Részvény

A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződésének folyamata történik, mivel a részvényes kezében lévő értékpapírok adják a fiktív tőkét, az értékpapír megvásárlásából szerzett pénzen vásárolt és a termelés megkezdéséhez szükséges javak adják a reáltőkét. A két tőke elkülönül, önálló életet él. A részvény igen kockázatos befektetési forma, a részvényes csak értékesítés útján juthat a pénzéhez.

A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő.

Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.

Részvényfajták:

  • törzsrészvény,
  • elsőbbségi részvény,
  • kamatozó részvény,
  • dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynek minősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok. Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtán belül

  • osztalékelsőbbséget,
  • a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
  • a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
  • a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A cégbejegyzést követően az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt kell kiállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amely a névre szóló részvényre vonatkozó szabályok alkalmazásával másra átruházható.

Önnek mi a véleménye?