Természetes személy részére pénzben adott, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön.
|
|||||
|
Lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. A finanszírozás tárgyául szolgáló eszközök lekötési ideje határozza meg a forgótőke hitel lejárati idejét. Visszafizetésének forrása az adózott nyereség, illetve újabb hosszú lejáratú hitel. Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, eseti jellegű, rövid lejáratú hitel. Esedékességkor a hitelt egy összegben kell visszafizetni. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A kamat-megállapítás szempontjából beszélhetünk fix- és változó kamatozású kötvényekről. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Általában évente két alkalommal fizet kamatot, a tőke törlesztésére a lejáratkor, egy összegben kerül sor. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény új sorozatai csak dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, tehát kinyomtatva nem léteznek ezek a papírok, csak értékpapírszámlán lehet őket nyilvántartani. A kötvény-sorozatok a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és külföldi befektetők egyaránt megvásárolhatják, illetve értékesíthetik az értékpapírok teljes futamideje alatt.[pszaf.hu] A rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti. A rulírozó hitel a vállalkozó átmeneti vagy szezonális tőkeszükségletét finanszírozza. A bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja. A bank a nyitott hitelkeretből hitelt a hitelkeret összegéig nyújt. Az adós az igénybe vett hitelt egy összegben fizeti vissza. A fedezeti pont megmutatja mekkora értékesítési volumen szükséges az összes költség fedezésére. A vállalkozásoknál felmerülő költségeket két csoportban soroljuk, állandó vagy fix és változó költségekre. A fix költségek azok, amelyek akkor is felmerülnek, ha nincs termelés, szolgáltatásnyújtás. Jellemző fix költségek amortizáció kamatteher adminisztrációs költség, állandó személyzet bérköltsége bérleti díjak karbantartás, javítás költségei közüzemi szolgáltatások (telefon, villany, gáz, vízdíj) biztosítási díjak A változó költségek a termelési, értékesítési forgalom változásával együtt változnak. Jellemző változó költségek anyagköltség termékre, szolgáltatásra jutó bérköltség egyéb értékesítési költségek A fedezeti pont számítása Q=(Fix költség)/(Termék eladási ára – Egy termékre eső változó költség) A fundamentális elemzők alapfeltevése, hogy az adott piac legalább gyengén hatékony, azaz a múltbeli árfolyam-alakulás elemzésével nem érhető el a piac átlagát tartósan meghaladó hozam egy adott kockázati szint elfogadása mellett. Az árfolyamok jövőbeli alakulását ebből következően azok a jövőben véletlenszerű időpontokban keletkező új információk fogják meghatározni, amelyek folyamatosan beépülnek az értékpapírok árfolyamába. A fundamentális elemzés célja tehát annak megállapítása, hogy milyen gazdasági tényezők hatnak egy értékpapír árfolyamára, és ezek változása hogyan épül be az árfolyamokba. A fundamentális elemzők ennek megfelelően felállítanak egy gazdasági értékelési modellt, ami lehet végtelenül egyszerű, de nagyon összetett és kifinomult is, és amelyben azonosítják az értékpapír értékét meghatározó tényezőket és ezek összefüggéseit. Ezek a modellek, bár sok tekintetben jelentősen eltérnek egymástól, végkövetkeztetésükben közösek: végeredményben minden értékpapír fundamentális, közgazdasági értelemben vett (belső) értékét a kibocsátó vállalat várható jövőbeli jövedelemárama, illetve annak jelenbeli értéke határozza meg. Így a fundamentális elemzési modellek ennek a jövedelemáramnak a megragadására (pl. üzemi eredmény, EBIT, adózás utáni eredmény, egy részvényre jutó eredmény, egy részvényre jutó cash flow stb.), lehető legpontosabb előrejelzésére és a jövedelemre ható tényezőkre vonatkozó új információk gyors beépíthetőségére törekszenek. Az értékpapírok árfolyamát meghatározó gazdasági tényezők kiválasztása és elemzése általában három szinten történik, amelyek A technikai elemzők, akiket másképpen „chartistáknak” is neveznek, arra a feltételezésre alapozzák előrejelzéseiket, hogy az egyes részvények árfolyamának, forgalmának és egyéb piaci jellemzőinek múltbeli alakulása meghatározza az árfolyam jövőbeli alakulását, a múltbeli adatok elemzése tehát hozzásegíthet a jövőbeli árfolyamok előrejelzéséhez. Elemzési tevékenységük éppen ezért arra irányul, hogy a kiválasztott részvény árfolyamának, esetleg egy index alakulásának statisztikai és grafikai vizsgálata segítségével olyan információkat szűrjenek le, amelyek segítségével a piac átlagánál jobb előrejelzéseket adhatnak. A múltbeli adatokat leíró grafikonokon (chartokon) megpróbálnak szabályosan ismétlődő alakzatokat (trendeket, trendfordulókat, alsó és felső lélektani küszöböket, speciális alakzatokat, mint például fej-váll alakzatok stb.) azonosítani, és ezek jövőbeli ismételt előfordulását a lehető legpontosabban előre jelezni. Fontos észrevennünk, hogy a szigorú értelemben vett technikai elemzők nem fordítanak igazán figyelmet a vizsgált papír kibocsátójának tényleges gazdasági környezetére és tevékenységére, következtetéseiket kizárólag a múltbeli adatokon alapuló statisztikák elemzésére alapozzák. A technikai elemzők vélekedése szerint a piac szereplőinek rendelkezésére álló múltbeli információk még nem tükröződnek teljes mértékben a mai árfolyamokban, azok kifinomult elemzése a piac átlagát meghaladó hozamot eredményezhet. Az elemzők és az elemzéseket felhasználó befektetők közötti verseny tehát a minél teljeskörűbb, kifinomultabb és gyorsabb statisztikai elemzésekre összpontosul. Az osztalékhozam arra a kérdésre ad választ, hogy ha a jelenlegi árfolyamon megvásárolunk egy részvényt, akkor a részvény osztalékkifizetései milyen hozamot jelentenek számunkra. A mutató számlálójában az egy részvényre jutó elmúlt időszaki vagy várható jövőbeli osztalék szerepel, míg nevezőjében a részvény aktuális árfolyama. A mutató értéke azoknál a részvényeknél használható jól elemzési célokra, amelyek osztalékpolitikája stabil, osztalékainak szintje hosszú távon állandó volt, és várhatóan állandó is marad, vagy amelyeknél az osztalékok egyenletesen növekszenek. Az osztalékhozam-mutató ökölszabály szerint a kincstárjegyek hozamával kell megegyezzen hosszútáv átlagában, és a részvénypiac akkor kezd túlértékeltté válni, amikor az osztalékhozam a rövid lejáratú állampapír-hozamoknál tartósan alacsonyabb. Az USA tőkepiacán az osztalékhozam és a kincstárjegy hozamok durván 3 százalék körül alakultak az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor az osztalékhozam alakulását az árfolyamon túlmenően az osztalékpolitika is befolyásolja, és a magas növekedésű, alacsony osztalékot fizető társaságok a fenti ökölszabályt követve soha nem jutnának megfelelő árazáshoz. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő] |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2025 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások