Ellenőrző szervezetek

Tevékenységük a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzzel szembeni bizalom fenntartását, a rendszer működésével kapcsolatos hibák és csalások megakadályozását, szankcionálását szolgálja. Ide tartoznak a legfőbb ellenőrző intézmények (Supreme Audit Institutions, számvevőszékek), adóhatóságok, kincstári szervezetek, pénz- és tőkepiaci felügyeletek, de az üzleti alapon működő könyvvizsgáló cégek is.

Non profit szervezetek

Jellemzően közfeladatokat ellátó szervezetek, amelyek önkéntes adományokból, közpénzekből (állami támogatás és/vagy adókedvezmények) finanszírozódnak. Tevékenységük pénzügyi eredményt hozhat, ezt azonban az adott tevékenység folytatására kötelező használni, a szervezetből nem vihető ki.

Pénzügyi kockázat

A világban zajló folyamatok szinte mindegyikére jellemző a bizonytalanság és a kockázat. Bizonytalanságnak azt a helyzetet nevezzük, amikor egy eseménynek egynél több lehetséges kimenete van. A gazdaság működésében rejlő bizonytalanságok forrásai sokrétűek. A bizonytalanságok eredhetnek az alkalmazott technikák és technológiák természetéből.

A bizonytalanságok másik forrása a piaci mechanizmus működése. A piaci fejlődés paradoxonja, hogy működésének kiterjedése és fejlődése együtt jár sebezhetőségének növekedésével. A jól ismert Say dogma cáfolatának fontos mozzanata a pénz funkcióinak elemzése. A pénz, a pénzrendszerek egyszerre javítják a piaci működés tökéletességét és hatékonyságát, ugyanakkor újfajta, a reálfolyamatoktól független bizonytalansági elemet visznek a gazdaság működésébe. (Gondoljunk arra, hogy ma egy kis nyitott ország valutájával kapcsolatos spekuláció – amely a nemzetközi pénzügyi rendszer „normális” jelensége – egy teljesen egészséges gazdaságot is napok alatt tönkre tehet.)

A piaci mechanizmus működésének lényege az, hogy az elszigetelt gazdasági szereplők egyedi tevékenységeinek, akcióinak eredményeképpen alakul ki a végeredmény. A piacon a gazdasági szereplők tevékenysége reflexív, visszaható. Ez azt jelenti, hogy – a tökéletes piac modelljében feltételezettel szemben – a gazdasági szereplők különböző akcióikkal hatást gyakorolnak a piaci folyamatokra. E visszahatás lehet az akció spontán “mellékterméke”, nem tudatosan előidézett eredmény. A nagyobb súlyú szereplők azonban ezzel a lehetőséggel

Pénzügyi egyensúly

Gazdasági egyensúlynak nevezzük azt az állapotot, amikor különböző gazdasági szereplőknek nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. A gazdasági egyensúly fogalmának vannak reál- és nominális (pénzügyi) vonatkozásai. A különböző pénzügyi folyamatok aggregált hatásai a pénzügyi egyensúlyi, vagy éppen egyensúlytalansági helyzetekben manifesztálódnak. A gazdasági egyensúly, ezen belül a pénzügyi egyensúly nem feltétlenül egymást lefedő fogalmak. A reálgazdasági egyensúly a vegyes gazdaságokban általában feltételezi a pénzügyi egyensúly létét, míg a pénzügyi egyensúlyból nem következik feltétlenül a reálegyensúly. A pénzügyi egyensúly megteremtése egyszerűbb, időigénye relatíve kicsi.

A pénzügyi egyensúly maga is rendkívül összetett jelenség, hiszen különböző részegyensúlyok valamilyen összessége. A pénzügyi egyensúly fogalmához tágabb értelemben hozzátartozik a pénzstabilitás, a pénzügyi rendszer egészének stabilitása. A pénzügyi egyensúly alatt szűkebb értelemben különböző pénzáramlások és reál áramlások mennyiségi megfelelése, összhangja.

Az egyensúlynak vannak mérhető, skalár számmal, vagy valamilyen rangsorral, pénzügyi mutatóval kifejezhető vonatkozásai (részegyensúlyok), és vannak így meg nem ragadható minőségi összefüggések is. A pénzügyi egyensúly belföldi vonatkozását valamilyen árindexszel mért inflációval, vagy másképpen a pénz stabilitásával és a költségvetés, pontosabban az államháztartás pozíciójával, a belső államadósság relatív szintjével szokták jellemezni.

A külső pénzügyi egyensúly a nemzetközi fizetési mérleg pozíciójával, a nemzetközi tartalékok és a külső adósság állomány relatív

Tűzfal

Arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a tõke és egyéb források áramlását a bank különbözõ részlegei között. Sokan attól tartanak, hogy a bank kockázatos részlegei magukkal ránthatják az egész bankot, illetve végső soron költségvetési, össztársadalmi beavatkozást, vagyis az adófizetők pénzének elherdálását jelenthetik.

Adóalany

Adóalany az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, amely saját neve alatt bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végez gazdasági tevékenységet.

Árfolyamrögzítés

Árfolyamrögzítés esetében a jegybank garanciát vállal arra, hogy az ország devizájának egy másik (horgony-)devizához vagy devizakosárhoz kapcsolódó árfolyamát egy meghatározott szinten, vagy szűk sávon belül tartja. Ha a horgonydevizát kibocsátó ország inflációja alacsony, akkor nyitott gazdaságokban az árfolyam stabilizálásán keresztül a legtöbb esetben közvetve az árszínvonalat is stabilizálja jegybank, mintegy importálva a horgonydeviza országának árstabilitását.

Rögzített árfolyamos rendszerben a jegybank általában nem képes önálló kamatpolitikát folytatni. Az irányadó kamat szintje gyakorlatilag követi a horgonydevizát kibocsátó ország kamatszintjét, hosszabb távú eltérések csak abban az esetben lehetségesek, ha a belföldi és külföldi szereplők közötti tőkeáramlást jogi eszközökkel korlátozzák, azaz a deviza konvertibilitását csökkentik. Az árfolyam rövid távú elmozdulásainak ellensúlyozására a jegybank devizapiaci intervenciók keretében végrehajtott devizaeladási és -vásárlási műveleteket hajt végre.

Az árfolyamrögzítés előnye a rendszer egyszerűsége és átláthatósága. Hátránya ugyanakkor egyrészt, hogy a rögzített árfolyam hitelességének fenntartásához nagy mennyiségű külföldi devizatartalék felhalmozására van szükség, ami drága. Másrészt az árfolyamrögzítés hitelességét nehéz megőrizni: az árfolyamrögzítéseknek gyakran leértékeléssel járó valutaválságok vetnek véget, melyek után az ország gazdasága akár évekre is recesszióba süllyedhet.

Az MNB által 1995 és 2001 között követett csúszó leértékelés az árfolyamrögzítés egy speciális fajtája. A hazai monetáris rendszernek 2008. február 25-ig részét

Operatív lízing

Ide tartozik minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. A lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint megvásárolja, vagy előállítja a lízingügylet tárgyát képező eszközt. Közvetett lízing esetén a lízingbeadó vásárolja az eszközt. Közvetlen lízing esetén a lízingbeadó állítja elő az eszközt. A lízingbevevő a lízingelt eszközt a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.

Pénzügyi lízing

Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.

Zálog

Az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A hitelező fedezetet kap a később esedékessé váló követeléseinek kielégítéséhez, ha követelését az adós esedékességkor nem teljesíti.