2011. január 8. A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:
41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény
A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):
D. Saját tőke (J) I. Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény
Saját tőke jellemzői:
A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen. Ebben az esetben az
2011. január 8. A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben:
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
A vevőkövetelések helye a mérlegben:
B. Forgóeszközök II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):
itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelések, illetve tartósan adott pénzkölcsön, értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel felszámított általános forgalmi adóval növelt összege, növelő tételek: értékesítés, felár, számlahelyesbítések, értékvesztések visszaírásai, csökkentő tételek: kiegyenlítés, utólag adott fizetési engedmény, visszáruk, számlahelyesbítések, értékvesztések, devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon (kivétel: Barter ügylet, ott az első részügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon kell minden további részügyletet nyilvántartásba venni, fajtái: Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, vámszabad, tranzit területeken lévőknek értékesített, Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van (szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld).
Külföldi vevőkövetelések értékelése:
A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított
2011. január 8. A követelések helye a számlakeret-tükörben:
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 321. Követelések az anyavállalattal szemben 322. Követelések a leányvállalattal szemben 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben 324. Követelések a társult vállalkozással szemben 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 35. Adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Egyéb adott előlegek 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól 359. Adott
2011. január 8. Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:
91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 95. Fogyasztási adó
Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:
a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi
2011. január 8.
A beruházások helye a számlakeret-tükörben:
16. Beruházások, felújítások 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 35. Adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek
A beruházások helye a mérlegben:
A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek
Beruházások, felújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (A/II/1–4) bekerülési értékét. Továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.
Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.
Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7. pont]:
a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); a meglévő tárgyi eszköz bővítését,
2011. január 8. Az áruk helye a számlakeret-tükörben:
26-28. Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. Közvetített szolgáltatások 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. Betétdíjas göngyölegek 281-287. Betétdíjas göngyölegek 281. Saját göngyölegek 282. Idegen göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása
Az áruk helye a mérlegben:
B. Forgóeszközök I. Készletek 5. Áruk
Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.
Kereskedelmi áruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája:
raktári árukészlet (nagykereskedelemben), bolti árukészlet (kiskereskedelemben).
Közvetített szolgáltatások: a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron)
2011. január 8. Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:
21-22. Anyagok 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása
Az anyagok helye a mérlegben:
B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok
Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)
Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.
Az anyagok csoportosítása:
Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek
2011. január 8. A váltókövetelések helye a számlakeret-tükörben:
34. Váltókövetelések 341. Belföldi váltókövetelések 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása 346. Külföldi váltókövetelések 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
A váltókövetelések helye a mérlegben:
B Forgóeszközök II. Követelések 4. Váltókövetelések
A váltó: egy olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában esedékes fizetést testesít meg.
A váltókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló követelés, vagy vásárolt váltóban foglalt követelés, vagy fináncváltóban foglalt követelés. A követelések kiegyenlítésére elfogadott váltót a birtokos csak a kiváltott követelés összegével megegyező összegben veheti fel a könyveibe, illetve vásárlás esetén bekerülési értéken. A váltó kamattartalma annak esedékességéig nem jelenhet meg a követelések értékét növelő tételként.
A váltóbirtokos az elfogadott váltót a következőféleképpen használhatja fel:
a lejárat időpontjában benyújtja a váltóadósnak fizetésre, aki a névértéknek megfelelő összeget megfizeti, tovább forgatja a váltót, felhasználja saját fizetési kötelezettségeinek kiegyenlítésére, leszámítoltatja a váltót valamelyik hitelintézetnél a lejárat időpontja előtt, behajthatatlan követelésként leírja a követelés összegét.
Váltókövetelések kimutatása az egyes mérlegtípusokban:
váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni, ha a követelés anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal, vagy társult vállalkozással szemben áll fenn, akkor azt a követelések kapcsolt vállalkozással
2011. január 8. Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben:
96. Egyéb bevételek 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevétel 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 969. Különféle egyéb bevételek
Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben:
86. Egyéb ráfordítások 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 865. Céltartalék képzése 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 867. Adók, illetékek, hozzájárulások 869. Különféle egyéb ráfordítások
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban:
III. (V.) Egyéb bevételek (+)
Ebből: visszaírt értékvesztés
VII. (VI.) Egyéb ráfordítások (–)
Ebből értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Egyéb bevételek [Szt. 77 § (1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek
2011. január 7. A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:
38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás
A pénzeszközök helye a mérlegben:
B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:
készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, számlapénz: elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási
|
|
Legfrissebb hozzászólások