A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői:
- a kereslet
- a kínálat
- az ár
- a jövedelem
- és a verseny
A piac kifejezés vonatkozhat egy termékre (banán piaca), egy termékcsoportra (háztartási gépek), egy földrajzi területre (balatoni piac), egy országra (Magyarország) vagy egy nagyobb nemzetközi régióra (EU) a vizsgálat konkrét céljától, megközelítési módjától, adatbázisától függően. A piac nem passzív színtere a csereaktusoknak (pl.: nem egy bevásárlóközpont), hanem élő önszabályozó rendszer, ahol a szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük. A piaci önszabályozás lényegét gyakran jellemzik a piaci automechanizmusok kifejezéssel is.
A kereslet lehet egyéni és piaci. Egyéni: azon jószágok összessége, amit a fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni. Az egyéni kereslet összegződése a piaci kereslet.
A kínálat az a jószágmennyiség, amit a termelő hajlandó és képes előállítani. Az egyéni kínálat összegződése a piaci kínálat.
Az ár információs és elszámoló eszköz, alkalmas a termékek, az anyagok, az eszközök, a vagyontárgyak és a tevékenységek nyilvántartására. Az árrendszer másfelől méri a termékeket, a teljesítményeket. E minőségében nagy szerepet játszik annak meghatározásában, miből, mennyit termeljen a gazdaság, továbbá hogyan, milyen technológiák felhasználásával termeljenek. Az árak informálják mind a termelőket, mind a fogyasztókat, akik – a mikroökonómia szerint – egyéni érdekük kielégítése céljából a piac igényeinek megfelelően kénytelenek cselekedni.
A jövedelem a termék értékesítéséből származik, melyet a bővített újratermelésben felhasználnak (befektetik).
Verseny: A piac alapvető mozgatója a piaci szereplők versenye. A piaci szereplők egy adott piacon egymással versengve igyekeznek – a kereslet és kínálat adottságait, lehetőségeit kihasználva – saját céljaikat érvényesíteni. A piaci verseny jellege sokféle lehet, melyet döntő módon befolyásol az, hogyan viszonyul egymáshoz a szereplők mérete, hatalma, gazdasági egyensúlya.
Klasszikus piac (tökéletes verseny)
- termékek homogének, vagyis az azonos árufajtákon belül nincsenek lényeges minőségi eltérések
- sok vevő és sok eladó van a piacon, hogy jelenlétük kisebb mértékű változása gyakorlatilag nem befolyásolja a piac állapotát
- szabad a piacra való be és kilépés
- nincsenek monopolhelyzetek, a vevők és az eladók egyforma nagyságrendet képviselnek
- a piac szereplői tökéletesen tájékozottak
- szereplők árelfogadóak, az ár külső adottság
- az állam vagy más külső, piacon kívüli erő nem befolyásolja a piacot
- szabadversenyes vagy kompetitív piacnak is nevezik
A piacot a “láthatatlan kéz” irányítja Lényegében az ár-kereslet-kínálat kölcsönhatása a piacot egyensúly körül mozgatja, ez a piaci automatizmus. Vagyis túlkínálat esetén az ár csökken, míg túlkereslet esetén az ár növekszik. Ezt leginkább a Marshall-kereszten szokták ábrázolni.
Modern piac
- jelentősen eltér a klasszikus piactól
- termékek differenciáltak, jelentősek a minőségbeli eltérések
- túlsúlyban vannak a szolgáltatások
- a vállalatok általában diverzifikáltak
- a vállalati tulajdon osztódott, több a tulajdonos
- társaságok egy részét közvetve irányítják
- jellemző a monopóliumok és az oligopoliumok jelenléte
- megjelentek a non-profit szervezetek
- jelentős az állam gazdasági szerepe
- a modern pénz belső érték nélküli pénz, amely csak képviseli az értékeket
A jelentős módosulások ellenére a piac lényege nem változott.
[…] Az olasz gazdaság gyengén növekedett az elmúlt időben: 2000 és 2010 között az átlagos GDP bővülés 0,6%-os volt, az előrejelzések szerint pedig akár a következő tíz évben végig zsugorodhat a gazdaság. Az országnak demográfiai gondjai is vannak: 2050-ig az ENSZ szerint a jelenlegi 51 millióról 41 millióra csökkenhet a népessége, ez pedig keményen ki fog hatni a munkaerőpiacára. […]