Mit gondolnak az Unió vezetői az euróról?

Euro

Az európai pénzügyi válság egyre mélyül, olyannyira, hogy mára az euró, sőt talán az egész Unió jövője is kérdésessé vált. Egy európai összeomlás az egész világgazdaságot káoszba taszítaná. Az Európai Unió gazdasága az Egyesült Államokénál is nagyobb. Európa több Fortune 500 céggel büszkélkedhet, mint az Egyesült Államok. Az európai szuverén adósságválság az egész világon végigsöprő pénzügyi válságot eredményezhet és nagy valószínűséggel az euró végét jelentené. Egyre több ember kérdőjelezi meg a monetáris unió jövőjét. Egyik mentőcsomag a másikat követi, mégis jelenleg 5-6 állam áll a csőd szélén. Észak Európában egyre kisebb hajlandóság mutatkozik a mentőcsomag-akciók folytatásának támogatására. A vezetőknek lépniük kell, mégpedig hamarosan, ha el akarják kerülni a katasztrófát, csakhogy Európában a dolgok általában igen lassan haladnak.

Az uniós pénzszivattyú

penzszivattyu

Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszük közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.

Számviteli bizonylati rend

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani

Kiegészítő melléklet célja, tartalma

A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet.

A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így

a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.

A kiegészítő melléklet:

számszerű adatokat és szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz.

A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket

az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.

Értékelési elvek, eljárások

Értékelési alapelvek:

Realizációs elv: eredmény csak azoknál az állományban lévő termékeknél mutathatók ki, amelyeknek az értékesítése, realizálása is megtörtént. Előnye, hogy a vagyon olyan értéken kerül a vállalkozáshoz, amilyen értéken azt megvásárolta (beszerzési ár vagy előállítási költség). Ha a vagyon „nem reális”, akkor múltbeli értéken szerepel. Időérték elv: a vagyontárgyak értékét időben változó értékűnek fogja fel. Hátránya, hogy az eredmény nem reális. Legkisebb, legalacsonyabb értékelés elve: a vagyont a lehető legkisebb értéken határozza meg a számvitel. Az óvatos értékelés itt jelenik meg. A záróeszköz állományt a lehető legkisebb költségen vesszük figyelembe. A felhasználásokat mindig a legmagasabb áron számoljuk el, ami marad, azt pedig alacsony értéken

A mérlegtételek értékelésekor előforduló számviteli alapelvek:

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni: a számviteli törvény alapelőírása, hogy a törvényben meghatározott általános beszámoló-készítési és könyvvezetési szabályok, értékelési előírások és eljárások csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha vélelmezhető a vállalkozás folytatásának elve, ezen elv érvényesülését sem eltérő rendelkezés nem akadályozza, sem a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az értékelések egymást követő üzleti években történő alkalmazása során a következetesség elvét kell szem elől tartani: az alkalmazott értékelési eljárásokra vonatkozóan a következetesség elve kimondja, hogy

Számviteli alapelvek

A vállalkozás folytatásának elve [Szt. 15 § (1)]: a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

Teljesség elve [Szt. 15 § (2)]: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek, az adott üzleti évre vonatkoznak, egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

Valódiság elve [Szt. 15 § (3)]: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

Világosság elve [Szt. 15 § (4)]: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

Következetesség elve

Fogyasztói és szervezeti piac

A szervezeti piacon a fogyasztói piacnál kevesebb vevő van, mégis sokkal nagyobb volumenű ügyletek bonyolódnak itt. A szervezeti piacon működő vállalakozások száma mindig változó, míg a fogyasztói piac nagysága lényegében azonosnak mondható. Míg a fogyasztói piacon a vevők saját igényeiket kívánják kielégíteni, addig a szervezeti piac vásárlói a vállalat igényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. Ebből adódóan elsősorban más termékeket is vásárolnak, mint a fogyasztói piac vevői. Jellemzően a vállalat működéséhez kapcsolatos anyagokat, termékeket és szolgáltatásokat vásárolják a szervezeti piacon, míg a fogyasztói piacon a mindennapos életvitelhez és a jóléthez szükséges termékeket és szolgáltatásokat vásárolják. A vásárlási folyamat azonos mindkét piacon, de a szervezeti piacon a nagyobb értékben történő vásárlások végett a döntésnek, a mérlegelésnek nagyobb szerepe van. A fogyasztói piac vevői gyakorlatilag bárhol vásárolhatnak, a szervezeti piac megoszlásában koncentráltság figyelhető meg. A fogyasztói piacon a vevők gyakran változtatják vásárlási stratégiájukat és szokásaikat. A szervezeti piacon lényegesen stabilabb a vevő és az eladó közötti viszony. A vevő és az eladó közötti kölcsönös bizalmon alapuló hosszú távú kapcsolat alakulhat ki. A szervezeti vásárlásokat szakmailag felkészült, erre szakosodott vevők bonyolítják. Döntéseiket alapos gazdasági, technikai elemzés előzi meg. A kereslet jellegét tekintve a szervezeti piacon a kereslet származtatott vagy derivált kereslet, hiszen az

Konvertibilitás

A nemzetközi fizetéseket valutákban, illetve devizákban eszközlik. Valutának tekintjük egy ország törvényes fizetési eszközét, magát a bankjegyet, amely a kibocsátás helyén a pénzfunkciókat betölti. (Ár meghatározásra, tartozások és követelések kiegyenlítésére és befektetésekre használják.) A deviza fogalmának két fajta értelmezése ismert. Szűkebb értelemben ide soroljuk a külföldi valutára szóló pénzhelyettesítőket, a külföldi pénzeszközökre kiállított tartozást vagy követelést megtestesítő értékpapírokat. Tágabb értelemben mindenfajta – nemzetközi fizetésekben használható – eszköz devizának tekinthető, tehát az értékpapírokon túl a bankjegyek és a klasszikus pénzeszköz, az arany is. Ez utóbbi monetáris (tehát pénzként történő) használata az elmúlt évtizedek folyamán fokozatosan beszűkült, s tulajdonképpen az országok megállapodtak abban, hogy az aranyat demonetizálják.

Az un. világpénz (nemzetközi fizetésekben használt pénz) funkcióban fontos minőségi változás következett be. A hetvenes évektől már nemcsak nemzeti valuták forognak e szerepkörben, hanem megjelentek a nemzetközi valuták is. Nemzetközi valutáról akkor beszélünk, ha a valuta kibocsátásáról, használati köréről, feltételeiről stb. alapvető kérdésekről nem egy ország, egy adott nemzeti monetáris hatóság dönt, hanem egy kollektíva. A nemzetközi valuta értékét – vásárlóerejét így nem egy nemzetgazdaság, hanem a közösség globális teljesítménye határozza meg.

A devizapolitika egyik kiemelt – elsőszámú – feladata, hogy meghatározza a hazai valuta nemzetközi forgalomképességét, döntsön arról,

Egyszerűsített beszámoló

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:

IV. Fejezet

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott

Kölcsönszerződés

A szerződés fogalma

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”

Hitelező bárki lehet, nemcsak hitelinté­zet.

A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:

.,Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”

A iogviszony keletkezése

A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hi­telintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe fog­lalják.

A jogviszonv alanyai

Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.

Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.

A iogviszonv tartalma

A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatáro­zott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szer­ződés

1 / 212