2010. január 3. Speciális kötvény konstrukciók esetén a sajátos feltételekből fakadóan további kockázatokkal kell szembenézni, például:
a call–kötvény, amelynek kibocsátója lejárat előtt egyoldalúan visszahívhatja a kötvényt; a jelzálogkötvény (pl. az USA-ban), amelyet az adós szintén előbb törleszthet, ezzel cash flow-beli bizonytalanságot okozva a befektetőnek; az átváltoztatható kötvény, amikor döntési lehetőségeink miatt további kockázatokat vállalunk.
2010. január 2. A kamatlábkockázat a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. Kétféle értelemben használjuk.
Az értékpapír saját kamatlábának kockázata a nominálisan nem rögzített kamatlábak ingadozásából fakad, például a változó kamatozású kötvények esetében. A piaci kamatláb változásának kockázata (szokás piaci kockázatnak is nevezni) a másodlagos forgalomban érdekes. A piaci kamatláb, és ezzel a jelenérték–számításnál alkalmazott diszkontfaktor változása ellentétesen hat az értékpapír jelenértékére. Ha tehát az értékpapír rögzített cash flow–jú, akkor a piaci hozamok emelkedése csökkenti, az elvárt hozamok csökkenése növeli az értékpapír jelenértékét, és ezzel másodlagos forgalombeli reális árát.
2010. január 2. Inflációs kockázat (szokás vásárlóerő–kockázatnak is nevezni), ami a reálhozam értékére van hatással. Olyan értékpapíroknál jelentkezik, amelyeknek nominálisan rögzítették a hozamát. A reálhozam azonban a befektetett és a befektetéssel realizált cash flow vásárlóerejének változását mutatja, azaz hogy az inflációhoz képest mekkora többlethozamot ad a papír. A nominálisan rögzített hozamú értékpapír reálhozamát pedig a leginkább az infláció változása okozza. Csak az olyan értékpapíroknak nincs inflációs kockázata, amelynek hozamfizetését az infláció alakulásához kötötték.
2010. január 2. Az úgynevezett nyitott kötvényeknél a futamidő előre rögzített időpontjaiban a kibocsátónak vagy a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy előre megadott árfolyamon kötvényét visszavegye/visszaadja. Ez az árfolyam általában a kibocsátási árfolyam prémiummal növelt értéke. A gyakorlatban inkább a kibocsátó számára biztosítanak visszavásárlási jogokat, gyakran a futamidő teljes szakaszára. Az ilyen kötvények árfolyama a visszahívási árfolyamszint fölé nem emelkedhet (árfolyamplafon), hiszen ekkor a kibocsátónak megérné a rögzített árfolyamon visszavásárolni papírjait. Általában is, ha az infláció csökkenésével az adott nyitott kötvény kamatozása relatíve magassá válik, a kibocsátónak mindig érdeke lesz a magas költségű forrás visszavonása. Az ilyen, valamelyik szereplő számára gyakorlatilag opciós lehetőséget nyújtó kötvények cash flow–ja soha nem adható meg teljes bizonyossággal, hiszen a visszavásárlás lehetősége bármikor fennáll. A gyakorlatban a kibocsátó által visszahívható – (call-) és a tulajdonos által visszaadható – (put-) kötvény elnevezés is elterjedt.
2010. január 2. A nyereménykötvények nem biztosítanak minden kötvénytulajdonosnak azonos cash flow-t, hanem közöttük sorsolás útján osztják el a szerződésben rögzített nagyságú, kifizetendő összeget. Sok esetben a befektetők nyereménye nem készpénz, hanem valamilyen termék (pl. gépkocsi, lakás).
2010. január 2. Örökjáradék–kötvények esetében a papírnak nincs lejárata, azaz futamideje végtelen. Az alapösszeg törlesztésére soha nem kerül sor, a befektető cash flow–ját kizárólag a fizetett kamatok biztosítják. Mint érdekesség, megjegyezhető, hogy ismeretes a nem kamatozó örökjáradékos kötvény konstrukciója is. Nyilvánvaló, hogy a vásárló motivációja ilyenkor nem a befektetés, hanem a támogatás/segély értékpapírban testet öltött formája.
2010. január 2. Pénzügyi innovációk elnevezéssel lehet összefoglalni azokat az új – értékpapírokhoz hasonló, azokat felhasználó – finanszírozási formákat (eszközöket és technikákat), amelyek még ma is egyre–másra keletkeznek. A jelenség okai közül talán azt lehetne kiemelni, hogy a piac résztvevői – felismerve, hogy a gyorsan és sokszor váratlanul változó világpiaci eseményekhez másképpen kell alkalmazkodni, mint korábban – újfajta eszközöket kezdtek bevezetni. Ezeknek az a funkciója, hogy tulajdonosuk biztosítsa magát a váratlan kamatláb– és árfolyam-ingadozások kockázata ellen.
A bizonytalanság, a kockázat növekedése, illetve a kockázat leszorítására való törekvés vezetett az új típusok kialakításához, a már létrejött, de még újdonságnak számító formák arányának növekedéséhez (pl. változó kamatozású hitel–, illetve értékpapírformák, rövidebb lejáratú értékpapírok, opciós és futures piacok stb.). A pénzügyi innovációk keletkezésének közvetett és gyakran igen fontos oka a kormányok költségvetési hiányának növekedése. A deficitfinanszírozás is hozzájárult a kötvénypiac és a pénzpiacok fellendüléséhez, az új formák kialakításához. A pénzügyi innovációkat megkönnyítő egyik legfontosabb tényező a számítástechnika fejlődése, amely újfajta ügyleteket tett lehetővé, hívott életre (pl. cash management, sweep számlák). Az összes ügylet jelentősen gyorsabbá és olcsóbbá vált. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]
azokat). Pénzügyi innovációk elnevezéssel lehet összefoglalni azokat az új – értékpapírokhoz hasonló, azokat felhasználó – finanszírozási formákat (eszközöket és technikákat), amelyek
|
|
Legfrissebb hozzászólások