Immateriális javak mérlegkészítéskori értéke

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték).

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).

Vagyoni értékű jogok

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).

Szellemi termékek

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).

Üzleti vagy cégérték

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).

Immateriális javakra adott előlegek

Mérlegkészítéskori érték az átutalt – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési érték (könyv szerinti érték).

Immateriális javak értékcsökkenése

Terv szerinti értékcsökkenés

Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év

Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)

Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha

a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a

Immateriális javakra adott előleg

Az immateriális javakra adott előlegek az ilyen címen a szállítóknak átutalt (készpénzben kifizetett) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg.

Az immateriális javakra adott előlegek valójában követelést testesítenek meg a szállítóval szemben, a mérlegben azonban az eszközöket rendeltetésük szerint kell besorolni, ezért – a jövőbeni helyzetnek megfelelően – az immateriális javak között szerepelnek.

Immateriális javak bekerülési értéke

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, meg­kezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – külső vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség.

Az alapítás-átszervezés tehát megvalósítható saját és idegen kivitelezéssel, illetve a kettő kombinációjával. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, míg saját kivitelezés esetén az előállítási költség lesz a bekerülési érték.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg, és a saját tevékenység során közvetlenül felmerült költségek, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci (várható piaci) árát meghaladják, továbbá a tárgyévben megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.

A kísérleti fejlesztés jellemzően saját kivitelezésben valósul meg, de előfordulhat egyes témák, esetleg résztémák megbízással történő elvégeztetése, azaz idegen kivitelezés. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, saját kivitelezésnél az előállítási költség a bekerülési érték.

Vagyoni értékű jogok: bekerülési érték a beszerzési érték (a jog megszerzéséért fizetett ellenérték). Az előállítási költség nem értelmezhető, önmaga javára ilyen jogot senki nem alapíthat.

Szellemi termékek bekerülési értéke a beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási

Üzleti vagy cégérték

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.

Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz kapcsolódik.

Cégvásárlás:

a) A vállalkozó valójában megvásárolja a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, a megvásárolt eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket tételesen állományba veszi.

b) A vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, hogy ezzel az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást (azaz legalább 75%-os részesedést) szerezzen (tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett részvények).

Minősített többséget biztosító befolyás: amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (minimum 75%-ával) rendelkezik.

A különbözet lehet: pozitív vagy negatív

A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, hanem passzív időbeli elhatárolás alá kell vonni (halasztott bevétel).

Szellemi termékek

A szellemi termékek: olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő.

A szellemi termékekre vonatkozóan a számviteli törvény nem ad fogalmi meg­határozást, csak tételes felsorolást.

Tételei:

a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta; a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek; az egyéb szellemi alkotások; a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás; a védjegy; a márkanév (döntéstől függően lehet vagyoni értékű jog is),

függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem.

Vagyoni értékű jogok

A vagyoni értékű jogok azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

Ilyenek különösen:

a bérleti jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós bérleti jogai; a használati jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós használati jogai; a vagyonkezelői jog; a szellemi termékek felhasználási joga; a koncessziós jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a televízió és rádió frekvenciák joga, szerencsejátékok joga; a játékjog, amely nem tartozik a koncessziós jogok közé, mint pl. a sportolók játékjoga; a márkanév (döntéstől függően lehet szellemi termék is); a licencek, amelyek vásárlásával a vállalkozó jogot szerez valamely tevékenység végzésére; az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Jellemzői:

nem tulajdonjogok, de a vállalkozás kvázi tulajdonosként viselkedik, az ellenérték megfizetése előre, és nem a későbbi folyamatos működés során történik, ingatlanhoz nem kapcsolódhatnak (az ilyen jogok a tárgyi eszközök között szerepelnek), tartós jogok.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

A kísérleti fejlesztés [1] aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után.

Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is.

Ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.

Az alap [2]– és alkalmazott [3] kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Az alapítás-átszervezés aktivált értéke a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

Az alapítás-átszervezéssel kapcsolatos munkálatok célja lehet: • a tevékenység megkezdése (alapítás), • a tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése.

A tevékenység megkezdésével kapcsolatos munkálatok egy része az alapítással kapcsolatos dokumentumok cégbíróságra történő benyújtása előtt, más része a cégbírósági bejegyzés előtt jelentkezik. Természetesen – amennyiben szabályszerű bizonylatokkal rendelkezünk ezen gazdasági eseményekről – a tevékenység, a könyvelés tényleges megkezdésekor elszámolhatók.

Az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, azaz az alapítás-átszervezés kimutatása nem kötelező az immateriális javak között!

Amennyiben a vállalkozó nem akarja az immateriális javak között kimutatni az alapítás-átszervezés értékét, úgy az ezzel összefüggésben a tárgyév során elszámolt (közvetett) költségek a vállalkozó tárgyévi eredményét csökkentik.

Ha a vállalkozó kimutatja az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, ami azt jelenti, hogy az

Költségelszámolás lehetőségei

A költségelszámolás lehetőségeinek összefoglalása

A költségelszámolás lehetőségei:

I./1. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással nem foglalkozik, saját termelésű készlete nincs. I./2. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos nyilvántartást nem vezet. I./3. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket nem különíti el egymástól. I./4. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól. I./5. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, elsődlegesen elszámolási egységáron, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól, az értékadatokat folyamatosan a ténylegesre módosítja. I./6. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást