Rettegnek a magyar lépéstől az osztrák bankok

A devizahitel és a végtörlesztés manapság Ausztriában is slágertéma, igaz, másként mint Magyarországon. 175 milliárd euró, azaz mintegy 50 ezer milliárd forint – összesen ennyi devizahitel-állományon ülnek ma az osztrák bankok. Ennek harmada hazai, ausztriai hiteleseknél, kétharmada pedig Közép-és Kelet-Európában van. Ez az adat is magyarázza a hangos osztrák reakciókat a magyar végtörlesztésről hozott döntésre. Az osztrák kormányzat és a magyar leánycégeiken keresztül érintett ausztriai pénzintézetek kezdettől tiltakoznak a rögzített árfolyamú végtörlesztésről hozott magyarországi döntés ellen.

Raiffeisen óriásplakát Ausztriában

Ha Közép-Európa a téma, akkor a végtörlesztésről hozott budapesti kormánydöntés nyomán Magyarországról esik a legtöbb szó. Emellett a régióról általánosságban is beszélnek, hiszen az osztrák bankok Magyarország mellett, Romániában, Ukrajnában és mindenütt nagy mértékben jelen vannak – mondta el a befolyásos német gazdasági lap, a Handelsblatt bécsi tudósítója, Stefan Menzel a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Az újságíró azonban hozzátette, az Ausztrián belüli devizahitelezéssel is akadtak gondok, az osztrák pénzintézetek pedig egyre nagyobb nyomás alatt vannak.

Osztrák családokat is veszélyeztet az erős frank

Stefan Menzel elmondta, a bankok Ausztriában indították el a devizaalapú hitelezést, majd azt kiterjesztették Közép-Kelet-Európára, így Magyarországra is.  A svájci frank erősödése utáni helyzet nemcsak, mint a keleti országok problémája kerül szóba manapság, hanem, osztrák gondként is beszélnek róla Ausztriában. „Ami érdekes lehet magyar szemszögből is: tehát, Ausztriában is sok ember számára jelent gondot a frank alapú hitelek visszafizetése euróban, ezért több bank indított programot.” Az Erste például kifejezetten osztrák piacot megcélzó segélyakcióba kezdett, amelynek lényege, hogy a frank jelzálog-hiteleket euróra lehet átváltani.

Az újságíró hozzátette: ugyan Ausztriában is vannak családok, akik komoly bajba kerültek a frank árfolyamváltozása miatt, ám közel sem annyian, mint Magyarországon. Ennek Stefan Menzel szerint két oka van. Az egyik, hogy egy átlag osztrák sokkal jobb anyagi körülmények között él, mint egy átlag magyar, vagyis vannak megtakarításai, mozgósítható tartalékai, ezért a gondok nem jelentkeznek annyira brutálisan. A másik pedig, hogy a jelzálogként felajánlott lakások, házak sokkal jobb feltételekkel eladhatóak. „Itt Ausztriában az ingatlanok sokkal többet érnek, mint Önöknél. Vagyis, aki bajba kerül egyszerűbben adja el a lakását, házát, míg ez Magyarországon nem járható út, hiszen az ingatlanpiac annyira lent van, az árak alacsonyak, nem fedezik a hitelt. Összefoglalóan a legnagyobb különbség, hogy a nyugat-európaiak gazdagabbak a keletieknél, tehát egy átlagos osztrák könnyebben kikeveredik bajból, mint egy magyar” – mondta Stefan Menzel.

Ki a felelős?

Arról azonban Ausztriában nem esik szó, hogy ki lehet a felelős a devizaalapú hitelezés elterjedéséért, a média, vagy éppen maguk a bankok ezt nem tárgyalják. „Én kritikát csak Magyarországról olvastam” – tette hozzá a német újságíró, aki úgy gondolja, hogy a magyar megoldás nem helyes, túlzott volt az állam beavatkozása.  Stefan Menzel szerint ugyanakkor a bankoknak is lehet felelőssége abban, hogy a helyzet ennyire súlyossá vált, de erről Ausztriában nem hallani.

A Handelsblatt munkatársa arról is beszélt, hogy Ausztriában a helyi pénzügyi felügyelet előzőleg nem figyelmeztetett a devizahitelezés kockázataira. A pénzügyi válság kezdetén, 2008-ban azonban a hatóság megtiltotta a devizahitelezést, megálljt parancsolt az új szerződések megkötésének – előtte a bankoknak szabad keze volt.

Tartanak tőle, hogy a magyar példa ragadós lehet

Stefan Menzel szerint, mindent összevetve, a devizahitelezés miatt kialakult helyzet kapcsán az osztrák bankok – maguk és Ausztria számára – a legnagyobb problémának, illetve kockázatnak a kelet-európai, és nem a belföldi folyamatok alakulását tartják.

„A nagyobb probléma persze, Kelet-Európa, és ez részben politikai kérdés is. A magyar végtörlesztés ebben a tekintetben úgy jön szóba – és emiatt félnek a bankok itt Ausztriában is – hogy más országok, ahol szintén jelentősebb a devizahitel-állomány, hasonló útra lépnek. Ez pedig érintheti Romániát, Horvátországot és Lengyelországot. Bár szerintem a magyarhoz hasonló határozott lépés másutt nem várható” – mondta a 180 percben Stefan Menzel, a Handelsblatt bécsi tudósítója.

Forrás: hirado.hu