíti ki. Ellenkező esetben a beáramló tőkét a megtakarítások növekedése kíséri, és a belföldi beruházások kiszorítása nem következik be. A multinacionális vállalatok révén megjelenő új termékek, marketingstratégiák növelik a lakosság fogyasztási hajlandóságát, ezáltal csökkennek a beruházások forrását jelentő megtakarítások. Nehezíti a helyi vállalkozói réteg kialakulását, a multinacionális vállalatok révén létrehozott hatalmas bevásárlóközpontok a helyi kisvállalkozások heves tiltakozását váltják ki. Akadályozza a kormányzatokat a hatékony monetáris politika folytatásában. Ha az országban fix árfolyamrendszer működik, akkor a monetáris politika csak kiszolgálja az árfolyamrendszert, alkalmazkodik Hozzájárulhat a nemzetközi fizetési mérleg stabilizálásához, a megfelelő szintű devizatartalék kialakításához. Ha egy ország folyó fizetési mérlege deficitet mutat, akkor ezt tőkeáramlás hiányában csak hitelfelvétellel, külső eladósodással lehet finanszírozni. Ezen külső eladósodás GDP-hez mért növekvő aránya restrikciós intézkedések meghozatalát, a gazdasági stabilitás iránti bizalom csökkenését, a belföldi pénz leértékelésére vonatkozó várakozások fokozódását vonja maga után. Külföldi tőkeáramlás esetén viszont mindez elkerülhető (a külső eladósodás), sőt ha a tőkeáramlás kellően nagy, lehetőség nyílik a külső adósság csökkentésére is. Hozzájárul a korszerű menedzseri kultúra, a vállalkozási tudás elterjesztéséhez, katalizátor szerepe van az új technológia meghonosodásában. Különösen fontos a külföldi tőke akkor, ha a befektetés olyan területre irányul, ahol az értékesítés export formájában külföldön történik. A világszerte elismert multinacionális vállalatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ország export-képességeinek javításához, a külső fizetési pozíció látványos javulásához különösen a fejlődő és a közepesen fejlett országokban. A piaci verseny erősödését, ezáltal alacsonyabb, vagy kevésbé emelkedő árak kialakulását eredményezi. A multinacionális vállalatok jelenléte elősegíti a gazdaság modernizációját, gyorsítja a szerkezeti átalakulást. Különösen akkor hasznos a külföldi tőke, ha a multinacionális vállalat beszállítóit a hazai vállalkozói szektor képezi. Ez azonban nem mindig lehetséges, hiszen a magas minőségi követelményeknek a hazai vállalkozói szektor nem mindig Az EMU a gazdasági integrációs formák olyan fejlett változata, amely az egységes belső piacon alapul, és amely magában foglalja a közös monetáris politikát, a szorosan egymáshoz igazított gazdaságpolitikákat. A világon eddig egyetlen nemzetközi integráció jutott el erre a szintre, az Európai Unió. [Palánkai, 2001] 1999. január 1-jén 11 európai uniós tagország létrehozta az Európai Monetáris Uniót (EMU) és egységes valutát vezetett be, az Eurót. A 11 ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Finnország) rögzítették valutaárfolyamaikat, egységesen alkalmazták az új valutát, valamint bevezették az egységes jegybanki kamatrátát, az egységes árfolyam-politikát és megállapodásuk tartalmazta a további növekedési szándékot is. Így 2000 decemberétől 12-ikként Görögország is csatlakozhatott. Ezeket az országokat együtt nevezzük Eurózónának. Az egységes valuta bevezetése több mint 300 millió EU polgárt érintett annak minden előnyével mind a fogyasztói mind pedig a vállalati oldalon. Az egységes belső piac működése folyamán egyértelműen felmerült az igény a továbblépésre, mivel a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egységes közös valuta. Az árfolyamok ingadozása megnehezíti a szabad tőkeáramlást, zavarja a közös mezőgazdasági politika végrehajtását, és megakadályozza az ipari piacot abban, hogy teljes egészében belső piacként működhessen. 1957. március 15-én a Római Szerződésben – melyet elsősorban  Önnek mi a véleménye?  Európai Unió  Adó, Államkötvény, Allokáció, arany, Árfolyam, Árindex, bank, banki, bankkártya, Bankrendszer, Biztosítás, Csekk, Deficit, euro, Európa, Európai Központi Bank, európai unió, Fiskális, Forgalmi eszköz funkció, Gazdaság, GDP, hitelezés, index, Infláció, kamat, Konvergencia, Kötvény, Központi bank, Monetáris politika, Monetáris rendszer, Mutató, Paritás, Pénzügy, Pénzügyi stabilitás, piac, piaci, Spekuláns, Technika, valuta A pénzügyi közvetítő rendszerek legfőbb feladata a deficites és a szufficites gazdasági alanyok közötti közvetítés. A makroökonómiai értelemben vett négy gazdasági alany csoport közül a háztartások jellemzően nettó megtakarítók, a vállalatok és az államháztartás pedig az esetek nagy többségében nettó hitelfelvevő. Ezen egyszerűsítésből kifolyólag végső soron a befektetési piac keresleti oldalán a háztartások, míg kínálati oldalán a vállalatok és az államháztartás állnak. Így a pénzügyi közvetítő rendszerek a nettó megtakarítók és a nettó hitelfelvevők között áramoltatják a szabad pénzeszközöket, és ezzel a megtakarításokat működőtőkévé alakítják, elősegítve ezzel a reálberuházások létrejöttét. A pénzügyi közvetítő rendszer segítségével a megtakarítások és a beruházási szükségletek lényegesen egyszerűbben találkozhatnak, mint a pénzügyi közvetítő rendszer megléte nélkül. A rendszer működőképességének természetesen van létjogosultsága, ugyanis a megtakarítók már régóta tudják, hogy érdemes a megtakarításaikat működtetni, a beruházni szándékozók pedig általában nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű forrással, ezért gondoskodniuk kell idegen tőke bevonásáról. A pénzügyi közvetítő rendszereket megkülönböztethetjük azáltal, hogy a tőkeáramlás közvetett vagy közvetlen. A közvetlen tőkeáramlás esetén a befektető saját maga hozza meg befektetési döntéseit, közvetítő intézmény nem kapcsolódik be a folyamatba. A közvetlen tőkeáramlás eszközei jellemzően a részvények és a kötvények, a tőkeáramlás színtere pedig a tőzsde. Emellett a közvetlen A költségvetési hiányt elvileg és gyakorlatilag is többféle módon lehet finanszírozni. A költségvetési hiány finanszírozásának két alapvető eszköze van. A hiány monetizálása, ami azt jelenti, hogy valamilyen pénzteremtő bankművelet eredményeként a hiányfinanszírozás mértékével megnő a belföldi pénzmennyiség. A hiány monetizálásának megítélésében kardinális kérdés a gazdaság pénzkeresletének alakulása. Amennyiben a hiány finanszírozására teremtett pénz mennyisége nem haladja meg a pénzkeresletet, úgy ez a finanszírozási mód infláció nélkül járható út. A tranzakciós pénzkeresleti komponens növekedése nem konvertibilis valuták esetében tekinthető a jegybanki pénzteremtő hitelfinanszírozás esetén olyan tényezőnek, amely nem okoz zavarokat a pénzstabilitásban. A spekulációs pénzkeresleti komponens (különösen fejlett tőkepiacok esetében) nem jelent stabil hátteret a hiány monetizálásához. Ebben az esetben a pénzkereslet csökken és erősödik az egyéb finanszírozási instrumentumok tartása. A finanszírozási instrumentumok helyettesíthetőségéhez hasonló eredménnyel jár a konvertibilis (különösen a teljesen konvertibilis) fizetőeszközzel megvalósított hiány monetizálás. A monetizálás alapesetben történhet a jegybank által nyújtott hitelből. Ez a monetáris bázis, a jegybankpénz mennyiségét úgy növeli, hogy e hitelnek tényleges pénzügyi terhe nincs, sőt tényleges visszafizetési kötelezettsége sincs. Mivel a pénzkereslet és pénz kínálat meg nem felelése ebben a helyzetbe fokozott veszély, így az infláció, annak ingadozása és a gazdasági szereplők (közöttük a kormányzat) pénzillúziója komoly A gazdasági elemzésekben különböző deficit-fogalmakkal találkozhatunk. A nemzetközi gyakorlatban a következőket alkalmazzák: Teljes deficit Pénzforgalmi szemléletű ill. eredményszemléletű. Hívják bruttó deficitnek is. A kiadási oldalon tartalmazza az államadósság kamatterheit és törlesztését vagy államkötvény-visszavásárlást és a tárgyévi pénzmaradvány-növekedést is. Bevételi oldalon elszámolja a hitelfelvételt és/vagy az államkötvény-kibocsátást, valamint a pénzmaradványok felhasználását is. Gazdasági elemzésre nem igazán alkalmas. Elsődleges egyenleg A kamatterhek nélküli kiadások, a hitel és privatizációs bevételek nélküli, ún. elsődleges bevételek különbsége. A bevételek között a szokásos jövedelemcentralizációs csatornákból származó tételeket tartalmazza (pl. adó- és járulékbevételek, de a kamatbevételek nem tartoznak ide). A kiadások között nem szerepelnek a finanszírozással kapcsolatos tételek, tehát az adósságszolgálati kamatkiadások, a jegybankkal kapcsolatos elszámolások. Lényegében azt mutatja meg, hogy mennyi lenne a hiány, ha nem lenne államadósság. Erre az egyenlegre van legközvetlenebb hatása a fiskális (költségvetési) politikának, tehát ez az az egyenleg, amit az aggregált keresletre történő hatással meg tudunk változtatni. GFS (Government Financial Statistics) egyenleg Kiszűrik mindkét oldalon a tőkejellegű pénzmozgásokat. Az összes bevétel nem tartalmazza sem a nemzetközi, sem a hazai piacon felvett hiteleket, de figyelembe veszi a privatizációs bevételeket. A kiadások között nem szerepelnek a törlesztések, értékpapír-visszavásárlások. Ez az egyenleg tehát a |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2024 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások