Balatoni korona: helyi pénzt bocsátanak ki Veszprémben

2011. szeptember 21.
Balatoni Korona

Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere. Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd.

5 hozzászólás   Helyi pénzek, Hírek   , , , , , , , ,  

Piac

2010. november 17.

A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői:

a kereslet a kínálat az ár a jövedelem és a verseny

A piac kifejezés vonatkozhat egy termékre (banán piaca), egy termékcsoportra (háztartási gépek), egy földrajzi területre (balatoni piac), egy országra (Magyarország) vagy egy nagyobb nemzetközi régióra (EU) a vizsgálat konkrét céljától, megközelítési módjától, adatbázisától függően. A piac nem passzív színtere a csereaktusoknak (pl.: nem egy bevásárlóközpont), hanem élő önszabályozó rendszer, ahol a szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük. A piaci önszabályozás lényegét gyakran jellemzik a piaci automechanizmusok kifejezéssel is.

A kereslet lehet egyéni és piaci. Egyéni: azon jószágok összessége, amit a fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni. Az egyéni kereslet összegződése a piaci kereslet.

A kínálat az a jószágmennyiség, amit a termelő hajlandó és képes előállítani. Az egyéni kínálat összegződése a piaci kínálat.

Az ár információs és elszámoló eszköz, alkalmas a termékek, az anyagok, az eszközök, a vagyontárgyak és a tevékenységek nyilvántartására. Az árrendszer másfelől méri a termékeket, a teljesítményeket. E minőségében nagy szerepet játszik annak meghatározásában, miből, mennyit termeljen a gazdaság, továbbá hogyan, milyen technológiák felhasználásával termeljenek. Az árak informálják mind a termelőket, mind

Önnek mi a véleménye?   Mikroökonómia   , , , , ,  

A tőzsde története

2010. január 18.

A tőzsde története

A tőzsde olyan intézményként született, amelynek helyzetét, ugyanúgy mint egy szabályalkotási, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott testületét, nem egy törvény, hanem a fejlődés különböző időpontjaiban alkotott különböző jogszabályok, illetve a szokásjog szabályozta. Joganyagának jellegzetes vonása tehát, hogy nem kodifikálták. A tőzsde a piacok piaca. Birodalom, ahol sohasem megy le a nap. Központosítja a kereskedelmet nemcsak egy ország, hanem az egész világpiac számára. A modern gazdaságban ugyanis a kereslet és a kínálat központosítása létszükséglet. A tőzsde szó eredete maga is utal az ott folytatott tevékenységre, illetve annak jellegére.

A tőzsde szó eredete

Maga az elnevezés az 1300-as ével elején Brüggében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered. A Burse-k fogadót tartottak fen Brügge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a XVI. Század elején már nemzetközi árutőzsde működött. 1531-ben elkészült székháza homlokzatán a felirat ma is korszerű: “Minden nemzetségű, és nyelvű kereskedő részére.”Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben:

Önnek mi a véleménye?   Tőzsdék   , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,