Pénzügyi egyensúly

Gazdasági egyensúlynak nevezzük azt az állapotot, amikor különböző gazdasági szereplőknek nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. A gazdasági egyensúly fogalmának vannak reál- és nominális (pénzügyi) vonatkozásai. A különböző pénzügyi folyamatok aggregált hatásai a pénzügyi egyensúlyi, vagy éppen egyensúlytalansági helyzetekben manifesztálódnak. A gazdasági egyensúly, ezen belül a pénzügyi egyensúly nem feltétlenül egymást lefedő fogalmak. A reálgazdasági egyensúly a vegyes gazdaságokban általában feltételezi a pénzügyi egyensúly létét, míg a pénzügyi egyensúlyból nem következik feltétlenül a reálegyensúly. A pénzügyi egyensúly megteremtése egyszerűbb, időigénye relatíve kicsi.

A pénzügyi egyensúly maga is rendkívül összetett jelenség, hiszen különböző részegyensúlyok valamilyen összessége. A pénzügyi egyensúly fogalmához tágabb értelemben hozzátartozik a pénzstabilitás, a pénzügyi rendszer egészének stabilitása. A pénzügyi egyensúly alatt szűkebb értelemben különböző pénzáramlások és reál áramlások mennyiségi megfelelése, összhangja.

Az egyensúlynak vannak mérhető, skalár számmal, vagy valamilyen rangsorral, pénzügyi mutatóval kifejezhető vonatkozásai (részegyensúlyok), és vannak így meg nem ragadható minőségi összefüggések is. A pénzügyi egyensúly belföldi vonatkozását valamilyen árindexszel mért inflációval, vagy másképpen a pénz stabilitásával és a költségvetés, pontosabban az államháztartás pozíciójával, a belső államadósság relatív szintjével szokták jellemezni.

A külső pénzügyi egyensúly a nemzetközi fizetési mérleg pozíciójával, a nemzetközi tartalékok és a külső adósság állomány relatív szintjével jellemezhető. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a pénzügyi egyensúlyt leíró skalár számok önmagukban nem jellemzik az egyensúlyt. E skalár számok együttese, összehasonlításai, pénzügyi mutatószámok képzése, köszöb-, benchmark elemzések jelentik azokat az alapvető módszereket, amelyek segítségével az egyensúly, vagy annak hiánya megállapítható.

Az alábbi táblázat a pénzügyi egyensúly legfontosabb mutatószámait rendszerezi.

Belső pénzügyi egyensúly Külső pénzügyi egyensúly
– infláció

– pénzmennyiség változás/GDP változás,

– államháztartás pozíciója (elsődleges egyenleg, GFS egyenleg), annak GDP-hez viszonyított aránya,

– államadósság/GDP

– valutaárfolyam, annak ingadozása,

– nemzetközi fizetési mérleg pozíciója (alapmérleg, likviditási mérleg), ennek aránya a GDP-hez,

– külső adósság állomány, ennek aránya a GDP-ben

[Dr. Vigvári András: A pénzügyi rendszer]

Önnek mi a véleménye?