Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói

A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:

A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos

Jövedelem elszámolás

Jövedelem elszámolás: a vállalkozásoknál az állományban álló és az állományon kívüli munkavállalók elvégzett munkájával összefüggő kifizetések.

A jövedelem elszámolása szerkezete:

Alapbér és törzsbér: alapbér: a munkában töltött idő alapján lehet havi (fix összeg, ha teljesíti a kötelező munkaidőt), vagy órabér (ledolgozott órák és a személyi órabér függvénye), törzsbér: teljesítménybérezésnél használatos fogalom, mindkettőt növeli a túlmunkaidőre fizetett alapbér és a természetbeni munkabér is, Bérpótlékok: a munkavégzés különleges feltételei, a munkakörülmények és az eltérő munkabeosztás miatt, pl.: különleges beosztás alapján, második műszak miatt, ügyeleti pótlék, Kiegészítő fizetések: a munkavállaló által le nem dolgozott időre vonatkozó, a munka törvénykönyvében és a kollektív szerződésben szabályozott esetekre járó munkabér, pl.: fizetett szabadság, munkaszüneti napok, ebédidő, hivatalos kiküldetés, Egyéb bérek: a nem vállalkozási tevékenységért kifizetett állományon kívüli munkavállalók részére és az állományi dolgozóknak sajátos esetekben: állományi dolgozóknak: felmondási időre, a munkavégzés utolsó napján kifizetett munkabér, állományba nem tartozóknál: külső előadók, ellenőrök, szakmai gyakorlatra kifizetett munkabérek és minden további szerződéses munkaviszonyban foglalkoztatottak részére kifizetett bér, Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítésére, az alapbéren felül fizetett munkabér, Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállalóknak fizetett munkabérek.

Bruttó bér: a munkavállalók részére egyénenként számfejtett- levonásokkal nem csökkentett munkabérek. A naptári évre vonatkozó

Betegszabadság

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság