2010. január 8. Két alapvető pénzteremtő bankműveletet különböztetünk meg. Az első a zárt gazdaság feltételezésén alapul. Ekkor a pénzteremtés úgy történik, hogy a belföldi bankrendszer hitelt nyújt a nem monetáris szereplőknek. A hitelnyújtás történhet hitelszerződés, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása formájában. E bankművelet eredményeként a nem monetáris szereplők bankbetétei játsszák közvetlenül a pénz szerepét. Ezért kiegészíthetjük az előbbieket azzal, hogy a bankok betéti kamatfizetései is pénzteremtést jelentenek.
A pénzteremtés másik alapvető módja a monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása. A külföldi fizetőeszköz az adott országban nem tölti be a törvényes fizetőeszköz szerepét. Határesetek itt is vannak, hiszen instabil pénz esetén más országok törvényes fizetőeszköze(i) átvehetik részlegesen a pénzfunkciókat. A monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlásának szabadsága a nemzeti valuta (törvényes fizetőeszköz) konvertibilitásának fokától függ.
Két alapesetet különböztethetünk meg. Az egyik esetben külföldi fizetőeszközt csak a monetáris hatóság vásárolhat. A másik esetben ezt a műveletet korlátozás nélkül bármelyik bank megteheti. Az elkülönítésből láthatjuk, hogy e pénzteremtő művelet súlya függ az átváltás szabadságától. Amennyiben a nem monetáris szereplők is szabadon rendelkezhetnek külföldi fizetőeszközzel, akkor a kereskedelmi bankokkal szembeni átváltási igények is jelentősen nőnek. A devizavásárlással teremtett pénz tulajdonképpen nem más, mint a külföldi fizetőeszközt kibocsátó monetáris intézmény fizetési ígéretének elfogadása. Az
2010. január 8. Azok az üzleti alapon működő bankok, amelyek fel vannak hatalmazva betétgyűjtésre, hitelnyújtásra és folyószámla vezetésre. E három banki műveletre való felhatalmazással alkalmasak pénzteremtésre. Az általuk teremtett pénz a kereskedelmi banki pénz. Tipikus esetben a kereskedelmi bankok vannak közvetlen kapcsolatban a nem monetáris szereplők többségével. Ezek a szervezetek bonyolítják a háztartások, nem pénzügyi vállalatok, nem monetáris pénzügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzatok és speciális állami alapok pénzforgalmát, gyűjtik megtakarításaikat (átmenetileg szabad pénzeszközeiket) és finanszírozási szolgáltatásokat is nyújtanak nekik. A bankok megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre. Az egyes megtakarítások nagysága, futamideje szükségszerűen eltér az igénylők finanszírozási igényének pénzvolumenétől és a finanszírozás szükséges időtávjától. A megtakarítók közvetlenül a betétgyűjtő intézménnyel állnak kapcsolatban, számukra közömbös a bank által finanszírozott beruházás. A bankok a pénzteremtés mellett pénzügyi közvetítést is végeznek, mint ilyenek a tőkepiac szereplői is.
2010. január 8. Tartalma a vagyon. Olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a szóban forgó gazdasági egység eszközeit összetétel (fajta) és eredet (forrás) szerint.
Aktívák Passzívák Reáleszközök értéke Más gazdasági egységekkel szembeni követelések Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások Egyenleg: tiszta vagyon Aktívák Passzívák Reáleszközök értéke Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások Ingatlan Tartozás ”Z” vállalattal/ágazattal szemben Épületek Tartozás az állammal szemben Gépek, berendezések Készletek Tiszta vagyon Anyagok Más gazdasági egységekkel szembeni követelések Követelés ”Y” vállalattal/ágazattal szemben Követelés az állammal szemben
2010. január 8. Adóalany az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, amely saját neve alatt bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végez gazdasági tevékenységet.
2010. január 8. A monetáris hatóság (Magyarországon az MNB) hagyományosan rendelkezik a pénzkibocsátás (emisszió) monopóliumával. A jegybanki elnevezés is ebből a privilégiumból ered. Második funkciója az ország nemesfém és devizatartalékainak kezelése. Harmadik funkciója, hogy vezeti a monetáris és nem monetáris pénzintézetek számláját, átutalásokat hajt végre közöttük, likviditási szolgáltatást nyújt. Negyedik funkciója, hogy a kormány bankjaként vezeti a központi költségvetés számláját.
Tipikus esetben a monetáris hatóság banki szolgáltatásokat csak az előbb említett szereplőknek nyújt. Egyszintű bankrendszerben, vagy az egy- és kétszintű bankrendszer közötti átmeneti időszakban nem monetáris és nem kormányzati szereplőkkel is kapcsolatban van a monetáris hatóság, mint szolgáltató intézmény. A nem monetáris szereplőknek nyújtott banki szolgáltatások nem jegybanki funkciók. A monetáris hatóság hagyományos feladata a hitel- és pénzkínálat, a kamatalakulás befolyásolása. Devizahatóságként biztosítja a hazai fizetőeszköz stabilitását. Újabb keletű, de növekvő jelentőségű feladata a pénzügyi szolgáltató rendszer stabilitásának biztosítása.
2010. január 8. A liberalizáció a gazdaság esetében a különböző (jogszabályi, intézményi stb.) gazdasági korlátokat megszüntető törekvés.
2010. január 7. Árfolyamrögzítés esetében a jegybank garanciát vállal arra, hogy az ország devizájának egy másik (horgony-)devizához vagy devizakosárhoz kapcsolódó árfolyamát egy meghatározott szinten, vagy szűk sávon belül tartja. Ha a horgonydevizát kibocsátó ország inflációja alacsony, akkor nyitott gazdaságokban az árfolyam stabilizálásán keresztül a legtöbb esetben közvetve az árszínvonalat is stabilizálja jegybank, mintegy importálva a horgonydeviza országának árstabilitását.
Rögzített árfolyamos rendszerben a jegybank általában nem képes önálló kamatpolitikát folytatni. Az irányadó kamat szintje gyakorlatilag követi a horgonydevizát kibocsátó ország kamatszintjét, hosszabb távú eltérések csak abban az esetben lehetségesek, ha a belföldi és külföldi szereplők közötti tőkeáramlást jogi eszközökkel korlátozzák, azaz a deviza konvertibilitását csökkentik. Az árfolyam rövid távú elmozdulásainak ellensúlyozására a jegybank devizapiaci intervenciók keretében végrehajtott devizaeladási és -vásárlási műveleteket hajt végre.
Az árfolyamrögzítés előnye a rendszer egyszerűsége és átláthatósága. Hátránya ugyanakkor egyrészt, hogy a rögzített árfolyam hitelességének fenntartásához nagy mennyiségű külföldi devizatartalék felhalmozására van szükség, ami drága. Másrészt az árfolyamrögzítés hitelességét nehéz megőrizni: az árfolyamrögzítéseknek gyakran leértékeléssel járó valutaválságok vetnek véget, melyek után az ország gazdasága akár évekre is recesszióba süllyedhet.
Az MNB által 1995 és 2001 között követett csúszó leértékelés az árfolyamrögzítés egy speciális fajtája. A hazai monetáris rendszernek 2008. február 25-ig részét
2010. január 7. Egyik alapkérdése, hogy rögzített (fix) vagy lebegő (rugalmas) árfolyamrendszert működtetnek –e. Rögzített árfolyam esetén a központi bank meghatároz egy kívánatosnak tartott árfolyamot, és azt devizavásárlással vagy – eladással igyekszik fenntartani. (A fix árfolyam nem azt jelenti, hogy az árfolyam nem változik, hanem azt, hogy a jegybank rendszeresen meghirdet egy általa fenntartani kívánt, illetve biztosított árfolyamot). Lebegő árfolyam esetén a jegybank nem törekszik egy meghatározott árfolyam fenntartására, de ettől függetlenül lehetősége van intervencióra, vagyis devizavásárlásra vagy –eladásra, ami befolyásolja az árfolyamot.
2010. január 7. A százalékpont az egységnyi változás 1/100-ad része, a bázispont százszorosa. A százalék érték változását szokták százalékpontban meghatározni. Ha például a kamat 5 %-ról 4 %-ra csökken, akkor 1 százalékponttal csökken, nem pedig 1 %-kal, hiszen akkor csak 4,95 %-ra változna.
Általában a pénzügyi eszközök értékének, kamatának változását szokás százalékpontban kifejezni. Másik felhasználási területe két pénzügyi termék értéke, kamata közötti különbség megnevezése.
2010. január 7. Ide tartozik minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. A lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint megvásárolja, vagy előállítja a lízingügylet tárgyát képező eszközt. Közvetett lízing esetén a lízingbeadó vásárolja az eszközt. Közvetlen lízing esetén a lízingbeadó állítja elő az eszközt. A lízingbevevő a lízingelt eszközt a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
|
|
Legfrissebb hozzászólások