Önkormányzatok

Az állam elismeri bizonyos közösségek (területi, szakmai, vallási…) önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy a közösség belső ügyeiben önállóan dönthessenek, intézkedhessenek. A területi önkormányzat egy természetes egységet testesít meg, ezért ismeri el az állam az önkormányzáshoz való jogát, de meghatározza ennek kereteit is. Így az önkormányzati törvény meghatározza a helyi ügyeket, a döntéshozó testületek megválasztását és hatáskörét, a pénzügyi önállóság kereteit (normatív-, cél-, és kiegészítõ állami támogatások; a helyi adók bevezetésének lehetõsége, vállalkozás lehetõsége), továbbá, hogy milyen esetekben avatkozhatnak be az önkormányzat tevékenységébe az állami szervek.

A helyi önkormányzat az Alkotmány szerint:

1. A törvények keretei között meghatározza szervezetét, működését (polgármester és képviselők választása kötelező, de ezen túlmenően szabadon alakíthatja ki szervezetét).
2. Helyi ügyekben önállóan szabályozhat – rendeletalkotás joga.
3. Az önkormányzati tulajdon felett tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik (pénzügyi függetlenség). Helyi adókat vethet ki, vállalkozhat.
4. Törvényekben meghatározott feladatai ellátásához állami támogatásra jogosult.
5. Szabadon együttműködhet, társulhat más önkormányzatokkal. Érdek-képviseleti szerv tagja lehet.

A területi önkormányzatok kötelező feladatait jogszabályok határozzák meg (pl ivóvíz ellátás és közvilágítás biztosítása; közutak, közterek, köztemetők fenntartása; alapszintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása) ezek ellátásához állami pénzeszközökre jogosult. Az önkormányzat további feladatokat is vállalhat – ezeket nevezik fakultatív feladatoknak – de csak akkor vállalhat ilyeneket, ha ezzel nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.

Helyi önkormányzatok szervezeti felépítése: képviselő testület, (fő)polgármester;

Megyei önkormányzatok szervezeti felépítése: megyei közgyűlés, amely tagjai közül elnököt választ.